A cabernet sauvignon borában közepesen kifejezett primer gyümölcsaromákat találunk, gyakran fekete ribizlire (cassis) és egyéb fekete bogyós gyümölcsökre emlékeztet.
A cabernet sauvignon a világ egyik legismertebb és legnagyobb területen termesztett kékszőlő fajtája.
A cabernet sauvignon borában általában nagy testű, közepes-magas alkoholtartalmú, magas csersavtartalommal és közepes-magas savtartalommal rendelkezik.
A szőlőfajta a Franciaországban található Bordeaux borvidékről kiindulva megtalálta helyét az Újvilágban, például a kaliforniai Napa-völgyben, az ausztráliai Coonawarra régióban és a chilei Maipo völgyben.
A cabernet sauvignon szőlőfajta Délnyugat-Franciaországból származik, elsőként a 17. században említik írásos források.
A fajta népszerűsége részben a termesztés egyszerűségének - a vastag héj ellenállóvá teszi a rothadásnak, a kemény fás részek pedig jól tűrik a fagyot -, részben pedig a belőle készített bor jó struktúrájának és jól felismerhető karakterének köszönhető.
A cabernet sauvignon ültetvények világszerte mintegy 260 000 hektár területet tesznek ki.
A bal part borai tipikusan kb. 70% cabernet sauvignon, 15% merlot és 15% cabernet franc bort tartalmaznak.
A borok remekül ászkolhatóak, gyakran hosszan érlelik új kis fahordóban (225L).
A 20. században megismert és elterjedt francia paradoxon értelmezése került kiemelésre a kutatásokban, amely összefüggésbe hozható a mérsékelt vörösbor-fogyasztással.
A fringeket, az antioxidánsok és polifenolok sokrétű szerepe a vörösborokban ismert.
A vörösbor antioxidánsai gátolják a káros LDL-koleszterin oxidációját, így azok érfalakra való lerakódását.
A bor antioxidánsai gátolják a káros LDL-koleszterin oxidációját, így azok érfalakra való lerakódását.
A polifenolok 2000-4000 mg/liter mennyiségben vannak jelen a vörösborokban, a fehérborokban pedig ennek jelentősen kisebb a tartalma.
A vörösborban található polifenolos vegyületek erősen hozzájárulnak a szív- és érrendszeri egészséghez.
Resveratrol: a vörösbor szőlőhéjában található antioxidáns hatású polifenol, a resveratról gyakran emlegetett összetevő.
A tanninok, vagyis a cseresavak szintén a növényi eredetű polifenolok csoportjába tartoznak, és mint ilyenek, főleg a szőlő héjából oldódnak a borba.
A vörösborban található antioxidánsok közül a polifenolok képviselik a legjelentősebb változatot.
A vörösbor átlagosan 10-szer több polifenolt tartalmaz, mint a fehérbor.
A vörösbor hatásai a szív-érrendszer egészségére a HDL szint emelésén és az összkoleszterinszint csökkentésén keresztül jelentkezhetnek.
A vörösbor növeli a nitrogén-oxid szintjét, ami az erek tágítását és az érösszehúzódások csökkentését eredményezi.
A vizsgálatok jelenleg is zajlanak, így nincs kialakult konszenzus a kérdésben.
A mérsékelt vörösbor-fogyasztás profilaxisként is értelmezett lehet, de nem helyettesíti az orvosi kezelést.
A vörösbor alkoholtartalma kis mennyiség esetén rövid távon mérsékli a magas vérnyomást, hosszabb távon pedig és már magasvérnyomásos betegekben azonban az alkohol vérnyomásemelő hatású.
Az ideális napi mennyiség férfiaknál legfeljebb 200-300 ml, míg nők esetében 100-200 ml.
Az alkohol nagy energiaforrás, és a mennyiségek alapján könnyen túlléphetjük a napi szükségletet.
Az ivóvíz, a gyümölcsök és a zöldségek mellett is megfontolandó a mértékletesség elve.
A borfogyasztás egyik gyakori példája a francia paradoxon értelmezése, amely a mediterrán étrend és a mérsékelt vörösbor-fogyasztás kapcsán tárgyalt.
A cabernet sauvignon fajtát Toszkánába az 1970-es években hozták be bordeaux-i birtokokról.
A szupertoszkánok nagy testű, magas alkoholtartalmú és magas érett csersavtartalmú borok.
Kalifornia éghajlata befolyásolja a borok összetételét, a meleg klíma ideális a magas minőségű cabernet sauvignon érlelésére.
A cabernet sauvignon italára jellemző a nagytestű, gazdag íz, és a hosszú palack érlelhetőség.
Az érrendszeri betegségek megelőzésében a rezveratrol és a polifenolok döntő szerepére utaló kutatások folynak.
A vörösborban található antioxidánsok hozzájárulnak a vérrögképződés csökkentéséhez és a gyulladáscsökkentő hatáshoz.
A hazai borvidékek közül a Villányi és Szekszárdi borvidékek kiemelkedőek Cabernet Sauvignonból készített borokkal.
A francia paradoxon magyarázata szerint a mérsékelt vörösborfogyasztás kedvező lehet a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenésében.
A vörösbor ötödével-harmadával csökkentheti a kockázatokat, de ez nem jelenti azt, hogy ezt minden körülmények között meg kell tenni.
Az alkohol mint oldószer is fontos a gyógyszeriparban, és a szervezet szív-érrendszeri hatásaira is hatással van.
Az is igaz azonban, hogy a túlzott antioxidánsbevitel sem előnyös, ezért a változatos és kiegyensúlyozott étrend kulcsfontosságú.
A borok beltartalma és az antioxidánsok koncentrációja a gyártási eljárásoktól függ, a vörösborban a héj és a mag szinergikus kölcsönhatásai révén alakul ki a fruiter.
Az európai és amerikai kutatások összegzően azt sugallják, hogy mérsékelt vörösbor-fogyasztás kifejezhető élettani előnyökkel, de nem tekinthető csodaszarnak.
Az optimálisnál nagyobb mennyiség vagy a szőlőt nem látott „esszenciák” fogyasztása nem kedvező, sőt káros hatású lehet.
Az alkohollal kapcsolatos kockázatok és a személyes egészségi állapot figyelembevétele minden esetben elengedhetetlen.
How Cabernet Sauvignon Is Made
Az elmúlt évek kutatásai rámutattak, hogy a vörösborban található polifenolok és resveratrol pozitív élettani hatásokat mutathatnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, és a rák kockázatának csökkentésében is.
A bor beltartalmának megértése segíti a mértékletes és felelősségteljes fogyasztást a kardiovaszkuláris egészség támogatása érdekében.
tags: #cabernet #sauvignon #antioxidans #tartalma