A dohányzás napjaink egyik legsúlyosabb népegészségügyi problémája. Évente milliók halnak meg dohányzással összefüggő betegségekben, és a káros szenvedély jelentősen lerövidíti az emberi élettartamot. A cigarettafüst több ezer vegyi anyagot tartalmaz, melyek közül számos mérgező és rákkeltő. A dohányzás nem csupán a tüdőt és a szív- és érrendszert károsítja, hanem szinte minden szervünkre negatív hatással van, a bőrtől és a csontoktól kezdve az agyig. Ez a cikk részletesen bemutatja a dohányzás komplex egészségkárosító hatásait, kitérve a rövid- és hosszú távú következményekre, a különböző dohánytermékek (beleértve az alternatívákat is) hatásaira, a passzív dohányzás veszélyeire, valamint a dohányzással kapcsolatos függőség mechanizmusára és a leszokás lehetőségeire.
A dohányfüst összetevői és a függőség kialakulása
A cigarettafüst több mint 8000 különböző vegyi anyag keveréke. Ezek közül több százról bizonyították, hogy károsak, és összefüggésbe hozhatók különféle megbetegedések kialakulásával. Közel 100 összetevő pedig egyértelműen vagy valószínűsíthetően karcinogén (rákkeltő) anyag. Ilyenek például az arzén, a benzol, a benzopirén, a szén-monoxid, a nehézfémek (ólom, kadmium, nikkel), a hidrogén-cianid, a króm, a dohányspecifikus nitrózaminok, az acetaldehid, az izoprén és a sztirol.
Bár a nikotin az, ami a legerősebben hozzájárul a dohányzás iránti vágyhoz és a függőség kialakulásához, önmagában mégsem tekinthető a dohányzással összefüggő betegségek fő okozójának. A nikotin egy pszichoaktív kémiai anyag, amely erős függőséget okoz. A szervezet gyorsan hozzászokik, és hiányában elvonási tünetek jelentkeznek. A nikotin serkentő hatású, aktiválja a szimpatikus idegrendszert, szűkíti az artériákat, növeli a vérnyomást és a pulzust, valamint emeli a vércukor- és koleszterinszintet. Halálos dózisa viszonylag magas, de a kis mennyiségű nikotin is képes függőséget kialakítani. A nikotinfüggőség akkor áll fenn, ha az alábbi feltételek közül legalább három megfigyelhető a megelőző 12 hónap során: erős dohányzás iránti vágy; kontroll nélküli dohányfogyasztás; csökkent dohányfogyasztás esetén megvonási tünetek; a nyilvánvaló káros hatások ellenére is folyamatos dohányfogyasztás; a dohányzás más tevékenységek elé helyezése; magas tolerancia (a hozzászokás miatt a kis mennyiség nem éri el a kívánt hatást); nikotinmegvonási tünetek.
A dohányzásról való leszokást nemcsak a nikotinfüggőség nehezíti, hanem a kialakult szokásrendszer is. A rágyújtás mozdulatsora és az ezután kapott nikotinlöket feltételes reflexet alakít ki, mint Pavlov híres kutyájában a csengetést követő táplálék. A dohányzáshoz kapcsolódó egyéb kellemes helyzetek, mint például pihenő, evés utáni időszak, társaságban dohányzás, rágyújtással stresszhelyzetben időnyerés, nyugtatás tovább fokozza a pszichés függést.
A dohányzás azonnali és rövid távú hatásai
A cigaretta elszívása már az első slukk után azonnali hatást gyakorol a szervezetre. Ideiglenesen egy asztmához hasonló állapotot teremt, még azoknál is, akik nem szenvednek ebben a betegségben. Jelentkezik a hörgőgörcs, ami légzési nehézséget okoz. Ahogy a füst mélyebbre hatol a tüdőbe, károsítja a csillószőröket, amelyek természetes szűrőként védik a tüdőt. A dohányfüst ezeket órákra megbénítja, így nem képesek a bekerülő porszemeket eltávolítani.
