Egidius Sorgyár Poprád: évszázados sörtörténelem a Szepességben

Ebben az évben ünnepli alapításának 200 évfordulóját a poprádi sörgyár. Eredeti elnevezése Erste Zipser Dampfbrauerei und Mälzerei, A. G. in Poprad (Első Szepességi Gőz-sörfőzde és Malátaház Részvénytársaság Poprád) volt. Az üzem több szakaszban, különböző tulajdonosok vezetése alatt épült, majd 1882-ben az eredeti kis sörgyár mellett egy új, nagyobb sörgyárat építettek.

A poprádi sör kitűnő íze miatt jól ismert volt a Szepességbe, így a Tátrába utazók körében is. Az Árvából Poprádon át Nagyrőcére, az ottani szlovák iskolába utazó diákok így emlékeztek meg a poprádi sörről: „A poprádi sörgyárban ittunk a bécsi módszerrel készült, jégszekrényben tárolt finom poprádi sörből.”

A XIX.-XX. század fordulóján a poprádi sörgyárban 18 magánszemélynek volt részesedése, közülük a legbefolyásosabb a hosszabb időn át parlamenti képviselőként tevékenykedő Kullmann János poprádi ügyvéd volt (1887-1903 között a MKE választmányi tagja). A részvények nagy részét később a késmárki Zipser Bank A.G. poprádi fiókja, majd a II. világháború alatt a Pozsonyban működő Német Kereskedelmi- és Hitelbank poprádi fiókja vásárolta fel. A részvénytöbbség értéke ekkor 1.200.000 koronára rúgott, amit 4000 db 300 korona értékű részvényben értékesítettek. A Bank tulajdonában 3580 db részvény maradt, a többit ismert szepesi, köztük számos poprádi kereskedő (Matejka Vince, Geruska Zoltán, Klein Géza, Lipter Dezső) vásárolta meg.

Az üzem 12 hektár területen fekszik, ebből 3 hektárt az épületek, köztük 24 lakás foglaltak el. 1921-ben kezdett el a poprádi sörfőzdében dolgozni Alexander Gundelfingen, ahol 1938-ig mint írnok, 1939 és 1945 között pedig mint igazgató dolgozott. Az ő igazgatósága idején újabb 20 lakás épült a gyár munkásai számára. A II. világháború előtti években a sörgyár 42 munkást foglalkoztatott, akik évente átlagosan 14.000 hektoliter sört termeltek, de 1940-ben a termelés meghaladta a 30.000 hektolitert.

A II. világháború után a sörgyár állami kezelésbe került, majd 1948-ban államosították és a kassai székhelyű Kelet-Szlovákiai Sörgyárba integrálták. Ezután 1991-ig a sörgyár több átszervezésen esett át, majd 1992-ben Pivovar Tatran Poprad néven a Vega s.r.o. tagjává vált. Ezt keresztelték át 2004-ben a ma is használt Pilsberg s.r.o. névre.

Szlovákiában nyaraltunk, és a túrázás mellett természetesen a helyi söröket is igyekeztünk felfedezni. Még mielőtt rátérnénk a kisüzemi és kraft sörökre, röviden összefoglaljuk, milyen a nagyüzemi felhozatal Szlovákiában. És csak úgy általánosságban megemlítjük - amit mi hatalmas pozitívumnak tartunk - , hogy a legtöbb helyen ahol sört csapolnak, tartanak a csapon alkoholmentes sört vagy legalábbis alkoholmentes radlert.

Heineken Slovensko. Ha szlovák sör, akkor valószínűleg legtöbben a Zlatý Bažant-t vágnák rá elsőre. Ez az 1967-ben alapított Brewery Hurbanovo terméke, amelyet 1995-ben felvásárolt a Heineken. Ha valahol van rá lehetőség, érdemes a Zlatý friss, tanksör verzióját kipróbálni. Egyébként az alkoholmentesük is tök korrekt, radlerben viszont találtunk jobb opciót. A főzde további termékcsaládjai: Corgoň, Gemer, Martiner, Maurus, Kelt.

Banskobystrický pivovar. Leggyakrabban az Urpiner sörökbe futottunk bele, amely a besztercebányai sörfőzde egy brand-je. Az 1971-ben alapított sörfőzde akkor még Pivovar Urpín néven futott, és a 2007-es átstrukturáláskor nevezték át. Plzeňský Prazdroj Slovensko. Gyakran feltűnt az éttermek napernyőin a Šariš felirat, amely a nagysárosi (Veľký Šariš) sörfőzde egyik termékcsaládja. Habár ebből nem kóstoltunk semmit, az ugyancsak hozzájuk tartozó Birell Pomelo & Grep radler-e az egyik kedvenc „sörünk” volt kint. Az 1960-ban alapított főzde egyébként 2016 óta az Asahi konszernhez tartozik.

Pivovar Steiger. Ahogy azt a logón is feltüntetik, a vihnyei (Vyhne) sörfőzde indulása 1473-ra datálható, de azóta természetesen rengeteg átalakuláson esett át. Ahogy arról még később szó lesz, a Steiger brand 1993-ban indult el, a főzde pedig 2007-ben vette fel ezt a nevet.

