CF: Villány & Burgenland (3. rész) A földrajzi és a történeti/emberi áttekintésből az az alapvető következtetés adódik, hogy mindkét terület kiválóan alkalmas a vörösborok készítésére, ezt a termelők nagyon pontosan tudják, és ez irányban fejlesztik tovább birtokaikat, szőlőiket. Míg Burgenlandban továbbra is meghatározó a kékfrankos, addig Villány, bár szintén hosszú korszaka volt, amikor ez a szőlőfajta volt a meghatározó, inkább a bordói fajtákra tett, azon belül is egyre kiemeltebben a cabernet franc-ra. A filoxéra vész lezárásaként telepítettek ide cabernet franc-t, de természetesen a fajta ekkor még nem játszott jelentősebb szerepet a kékoportó, kadarka, kékfrankos hármas mögött.
Szőlőfajtával való tudatosabb foglalkozás a 20. század 80-as és 90-es éveiben indul meg, amikor a villányi gazdák jelentős hírnévre tesznek szert a testes, nagy beltartalmi értékű Bordeaux-blendek termelésében. Ezen közben egyre inkább ráébrednek, hogy a bordói hármas leginkább háttérbe szorított fajtája ezen a területen jóval szebben mozog fajtaborként, mint két nagyobb „unokatesója”. A lökést a nemzetközi szaktekintélyek, mint Jancis Robinson és különösen Michael Broadbent meglátásai, kijelentései okozták. Ma a cabernet franc a villányi borvidéki termékleírásban is a csúcsra ért. A három alapvető kategória, a classicus, a prémium és super prémium kategóriák közül a super prémium kategória csak 100% cabernet franc borokat tartalmazhat, erősen visszafogott terheléssel: maximum 5t/ha, és max 35 hl/ha terméssel lehet számolni. Prémium kategória esetében ezek az arányok maximum 8,5t/ha és maximum 50 hl/ ha. Fontos érlelési szabály a prémiumoknál a minimálisan egyéves fahordós érlelés, a super prémiumoknál pedig a minimálisan kétéves érlelés, melyből minimum egy évnek fahordóban és minimum egy évnek palackban kell eltelnie.
II. A villányi helyzettel szemben a cabernet franc nem a fő csapásiránya a helyi bortermelésnek: a Leithberg DAC területén a DAC minősítésbe a kékfrankos, a Neusiedlersee DAC területén pedig a zweigelt és házasításai (és kizárólag ezek, itt nincs fehér fajta sem a DAC-ban!) férnek bele. A helyzet tehát a toszkán viszonyokra hajaz, ahol a teljes olasz eredetvédelmi rendszer hazai (és lokális) fajtákat előnyben részesítő minősítési rendszere miatt a világfajtákból készített borok nagy része IGT-ként kerül piacra (kivétel Bolgheri és a cabernet sauvignon, merlot és syrah, tehát a cabernet franc ott sem, pedig ott is jelentős ennek a fajtának a szerepe). Országosan 74 hektár cabernet franc volt telepítve 2015-ben, ez nem sok, de az 1999-es 27 hektárhoz képest tekintélyes növekedés. Mint ahogy az is, hogy a szőlőtermő terület nagyon minimális csökkenése mellett az érintett időszakban egynegyedével nőtt a teljes vörösboros terület aránya, 12 ezerről 15 ezer hektárra. Összességében sokkal marginálisabb még a cabernet franc szerepe, mint Magyarországon, azon belül Villányban.
III. A cabernet franc aroma profiljánál egyértelműen az eper, a málna, a szeder, a szilva jelenik meg, valamint a kaliforniai paprika és a chili is. A melegebb régiókban, ahol jelentősen előfordul fajtaborként is, így elsősorban Toszkánában (Bolgheri, szupertoszkánok), valamint az USA-ban, a Sierra Előhegységben, inkább a szedres, fekete cseresznyés, szilvás vonal dominál. A bor helyi jegyeinek összeállításakor 36 tételt vettünk figyelembe, 29 termelőtől. A tételek nagy része 2015-ös és 2016-os évjáratú, négy 2017-es és négy 2015 előtti tétel egészíti ki a halmazt (az évjárattól függetlenül mindegyik piaci tétel). A hordós illatok közül meghatározó a szegfűszeges, mentás hordófűszer említése 12-szer, valamint egyaránt 4-4-4 alkalommal a kakaó, az étcsokoládé, vanília és a kávé említése. A hordós jegyeknél a hordófűszer és a kávé jellemzőek, 6, illetve 6 említéssel, a vajas-toastos krémesség is ugyanennyit számlál. (A szuper prémium cabernet franc) Színe mélyvörös, akár ibolyás, lilás árnyalatokkal. Testes, vastag, igen összetett és intenzív íz- és zamatvilággal, ahol a gyümölcsös jelleg, a cabernet franc-ra jellemző kökény, erdei szamóca, szilva íz- és zamatanyagok dominálnak, aszalt gyümölcsökre és lekvárokra jellemző érlelt ízekkel és zamatokkal kiegészülve, hosszú utóízekkel.
