A fenti cím rejtőzködő és összetett, azonban utal mai vendégemre, aki, hogy félreértés ne essék nem a sarki fűszeres.
Az idő kerekét visszaforgatva kiderül, hogy a szőlőfajtát 1960-ban nemesítette Bakonyi Károly Cserszegtomajon.
1982-ben kapott állami elismerést.
Felmenői az Irsai Olivér - amely fajtát Kocsis Pál segítette a világra 1930-ban - és a Piros Tramini.
Az új fajtában ötvöződtek a „szülők” előnyös tulajdonságai.
A magyar nemesítés fénykora az ’50-es évekre tehető.
A fentről jövő, ötcsillagos kezdeményezések a narancs (lásd Tanú című film), a tea és a füge, azaz a szubtrópusi növények meghonosítását indítványozták.
A szőlőtermesztésben az új gyermek tervezése csak a színfalak mögött, háztáji körülmények között valósulhatott meg.
Ma már tudjuk, hogy Karcsi bácsi kísérletei a hátrányos körülmények ellenére korszakalkotó eredménnyel zárultak.
Nem feltétlenül a fogyasztók szemszögéből tekintett az új jövevényre, tehát nem az volt az elsődleges célja, hogy megszeretjük-e a bort.
Inkább a szőlész optikáján keresztül egy olyan fajtát akart megalkotni, amely jól tűri a hideget, és emellett még korán is érik.
Ebből következően fő elterjedési területének hazánk északi részét szánta.
Az elképzelés bevált, köszönjük tevékenységét!
A fajta fürtje közepes méretű, közepesen tömött.
Bogyói kicsik, gömbölyűek, vékony, de szívós héjúak, lédúsak.
Mint azt már a korábbiakban leírtuk, nem egy lustaságról van itt szó, hiszen korán fakad, virágzik és érik, szüretelése eddig szeptember második felében zajlott.
A globális felmelegedés generálta változások következtében azonban a dátum előbbre nyomulhat, akár augusztusra is.
Tulajdonképpen a szőlészek álma ez a fajta, ha azokat a tulajdonságait tekintjük, hogy a rothadásnak ellenáll, és nagy hozamra képes.
Épp itt lapul a csapda is.
Olyan tudatos termelőkre van szükség, akik a fajta lelkéhez tudják igazítani termelési filozófiájukat!
A téli fagyokkal szembeni tűrőképessége kiemelkedő, ezért a sík vidéki szőlőtermesztés megbízható fajtájává vált.
Hazánk szőlőtermő területének 3%-án sorakoznak tőkei.
Bora fajtajelleges illatú - e felől senkinek sem lehet kételye, ha akár egyszer is kóstolt cserszegit -, e mellett fűszeres zamat és harmonikus savtartalom jellemzi.
Leggyakrabban a következő jelzőkkel illetik a nedűt: üde, friss, tiszta, fiatalos illat, növényi jegyek az ízben, élénk savak, közepes test.
Kemény savgerinc hiányában sokéves érlelésre nem alkalmas.
már csak azért sem, mert borászaink zöme reduktív módon készíti a bort, tehát gyors, hűtött erjesztéssel, a levegő kizárásával, hogy az elsődleges, szőlőből származó zamatanyagok palackba maradjanak.
Az ilyen technikával készített borok pedig bár felettébb vonzóak fiatalon, igen hamar kardjukba dőlnek.
A piaci termék sugározta a hely szellemét (genius loci), így kultúrértéket adott a kíváncsi fogyasztók kezébe.
Valahol ez lenne a hungarikumok képviselte unikális jelleg, persze lehetőleg saját termőhelyén értékesítve.
Ezzel már a borturizmus is kitörési pontra lelne, és összetett élményt adhatnánk az idelátogatóknak, a borász és a táj jelenlétével.
Közelmúltbeli információként szolgáljon, hogy 2003-ban létrejött a Cserszegi Fűszeres Nemzetközi Borút Egyesület.
Ezt követően 12. Országos Cserszegi Fűszeres Borversenyt rendezték 2003. január 23-án, ahol a 2007-es palackok kiemelkedőek voltak.
A jelentős számú tételek bírálata során a 2007-es palackok szerepeltek kiemelkedően, a hosszabb érlelésen átesett különlegességek nem nyerték el a zsűri tetszését.
Cserszegi Fűszeres szagolva és ízlelve ki boldogan, ki sanyarú arccal tekint az ég felé.
Kétségtelen, hogy ez a bor sosem lesz bonyolult, komplex, vagy nagystílű, de mindig is a kóstolás élvezetének alapvető élményét fogja adni az őt fogyasztóknak.
Bevezetőként ideális, hiszen jó átmenetet jelenthetnek intenzív aromái a kizárólag édes bortól a szárazakig vezető úton.
A tavaszi mező virágainak illatával csábít a kétségkívül legsikeresebb magyar nemesítésű szőlőfajta, amely a Balaton-parton is igen népszerű.
Ráadásul a szülőhelyét Keszthely mellett, Cserszegtomajon találjuk.
születik A cserszegi fűszeres ezer szállal kötődik a Balatonhoz, nagy részben nemesítőjének, dr. Bakonyi Károlynak köszönhetően.