Kassa óvárosa rengeteg látnivalót tartogat, közte például a Szent Erzsébet-dómmal, ahol II. Rákóczi Ferenc sírja található. Miután mindent megnéztünk, a környéken több sörfőzdébe is ellátogathatunk (pl.: Pivovar Golem, Staničný pivovar, Pivovar Corvus). Az Állításuk szerint, a Pivovar Hostinec Kassa egyik legrégebbi étterme a maga 1542-es alapításával. Az 1600-as években már elvileg működött sörfőzde az épületben, de szinte biztosan nem ott, ahol a mostani főzőüstök találhatóak. Az épület belseje egyébként nagyon hangulatos, a keresztboltozatok gótikus hatást keltenek.

A Tatras sörházához nagy reményeket fűztem a túra tervezésekor, de picit csalódtam (a sörökben). A helyszínnek meg van a maga hangulata. Az autómentes utcára nyíló nagyobb terasszal rendelkezik, bent pedig 8 különböző tematikájú terem (pl. bank, galéria, stb.) található. A sörlapon szereplő 15 tételt 2 kóstolósorral végig lehet tolni: 8 „egyszerűbb” sör, illetve 7 kraftosabb sör +1 sörpárlat. A kóstoló egyébként egész korrekt árban van, a 8x 1,25dl sör ugyanis kevesebb, mint 8 euró volt. Én a kraftosabb menüt választottam. Sajnos, nem igazán találtam olyat, ami tetszett volna. A végére még kértem egy pohár búzasört, ami megerősítette, hogy innen sem hozunk el palackos kiszerelést.

A Liptovar sörfőzdét egy 70 km-es bringatúra végéhez közeledve ejtettük útba. Az udvaron is található jó pár asztal, de a közelgő az eső miatt inkább bent foglaltunk helyet. Letisztult belső tér, rendkívül hangulatos az egész! Az étlapon nem találtuk meg külön feltüntetve, de jó, hogy rákérdeztünk, ugyanis lehet kérni sörkóstolót. Mind a hét csapon lévő sörből érkezett 2-2 deci. Nem véstem fel, de emlékeim szerint egy pilsner ale (nem elírás, ez egy kísérleti sör!), egy angol pale ale, egy amerikai pale ale, egy summer ale, egy ipa, egy witbier, és egy ír stout volt épp a kínálat. Végre, ezek között már bőven találtunk a mi szájízünknek is megfelelő söröket! A hamburgerek szintén finomak voltak.

És ha már liptószentmiklósi sör, akkor a Nilio Brewery-re is érdemes lehet ránézni. A 2020-ban startolt főzde egyik fő csapásirányát az alkoholmentes sörök jelentik. A kérdésemre, hogy lehet-e helyben söröket fogyasztani vagy elvitelre hozni a mai napig nem válaszoltak. Már harmadik napja kempingeztünk a Liptói-tenger (becsületes nevén Szentmáriai-víztározó) mellett, amikor rájöttünk, hogy egy sörfőzde van a szomszédban. Sőt, a sört megkóstolni sem volt magától értetődő, ugyanis az éttermet kizárólag a panzió vendégei használhatják, így még egy sör erejéig sem engedtek bennünket leülni. Egy fotót azért lőttem a Maravar főzőüstjeiről. Viszont a kb. 100 méterre lévő Pizza Nay az ő söreiket (is) értékesíti, így ott csapról megkóstoltuk a világosukat, és üveges kiszerelésben a pizza mellé még elhoztunk egy búzasört és egy ipát.

A kvacsányi sörfőzde, a Pivovar BUC elhelyezkedése kiváló! Egyrészt kb. 2 perc sétára van a buszmegállótól, így tökéletes végállomása volt a Kvacsányi-völgyben tett 15 km-es túránknak. Másrészt csodálatos a környezet! A hátsó nagy teraszon ültünk le, ahonnan ráláttunk a mellettünk folydogáló patakra, és kicsit még az erdőben éreztük magunkat. Sikerült kóstolót kérnünk a csapon lévő négy sörükből. A hellesük bizonyult a legjobbnak (és a leghidegebbnek), ezért ebből még egy korsóval lecsúszott utána. A másik három tétel, a csalánnal zöldre színezett fűszeresebb lágerük, a sima ale-jük, illetve a kissé vasas sötét sörük nem igazán nyerte el a tetszésünket.

Az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra közötti hágón fekvő Donovalský pivovar teraszáról csodálatos a kilátás! Már csak emiatt is jó választás betérni ide egy pihenőre. Az épület kicsit olyan ormótlan, a belső tér viszont remekül néz ki. A 2015-ös alapítású főzdében korrekt sörök készülnek. Akkor épp 8 tétel közül lehetett válogatni, kóstoló sor híján viszont csak a feléig a jutottunk. Az Ujec pilsnerük teljesen rendben volt, és ahogyan a Pilsner Urquell esetében, itt is jött egy kis vajas mellékíz. Hoztunk is haza belőle pár üveggel, és nem akarok hülyeséget mondani, de mintha 1 eurót fizetett volna darabjáért (0,33 L). Ha valóban így történt, akkor kiváló vétel volt. És bár a Zoltan dunkelweizen csak olyan so-so volt, a felső erjesztésű söreik tetszettek.

