Tudástár Edgar Allan Poe (Boston, Massachusetts, 1809. január 19. - Baltimore, Maryland, 1849. október 7.) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. Elsősorban misztikus, hátborzongató történetei révén ismert Poe az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Ezen kívül a korban újnak számító sci-fi területén is alkotott. Az első közismert amerikai író volt, aki pusztán az írásból akart megélni; emiatt szinte egész életében anyagi gondokkal küzdött.
Poe néven született a massachusettsi Bostonban. Szülei halála után a richmondi John és Frances Allan nevelte, bár hivatalosan sosem fogadták örökbe. A Virginiai Egyetemen töltött egy év és a katonai pályára tett kísérlet után Poe és az Allan család eltávolodott egymástól. Írói pályája szerényen kezdődött: a Tamerlane and Other Poems című kötete 1827-ben név nélkül, „egy bostoni” aláírással jelent meg. Poe ezután a próza felé fordult. Az elkövetkező néhány évben irodalmi újságok és folyóiratok munkatársa volt, és egyéni stílusú kritikáiról vált ismertté. Munkája miatt gyakran ingázott Baltimore, Philadelphia, Pennsylvania és New York között.
1835-ben feleségül vette unokatestvérét, az akkor 13 éves Virginia Eliza Clemmet. 1845 januárjában jelent meg A holló (The Raven) című verse, ami azonnali sikert aratott. 1847-ben felesége tuberkulózisban meghalt. Poe The Penn (később The Stylus) címen saját lap indítását tervezte, de még azelőtt meghalt, hogy az első szám megjelenhetett volna. Poe 1849. október 7-én, Baltimore-ban halt meg. Halálának pontos oka még ma is ismeretlen. Többen gyanakodtak idült alkoholizmusra, agyrázkódásra, kolerára, kábítószerekre, szívinfarktusra, veszettségre, tuberkulózisra, de öngyilkosságra is.
Poe munkássága az egész világirodalomra hatással volt, de közvetetten olyan tudományokat is befolyásolt, mint a kozmológia és a kriptográfia. Emellett Poe és művei a kortárs irodalomban, zenében és filmekben is gyakran felbukkannak. Több házban, amelyben élt, ma múzeum található. Halála 1849. október 3-án Poe-t Baltimore-ban, az utcán találták meg. Félrebeszélt, és megtalálója, Joseph W. Walker szerint „rendkívül kimerült volt… azonnali segítségre volt szüksége”. A Washington College Hospitalba vitték, ahol 1849. október 7-én, vasárnap, hajnali 5 órakor meghalt. Azalatt a négy nap alatt Poe sohasem volt olyan állapotban, hogy részletesen el tudja mondani, mi történt vele és hogy miért viselte valaki más ruháját. A halála előtti éjszakán állítólag többször kiáltotta egy bizonyos „Reynolds” nevét, bár nem tudták kideríteni, hogy kire gondolt. Egyes források szerint Poe utolsó szavai ezek voltak: „Uram, mentsd meg a lelkemet”.
A halála körül sok volt a spekuláció: az idők folyamán Poe orvosi kartonja és halotti bizonyítványa is eltűnt. Az újságok akkoriban Poe halálát „túlzott agyi vérbőség”, illetve „agyi gyulladás” következményeként írták le - ezek az eufemizmusok akkor használták, ha az elhunyt önpusztító életmódot élt. Az egyik 1872-ből származó feltevés szerint Poe halálát az okozta, hogy erőszakkal leitatták és több választási körzetben is szavazásra kényszerítették.
Poe három csoportra osztotta novelláit: a groteszk töltete az akasztófahumor vagy a finom irónia; az arabeszknek a rettenet vagy más érzelem által keltett feszültség ad energiát; a raciocinatusznál a hatást az váltja ki, hogy a szereplők asszociációikat az értelem rendszeres próbájának vetik alá, s az események láncolatát lépésről lépésre rakják össze. Detektívirodalomra elsősorban a raciocinatusz hatott, s Poe megteremti a mesterdetektív - Sherlock Holmesban és követőiben, Brown atyában, Hercule Poirot-ban, Miss Marple-ben továbbélő - őstípusát. A Morgue utcai kettős gyilkosság című novellában fogalmazta meg a nyomozás módszereit: „Az igazság nincs mindig a kút fenekén. Sőt, ami a fontos dolgokat illeti, én azt vallom, hogy mindig a felszínen lebegnek.”
Poe versei közül kiemelkedik A holló, mely a nyelv iránti érdeklődését is tükrözi. A holló példázza Poe érdeklődését a nyelv iránt: a címben szereplő madárnév betűi majdnem teljesen megegyeznek a refrén egyetlen szavával. A vers a fájdalmas és soha el nem múló emlékezet jelképe lett. A költeményben a hangulat és a formális megoldások is összhangban vannak a tartalommal.
A romantikus hagyományon túl Poe modern látásmódot vitt a szépirodalomba: a történetekben a borzalom, a lelki abnormitás, a téboly és a különféle gyötrelmek dominálnak. Ezzel előrevetítette a pszichopatológiai témák iránti későbbi irodalmi és lélektani érdeklődést. Poe tekinthető a detektívnovellák megteremtőjének is, hiszen a rejtélyeket logikai következtetések rendszerével vezeti fel. A későbbi irodalmi hagyományban például a mesterdetektív archetypusa előképeként szolgált.
A magyar irodalomban Poe hatása Történetművészetének komplexitása és a költészetében megjelenő szerkesztőelv példája által is tetten érhető. Arany János műveinek beemelésében is megtalálható Poe hatás: A lejtőn című költeményének felütésében idézett Poe költeményének jellemzői, amely a művészi formák és a hatáskeltés összefüggéseit hangsúlyozza.
<\ul>Az életrajzi és irodalmi adatok összefüggéseiben Poe alakja a modern irodalom számára ikonikus példát jelent: az alkotóközönségre gyakorolt hatás, az esszé-tudományos íz és a történetmesélés egysége mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Poe a világirodalom kiemelkedő alakja legyen. A művei és elméletei korszakokon átívelő hatást gyakoroltak, és épp ezért érdemes megérteni Poe művészetének összefüggéseit a kor történelmi és irodalmi kontextusában.