A nikotin azonnal megemeli a pulzusszámot, így a szívnek többet kell dolgoznia. A rendszeresen dohányzóknak percenként átlagosan hárommal többet ver a szíve, ami előbb elfáradáshoz és gyakoribb hirtelen szívmegálláshoz vezethet. Már egy kis adag nikotin is megindítja a gyomorsav termelődését és refluxot idézhet elő. A cigaretta elnyomja a gyomor lúgosító hatását, ami gyomorpanaszokat okozhat. Emellett a gyomor kevésbé képes mikrotápanyagokat - például C- és E-vitamint, valamint folsavat - felszívni, ami gyengeséghez és levertséghez vezethet.
Az orrban található szőrszálak munkáját is leállítja a dohányzás, így az orrnyálkahártya sebezhetővé válik, és könnyen begyulladhat. Ez fejfájást és a szaglás romlását okozhatja, rövid és hosszú távon egyaránt. A dohányfüst a fülre is hatással van, akadályozza a hallójáratok természetes tisztulását, ami folyadék felhalmozódásához és fertőzéshez vezethet.
A köznyelvben tévesen megnyugtatónak vélt hatás valójában agyban zajló ellentétes folyamatok eredménye. A nikotin rövid ideig hat nyugtatóan az agy érzelmi központjaira, de ezt szorongás váltja fel. Az agy kevésbé aktiválja a dopamin hormon termelését, ami az elégedettségérzetért felelős.
A rövid távú hatások közé tartozik a vérnyomás- és pulzusszám-emelkedés, légzési problémák, fáradtság, szédülés, fejfájás, rossz lehelet, valamint a rosszabb ízlelés és szaglás.
Mi történik, ha abbahagyja a dohányzást?
A dohányzás hosszú távú hatásai a szervezet különböző rendszereire
Légzőrendszer
A dohányfüst elsősorban gyulladást fokozó és karcinogén hatásain keresztül károsítja a légző- és más szervrendszereket. Az irritáló és toxikus anyagok károsítják a légutak hámsejtjeit, ami csökkenti a légutak öntisztuló képességét és gyulladásos sejtek felhalmozódásához vezet. Ez hajlamosít a gyulladások fellángolására és a bakteriális felülfertőződésre.
A tüdőhólyagocskák sérülése következtében tüdőtágulat (emfizéma) alakulhat ki, ami jelentősen csökkenti a légzőkapacitást. Ezek a folyamatok hosszú távon a légutak visszafordíthatatlan károsodásához, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásához vezetnek. A COPD súlyos, fokozatosan romló állapot, amely akadályozza a levegő áramlását a tüdőben. Az aktív dohányzás súlyosbítja az asztma tüneteit, és növeli az asztma kialakulásának veszélyét.
A dohányfüst közvetlen káros hatása akut és krónikus hörgőgyulladást, krónikus garat- és arcüreggyulladást, valamint asztmát eredményezhet. Hosszú távon pedig tüdőrák, hörgőrák és gégerák kialakulásához vezet. A tüdőrákban szenvedő páciensek 90-95%-a dohányos.
Szív- és érrendszer
A dohányfüst által kiváltott másik legfontosabb rizikótényező az érszűkület (atherosclerosis) kialakulása vagy súlyosbodása. A cigarettafüstben lévő anyagok károsítják az érfal működését, csökkentik az erek tágulóképességét, és kedvezőtlenül befolyásolják a vérben keringő lipidek szintjét (növelik az LDL- és csökkentik a HDL-koleszterin szintet). Az érfalban zsírtartalmú sejtek rakódnak le, elindítva az érelmeszesedés folyamatát.
A hajszálerek beszűkülése csökkenti a dohányosok bőrének vérellátását, ami károsítja a kötőszöveteket. A dohányzás növeli a vérrögképződés kockázatát, és szűkíti az ereket, rontva ezzel az összes szerv vérellátottságát. A dohányzás a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik legsúlyosabb kockázati tényezője, ami vezető haláloknak számít mind a férfiak, mind pedig a nők körében. A dohányosok élettartama átlagosan tíz évvel alacsonyabb.