Vincellér családból származott, a napvilágot a mai Jásdi birtokközponton, a csopaki Ranolder-villa vincellérházában látta meg, édesapja itt dolgozott.
Felnőve is a szőlő határozta meg életét, 1949-ben kezdett szőlőfajták nemesítésével foglalkozni.
Eleinte a klónszelekcióval foglalkozott, később fordult a hibridizáció, új fajták megalkotása felé.
A cserszegi nemesítésekor egy illatos, korai érésű, betegségeknek ellenálló fajta létrehozása volt a célja.
Az illatos Irsai Olivér mellé a fűszeres zamatú piros traminit választotta, valószínűleg utóbbinak köszönhetően lett fagytűrő a cserszegi fűszeres, ami az egyik vonzereje a fajtának.
Ugyancsak előnyös tulajdonsága, hogy savait nagy melegben sem veszti el, ez pedig a globális felmelegedésre gondolva hosszú távon is vonzóvá teszi.
Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Balaton
A nemesítés sok türelmet igénylő, lassú folyamat, az 1960-ban megszületett fajta csak 1980-ban ért el oda, hogy már 400 tőke termett belőle a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében.
Az pedig külön mázli volt, hogy az ebből készült pár hektoliter bor kijutott egy világversenyre, ahol nagydíjat nyert.
Ezután 1982-ben engedélyezték államilag, az 1984/85 és 1986/87-es kemény téli fagyok bizonyították fagytűrő képességét, ettől kezdve egyre többen telepítették.
tehetséges?
Ahogy említettük, a cserszegi fagytűrő, emellett alacsony hőmérsékleten kezdi éves ciklusát.
A többi fajtához képest hamarabb fakad és virágzik, nagyon vitális a fejlődése, jócskán ad munkát a szőlészeknek.
Ha hátrányt kell említenünk, akkor a szárazságtűrés az, melyben gyengébben teljesít, aszályos években bizony szenved, a legtöbb borász ilyen években alacsonyabb termésmennyiséggel dolgozik.
Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Balaton
Fűszeres, virágos illata nevében is megjelenik, emellett gazdag gyümölcsösség jellemzi.
A szülő Irsaihoz képest visszafogottabb illatban, ez sokak szerint jól áll neki.
Szép savai vannak, ennek köszönhetően friss, ami különösen nyáron nagy érték.
Bizonyos évjáratokban a traminire jellemző rózsás-parfümös karakter is megjelenik illatában.
Borát általában gyors fogyasztásra szánják, hiszen ropogóssága idővel eltűnik, idősebb korában szappanos karaktere lehet, ez pedig kevéssé vonzó tulajdonság.
Ha tehetjük, vegyünk frisset belőle és igyuk is meg, más fajtákkal ellentétben érlelve sem ad többet.
Sokan emlékezhetnek még a neszmélyi Hilltop sikerére, a pince cserszegije Woodcutters White néven az év fehérbora lett három másik borral az angol piacon 1998-ban.
Házastárs Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Balaton
Manapság egyre többen használják házasításokban, Egerben például az egri csillag egyik kedvelt fajtája.
Ízgazdagsága és szép savai miatt népszerű, ugyanakkor más fajták is érvényesülnek mellette a házasításban.
A dél-balatoni Garamvári Szőlőbirtok 2015-ben telepítette 2 hektáron, náluk is elsődleges szempont volt a házasítás.
Ahogy Baranyai Péter, a birtok borásza elmesélte, ők elsősorban Irsaival tervezték a házasítást, ami meleg években gyakran elveszi sait.
„A telepítés kiemelkedően jól sikerült, alig kellett tőkét pótolni.
Máshol a fagytűrése miatt telepítik, nálunk ez szerencsére nem szempont.
Középmagas kordonon termeljük, kifejezetten erős hajtásokat hoz, de emellett szép termést is produkál.
A szűztermésből készült borunk olyan jól sikerült, hogy a Vinalies nemzetközi borversenyen ezüstöt nyert és itthon is jó volt a fogadtatása.
Érdekes, hogy az első két évjáratunk bora elég eltérő karakterű.
A 2017-esben inkább a trópusi gyümölcsök dominálnak, míg a 2018-asban erősen megjelenik az a rózsaolajos karakter, ami a traminire jellemző.
Egymás mellett kóstolva talán meg sem mondanánk, hogy ugyanazon fajta, két évjárata azonos dűlőből.
A Cserszegi fűszeres az Irsai Olivér és a piros tramini házasságából származik.
Bakonyi Károly nemesítette, 1982-től tekinthető hivatalosan ültetvényei fajtának.
A Cserszegivel telepített mintegy 4000 hektár java része a Kunsághoz köthető.
Illatos fajta, mint ilyen tehát igen érzékeny a szüret időpontjára.
Sajnos hazai kínálatunkban még gyakori a túlérett szőlőből készült, illatát vesztett, nem gondosan hűtött erjesztéssel készült bor.
A Cserszegi bora is - mint általában az illatos fajták - gyorsan öregszik, tehát a termelőnek célszerű mindent elkövetni annak érdekében, hogy elsődleges aromáit megtartsa.
08. 07. - 08. 07. - 08.