IV. A burgenlandi vizsgálatba 14 tételt vontunk be, mind különböző termelőktől. Az illatanyag tekintetében a fekete bogyós gyümölcsök dominálnak, 10-10 említéssel a szeder és az erdei gyümölcsök, utánuk az érett cseresznye és a fekete ribizli érkezik 6-6 említéssel. A másodlagos jegyek egységesen a kakaó-csoki vonal mentén mozognak, hét említést kapva, a hordófűszer aromák ugyanennyi említést kaptak. Ízben alapvetően ezeket az illatjegyeket látjuk visszaköszönni. A fekete ribizli és a fekete szeder hat és négy említéssel a legjelentősebbek. Ugyancsak hat említéssel megjelenik a minerális-sós vonal is, és ez nem véletlen. Az aromaprofilt vizsgálva megállapítható, hogy míg Villány egyértelműen a meleg időjárással rendelkező területekre (Toszkána, Sierra Foothills) hajaz, addig, bár az alapirány Burgenlandban is ez, de jelentősek a különbségek is: az illatjegyek közül a gyógynövényes vonal jelenik meg sokkal masszívabban, az ízekben pedig az abszolút helyi földrajzi sajátosságot tükröző sós-minerális jelleg, amely a villányi borokra nem vagy csak alig jellemző.
Származás és értékelés
1. rész | 2. Származási helye Bordeaux, választott hazája Villány, kifinomult borokat ad. A cabernet franc-ra gyakran a cabernet sauvignon intellektuálisabb és kifinomultabb kistesvéreként gondolnak. Alacsonyabb a tannin-, és savtartalma, kisebb a teste, ugyanakkor aromásabb, illetve zöldnövényesebb, mint a cabernet sauvignon. A fajta hidegtűrő természete is jelentősen hozzájárult a meglóduló újvilági ültetvények számához, miközben az egyedi „elegáns-harmonikus-fűszeres“ minősége a bővülő rajongótáborára van ösztönző hatással. Viszont mihamarabb szegre kellene akasztani a klisét, miszerint a fajta a „cabernet sauvignon kistestvére“ lenne! Közepes tanninok, melyet olykor „bársonyos“ vagy „kerek“ tanninként azonosítanak. Bordeaux, ahol általában harmadhegedűst játszik a cabernet sauvignon/merlot/cabernet franc/malbec/petit verdot kvintettben. Ugyanakkor gyakran kerül a figyelem középpontjába St. Émilion-ban és Bordeaux jobb partjának több részén is, ahol a régió (és a világ) néhány legtekintélyesebb bora nyújt a cabernet franc számára főszerepet. A Château Cheval Blanc szőlőbirtokain közel 57%-ban cabernet franc-t ültettek, és Château Auson-ban, egy St. Loire-völgy, ahol a Chinon, Bourgueil, és Saumur-Champigny régiókban úgy a vörös-, mint a roséborokat minimum 90%-ban cabernet franc-ból készítik. Villányban, ahol a világ egyik legnagyobb borszakírója, a 2020-ban elhunyt Michael Broadbent szerint a „cabernet franc megtalálta a természetes otthonát”. A borvidéken 350 hektáron termesztik (ez nagyjából a teljes termőterület hatoda), és ahol 2014-ben a fajtát, mint borvidéki márkát beemelték az eredetvédelmi rendszerbe. A premium és super premium kategóriákba sorolt 100% franc-ok Villányi Franc néven kerülnek forgalomba. Kalifornia és Washington államok, ahol e szőlő akár a Meritage Blend házasítás részeként akár fajtaborként is megjelenik. A meleg Napa-völgyben a cabernet franc ültetvények bár kisebbek, azért egyes esetekben igazán nagynevűek. A cabernet franc-t szinte mindenhol a világon a cabernet sauvignon kistestvérének tekintik, kevésbé kifinomultnak, izgalmasnak tartják, épp ezért ritkán palackozzák fajtaborként, inkább az úgynevezett Bordeaux-i