Az érszűkület, a szívinfarktus kialakulása és a lábakat érintő vérellátási zavarok gyakorisága a dohányosok körében nő. A rossz vérellátás következménye lehet fertőzéshez vezető problémák, amelyek akár végtagamputációt is szükségessé tehetnek.
Emésztőrendszer
A dohányzás befolyásolja a zsír beépülésének és lebomlásának folyamatát. A dohányosok szervezetében alacsonyabb a "jó" koleszterin aránya, és a "rossz" változatuk is jobban károsítja a szervezetet. A nikotin csökkenti az alacsony sűrűségű lipoproteinek (LDL) lebontásának képességét, ami plakkok képződéséhez vezethet az érfalon, gátolva a vér szabad áramlását és szívproblémákat előidézve.
Gyomor-, illetve nyombélfekély és gyomorgyulladásos megbetegedések is kialakulhatnak. A dohányzás növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, és súlyosbítja annak szövődményeit, beleértve a lábak rossz vérellátását.
Bőr és csontok
A hajszálerek beszűkülése csökkenti a dohányosok bőrének vérellátását, ami károsítja a kötőszöveteket, és a bőr korai öregedéséhez, ráncosodásához vezet. A dohányos nők emiatt idősebbnek tűnhetnek korosztályuknál. Nő a bőrrák kialakulásának kockázata is.
A dohányzás növeli a csontritkulás kockázatát. A nők esetében korábban jelentkezhet a menopauza, és az ezzel járó csontsűrűség-csökkenés erősebb fokú lehet.
Szem és szájüreg
Tompalátás és zöld hályog megjelenésének mechanizmusában is oki tényező a dohányzás. A dohányzás továbbá erősen növeli az időskori makuladegeneráció kockázatát, amely a 65 év feletti felnőttek vakságának vezető oka.
A dohányzás hozzájárul a parodontitiszhez - egy ínyfertőzéshez, amely elpusztítja a fogakat tartó csontot. Ez a fogak elvesztésének fő oka felnőtteknél. A dohányosok fogai sárgás elszíneződésűek, rossz leheletük van.
Idegrendszer és agy
Bár a cigarettázás során az agyban a nikotin rövid ideig nyugtató hatást fejt ki, ezt követően szorongás következik be. A nikotin serkentheti az agy "jutalomközpontját", ami a dopamin termelését fokozza, ezáltal kellemes érzést okozva, hasonlóan egyes illegális kábítószerekhez. Azonban az agy kevésbé aktiválja a dopamin termelését tartós dohányzás esetén. A nikotin adrenalint is felszabadít, csökkenti az éhségérzetet. A nikotin gyorsan lebomlik, és hiányérzetet kelt, ami újabb cigarettára sarkall. A rendszeres dohányzás nem okoz bódulatot, de elvonása fizikai és pszichikai tünetekkel jár.
A nikotin receptorok ingerlése serkentő hatású lehet, egyes állatkísérletekben gyorsította a tanulást. Azonban a nikotin normalizálja azokat az agyi tevékenység-zavarokat, amelyek kulcsszerepet játszanak a skizofréniában.
Szaporítórendszer
A dohányzás bizonyítottan csökkenti a nemzőképességet. Férfiak esetén csökken a spermiumok életképessége és hosszú távú alkalmazás esetén akár impotenciához is vezethet. Meddő házaspárok jelentős része a dohányzás miatt nem jut gyermekáldáshoz. A dohányzó apa ondósejtjeit károsítja a dohányzás, és a rákos hajlamot átörökítheti gyermekébe.
Nőknél az antiösztrogén hatás korai menopauzát vagy akár fokozott vérzést, premenstruációs szindrómát, migrén, csontritkulást, sőt depressziót is okozhat. A dohányzás megnehezítheti a teherbeesést.
