A Somló Spirit Pálinkaház a modern párlatok temploma. A ház még szinte üres. Mint mondja, éppen rohanásban van. Félig már most is úton a főváros felé. De még akad egy kis ideje, hogy nyitás előtt körbevezessen bennünket Zinával. Tereket, termeket járunk be. Az irodáktól a pincéig, az érlelőtől a főzdéig, mindenhol tetten érhető a fény és a tér játéka.
Engem teljesen lenyűgöz, ahogy Ekler Dezső megálmodta ezt a dombházat. Letisztult és modern, gyönyörű látszóbeton felületekkel. Péter pedig mesél és mesél. Mindig azt mondtam, szerencsés ember vagyok, mert hosszú éveken át a szakmám lehetett a hobbim. Egy olyan iszonyúan gyors, pörgős világ, ahol naponta jelentek meg új technológiák, majd lettek elavulttá percek alatt. Bár azt a fajta kihívást is igazán szerettem, amivel villamosmérnökként a távközlési szektorban minden nap meg kellett küzdenem, a pálinkafőzésben mégis jóval több szenvedélyre leltem.
S ezt a sokkal több érzelemnek meg kell jelennie a „termékben” is. Pedig egyáltalán nem könnyű jó pálinkát főzni. Nagyon szubjektív, hogy kinek mi ízlik. A telekommunikáció világa igen távol van a pálinkafőző üstöktől. Egy ennyire szélsőséges váltás esetén joggal merül fel a kérdés, miért pont a pálinkafőzés lett az új irány. A testvérem Ernő és jómagam is szeretjük a jó pálinkát és egyszerűen belevágtunk. Ez egy abszolút érzelmi döntés volt. Nem volt mellette igazán sok észérv. Nem számoltunk. Ha visszamennék az időben, valószínűleg nem is így döntenék.
Önmagában nem ez volt fontos számunkra. Egyrészt meg akartuk őrizni a pálinkás hagyományokat, másrészt minőségi pálinkát akartunk készíteni. Igaz, egy kicsit másképpen, egy kicsit eltérőbben, kicsit modernebben. Egyszerűbb megjelenést szerettünk volna. Az építkezés során gyakorlatilag egy fél hegyet mozgatott meg a kivitelező cég. Ez egy racionális döntés volt. Azzal, hogy környezettudatos beruházást valósítottunk meg, ugyan jelentősen megnőttek a bekerülési költségek, azonban reményeink szerint nagyjából 10 év után mindez megtérül. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen dombháznak nagyon jók az élettani hatásai is. Szinte észre sem vehető, hogy az idő mennyivel másképpen telik odabent.
Csupán a „túra” első felvonásának a végén, a kóstoló pulthoz érve tudatosult bennünk, hogy több, mint két órája ismerkedünk az épülettel kívül és belül. A ház már rég kinyitott, s turisták jönnek folyamatosan. Péter pedig végre valóban útnak indulhat. Bár látom rajta, szíve szerint maradna és tovább mesélne. Immár nem az épületről, hanem azokról a párlatokról, melyeket nekünk készítettek a pultra, kóstolónak. Mindegyik párlatunkra büszkék vagyunk. Azokra is, melyek nem kerülnek palackba. Sokat kísérletezünk, hogy a végeredmény valóban lenyűgöző legyen.
Ennek köszönhető, hogy tavaly a Pálinka Nemzeti Tanács és a Földművelésügyi Minisztérium által rendezett pálinkakiválóságok programon 5 csillagos aranyminősítést kaptunk a birspálinkánkra. A modern, letisztult arculat mögött igazi presztízsmárka spirit-je sejlik fel a pohárban. A design-t tekintve pedig lehetne bármely neves alkohollepárló whiskey-je, vodkája, cognac-ja az üvegben. Úgy gondolom, hogy Magyarország büszke lehet a pálinkájára. Nagyon jó whiskey-k vannak, csodálatos vodkákat kóstolhatunk, ám ezek ízét vagy egy aroma határozza meg, vagy az, hogy mennyi ideig volt a hordóban. A pálinka tisztán gyümölcsből készül, nincs szükség plusz hozzávalókra, aromákra, adalékanyagokra.