házasításokban használják. Magyarország déli borvidékei, Szekszárd és Villány ebből a szempontból dacol a világtrendekkel, hiszen egyre nagyobb hangsúlyt fektet erre a kékszőlőfajtára, amely az eddigi tapasztalatok szerint nálunk szebb, egyedibb borokat ad, mint a cabernet sauvignon. Köszönhetően annak, hogy a tapasztalatok szerint egy héttel korábban virágzik és érik, mint a cabernet sauvignon, gyakran telepítik olyan vidékekre, ahol félő, hogy sauvignon nem érne be. A cabernet franc otthonának annak ellenére tekintjük Franciaország Bordeaux vidékét, hogy ott szinte kizárólag házasításokhoz használják. A borvidéket általában jobb és bal partra szokás osztani. Tiszta francia cabernet franc-t legnagyobb eséllyel a Loire-völgyéből kóstolhatunk, nem mellékes, hogy ezen a tájon sokkal előbb voltak cabernet franc ültetvények, mint az imént említett Bordeaux-ban. Európában Franciaország után Olaszországban a legelterjedtebb ez a kékszőlő, különösen annak észak-keleti régiójában, például Friuliban. Az Új-Világ egyébként még kevésbé fedezte fel magának, például ezért rejt számunkra a franc komoly lehetőséget. A cabernet franc-ból készült borokra a legtöbb esetben a szőlőfajta teljes neve kerül, ha mégis csak a „cabernet” szót írják rá, felmerül a gyanú, hogy a sauvignon elismertségét akarják kihasználni. A cabernet franc inkább hajlamos a spontán mutációra, mint a cabernet sauvignon, viszont kevésbé, mint a pinot noir. Tőkéje közepesen erős növekedésű, kis illetve közepes terméshozamú. Levele szabályos öt karéjú, kissé megnyúlt; a levelek töve és a levélnyél pirosas színezetű. Késői érésű fajta, október első felében érik, cukortartalma általában magas. Borászati szempontból a cabernet franc sok közös tulajdonságot mutat a cabernet sauvignonnal: legfontosabb, hogy mindkét fajta kiemelkedő minőségű, élénk savakban gazdag bort ad. A cabernet franc önállóan és más borokkal házasítva is kiváló. A cabernet franc bor mélyvörös színű, száraz minőségi vörösbor, jelentős extrakt és élénk csersavtartalommal. Ilatában a piros bogyós gyümölcsök - főként a málna, cseresznye, szilva és eper - jelennek meg, borsos fűszeresség és hosszú utóíz jellemzi. A tölgyfahordós érlelés különleges ízekkel „öltözteti” fel a cabernet franc bort: a mikrooxidáció révén különleges aromák, ízek és zamatok szabadulnak fel - legtöbbször vanília, kókusz, dohány, valamint kellemes füst aroma jelenik meg -, az érő bor savai finomodnak. A cabernet franc borászati kultúrában gyakran a nemes, fűszeres húsételekhez igazodik leginkább. A cabernet franc fiatal borai jól harmonizálnak a könnyű halételekkel és az angolosra sütött marhahúsételekkel.
Általános jellemzők és összevetés
- Szőlőfajta: cabernet franc
- Aroma és ízprofil: eper, málna, szeder, szilva; kaliforniai paprika és chili; fűszeres, virágos és mineralitású jegyek.
- Térségi különbségek: Villány meleg éghajlata domináns, Toszkána és Sierra Foothills ízvonalak felé hajaz; Burgenlandon masszív gyógynövényes vonalak és sós-mineralitás jellemző.
- Érlelés: prémium kategóriában minimum egy éves fahordós érlelés, super premiumban minimum két év; palackos érlelés is szükséges minimum egy évig.
- Jelentőség Magyarországon: a déli borvidékeken nő a jelentősége, Villányban a fajta márkaként és fajtaborként is meghatározó.