A dohányzás hatásai nőkre és férfiakra
Nőket érintő hatások
A dohányzás a koszorúér-betegségek rizikófaktorát jelenti, nőknél ez magasabb, mint férfiaknál, így a leszokás csökkenti az infarktus kockázatát. Nőkben nagyobb eséllyel jelenik meg az agyi ereket érintő stroke. Nagyobb a valószínűség a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására.
A reumás ízületi gyulladás, amely a kéz és a láb ízületeit érinti, a nők körében gyakoribb. A dohányzás az egyik kiváltó oka, és összefüggésbe hozható a betegség korábbi életkorban történő kialakulásával. Dohányos nőknél mérsékelten emelkedett rizikót mutattak ki ízületi gyulladásos betegségekre, illetve bizonyos pszichiátriai kórképek megjelenésére (szorongás, evészavar, tudathasadás, figyelemzavar, alkoholbetegség).
A férfiakat is érintő tüdőrák és szájüregi rák is gyakrabban érinti a dohányos nőket, mint férfiakat. Emellett megnő az emlő- és méhrák kialakulásának kockázata is. A dohányzás következtében több ránc jelenik meg az arcbőrön, így a cigarettázó nők idősebbnek tűnnek.
Erősebbek lehetnek a menstruációs fájdalmak, korábban jelentkezhet a menopauza, illetve az ezzel járó csontsűrűség csökkenése erősebb fokú.
Férfiakat érintő hatások
Férfiak esetében csökken a spermiumszám, illetve azok mozgási képessége, impotencia okozója is lehet a dohányzás. A dohányzás a vérerek szűkülését okozza az egész testben, beleértve a péniszt vérrel ellátó ereket is. A leszokás nagy változást hoz e téren is. A dohányzás befolyásolja a férfiak szexuális teljesítőképességét.
A dohányzó apa ondósejtjeit károsítja a dohányzás, és a rákos hajlamot átörökítheti gyermekébe.
A dohányzás hatásai a reprodukcióra és a magzatra
A dohányzás befolyásolhatja a fogamzási képességet, csökkenti a nők termékenységét. Aki terhessége során sem tud lemondani e rossz szokásáról, veszélynek teszi ki magzatát és születendő gyermekét. Sokkal nagyobb valószínűséggel jelenik meg méhen kívüli terhesség, ami súlyosan veszélyezteti az anya életét is.
Fokozott a vetélés, kis súlyú és koraszülött csecsemő születésének kockázata. Csökkent intellektuális képességek, légzési problémák, hirtelen bölcsőhalál, pajzsmirigyproblémák rizikója a babánál. A terhesség alatt dohányzó nőknek nagyobb valószínűséggel születnek szájpadhasadékos babáik.
A szoptatás során is kerülendő a dohányzás, mert az anyatejjel is veszélyezteti az anya az újszülöttet. Dohányzó szülők gyermekei a későbbiekben passzív dohányosokká válnak, közöttük gyakoribb az asztma megjelenése, melyek kezelésére nagyobb gyógyszeradagokra van szükség, hörgőik hosszan tartó gyulladás képét mutatják.
Passzív dohányzás
A dohányzás nem magánügy. A káros szenvedély következményeit nemcsak a dohányos viseli, hanem környezete is. A passzív dohányzásnak kitett személyekre a dohányfüst kétszer olyan veszélyes, mint magára a dohányos emberre, mivel a mellékfüst még nagyobb arányban tartalmaz káros anyagokat, mint az úgynevezett főfüst.
A passzív dohányzás évente körülbelül 41 000 halálesethez járul hozzá a nemdohányzó felnőttek körében és 400-hoz a passzív dohányzásnak kitett csecsemők körében. A passzív dohányzás szélütést, tüdőrákot és szívkoszorúér-betegséget okoz felnőtteknél.
A passzív dohányzásnak kitett gyermekeknél fokozott a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS), az akut légúti fertőzések, a középfülgyulladás, a súlyosabb asztma, a légúti tünetek és a lelassult tüdőnövekedés kockázata.
Hosszabb ideig dohányfüsttel teli helyiségben tartózkodva számos panasz jelentkezhet: szemészeti problémák, orrpanaszok, tüsszögés, köhögés, légzési gondok, fejfájás, szédülés, hányinger, torokfájás, rekedtség.
Alternatív dohánytermékek: E-cigaretta és hevített dohánytermékek
Az utóbbi években egyre nagyobb teret hódítanak az alternatív dohánytermékek, mint az e-cigaretta és a dohányt hevítő rendszerek. Ezek ugyan füst helyett gőzt vagy aeroszolt bocsátanak ki, és nem égetik a dohányt, de nem tekinthetők biztonságosnak.
Az e-cigaretták és a hevített dohánytermékek ugyanúgy fenntartják a nikotinfüggőséget és káros anyagokat juttatnak a szervezetbe. Bár biztonságosabbnak hirdetik őket, mint a hagyományos cigarettát, a hosszú távú egészségügyi hatásaik komplex megértéséhez további kutatásokra van szükség. Mindemellett bizonyos vizsgálatok arra utalnak, hogy a dohányhevítő rendszerek használata, szemben a hagyományos cigarettával, bizonyos szív- és érrendszeri paraméterekre nézve kisebb károsodással járhat, de ez nem jelenti azt, hogy kockázatmentesek lennének.
Fontos megemlíteni, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) óvatosságra int az elektromos cigaretták használatával kapcsolatosan is. Az e-cigaretta használatához kapcsolódó mellékhatások listája folyamatosan bővül.
Leszokás a dohányzásról: Lehetőségek és kihívások
A dohányzásról való leszokás bármely életkorban csökkenti a dohányzás okozta betegségek kockázatát, és javítja az egyén várható élettartamát. A legjobb az, ha soha rá sem szokunk. A második legjobb dolog pedig az, ha valaki most leszokik.
A leszokás azonban nem könnyű feladat. A nikotinfüggőség mellett a kialakult szokásrendszer is megnehezíti a folyamatot. A sikeres elhagyáshoz fel kell tárni a dohányzáshoz kapcsolódó érzelmeket, gondolatokat és motivációkat. A leszokás időigényes feladat, mert az új életmód erős elkötelezettség mellett is 3-6 hónap alatt válik napi rutinná.
A leszokást támogató programok, szakember (háziorvos, pszichológus) segítsége, viselkedésterápia és szükség esetén gyógyszeres támogatás (például vareniklin) jelentősen növelhetik a siker esélyét. A vareniklin magas affinitással kötődik a nikotinreceptorokhoz, így jelentősen csökkenti a dohánytermékek iránti vágyat.
A leszokást követő 24 óra múlva megkezdődik a hörgők regenerációja, 72 óra után könnyebbé válik a légzés, fél év elteltével mérséklődik a köhögés. A szívinfarktus kockázata egy év elteltével feleződik, és öt év elteltével közelíti a nemdohányzókét. A tüdőrák kockázatának feleződése 5 év, és 10-15 év alatt közelíti meg a soha nem dohányzókét.
A dohányzásról való leszokás után felszedett súlytöbblet testmozgással és az étrend tudatos módosításával rendezhető. A leszokást követően az anyagcsere körülbelül egy év elteltével tér vissza az élettani szintjére. A leszokási próbálkozások sikertelensége nem szégyellnivaló kudarc, hanem a folyamat velejárója. A tapasztalatok szerint jóval nagyobb a leszokás sikerének esélye a második, illetve harmadik próbálkozás alkalmával.
A dohányzásról való leszokás tehát egy komoly, de rendkívül hasznos lépés az egészség megőrzése felé. A rendelkezésre álló segítségek igénybevételével a sikeres leszokás reális célkitűzés.
tags: #cigaretta #sor #egeszseges