Selmecbányán keressük a söröket: az ERB Serfőzde Étterem tulajdonosa, Eduard Rada korábban bányamérnökként dolgozott. 1993-ban vett egy sörfőzdét, létrehozott egy új brandet, és egy évtized alatt Szlovákia harmadik legnagyobb sörgyárává tette. Ez még Vihnyében történt, és a Pivovar Steiger-ről van szó. 2006-ban megunta a nagy sörkonszernekkel és az áruházláncokkal zajló állandó harcot, és úgy döntött, egy kisebb sörfőzdét nyit, ahol nem kell ilyesmikkel foglalkoznia. Négy hányattatott sorsú épületet vett meg Selmecbánya központjában, és felépítette a sörfőzdét. Így született meg a Pivovar ERB.

Külön érdekes, hogy az egyik épület egy 1893-ban épült (volt) zsinagóga. Kintről is jól láthatóak a bent tornyosuló erjesztőtartályok. A sörfőzde egy másik épületben található, amelynek emeletén egy étterem is kialakításra került. Az étterem nem túl tágas, még a teraszával együtt sem, így érdemes lehet asztalt foglalni, vagy legalább kerülni a csúcsidőt. A belső tér roppant hangulatos, a fali lámpák kialakítása nagyon ötletes. Aki enni-inni szeretne, annak alaposan a zsebébe kell nyúlnia. A világos sörük szintén kitűnő volt. Egy hatalmas túrát tettünk Selmecbánya körül, amit azzal kezdtünk, hogy a kálvária dobot is megmásztunk. Az utolsó kilométereken már csak az ebéd lebegett a szemünk előtt.

A központba visszérve a Coburg bistro-ba tértünk be, amivel már előző nap is szemeztünk. És milyen jól tettük! Nem csak a hamburger miatt - ami egyébként szintén szuper volt -, hanem mert a Pivovar Vŕšky világos sörét is csapolták. Próbáltam utánajárni a sörfőzde történetének is, de még nem minden tiszta, ugyanis ha jól értem, párhuzamosan fut két főzde. Az első sörfőzde 2012-ben született meg Terhelyen (Pivovar Vŕšky), a második sörfőzde pedig 2020-ben készült el Zólyomban (Prvy Zvolensky Pivovar Vrsky). Annyi biztos, hogy a zólyomi vár megnézésekor még nem tudtunk a sörfőzde létezéséről, pedig e sörük alapján biztosan érdemes lett volna betérni a sörházukba.

A losonctamási Remeselný pivovar Huncút sörfőzdét eredetileg két tanár alapította 2016-ban. Az ipájukat a selmecbányai Barcadam Caffé-ban kóstoltuk meg. Nagyon rendben volt. Még mindig Selmecbánya központjában járunk, egész pontosan a Franz Banská Štiavnica udvarán, ahol egy food truck és egy beer truck található. A beer truck csapjairól a Tančiareň a pivovar Franz sörei folynak. Egy világos és egy vörös sört toltunk le itt, és nagyon meg voltunk velük elégedve.

Huyghe. Az 1906 óta a Huyghe család tulajdonában álló sörfőzde 1989-ben készítette el leghíresebb sörét, a Delirium Tremens-t, melyet 1997-ben a világ legjobb sörének választottak. Vállalkozó kedvű vendégeinknek ajánljuk a gyümölcssörök széles skáláját felsorakoztató Floris és Mongozo sorozatot, valamint a sörfőzde további híres termékeit: a Bière du Corsaire-t, a La Guillotine-t, a Campus-t, a Delirium Nocturnumot, valamint a St. Idesbald-ot. A sörgyár hivatalos weboldala ezen a linken található. A Belga Sörmester elkötelezett híve és támogatója a felelősségteljes, kulturált italfogyasztásnak. A szeszes ital fogyasztását 18 éven aluliak számára nem ajánljuk, és őket kiszolgálni nem tudjuk.

Kérjük, nyilatkozz, hogy betöltötted-e már 18. életévét. A távol-keleti és belga sörök között érdemes megemlíteni, hogy az ERB és a Steiger mellett Magyarországon elsőként a bio minősítésű sörök kiválasztása jelentette egy új irányvonalat 2008 óta. Kézműves söreink mindegyike különleges.

Infografika a poprádi sörgyár történetéről

Rövid áttekintés a szlovákiai nagyüzemi sörökről a tapasztalatok tükrében

A részletes útikönyvi beszámolóból áttekinthető, hogy Szlovákiában a nagyüzemi sörök széles választékban elérhetők, és gyakran tartalmaznak alkoholmentes vagy radler változatokat. A Zlatý Bažant az 1967-ben alapított Brewery Hurbanovo terméke, amelyet 1995-ben felvásárolt a Heineken; a Zlatý friss, tanksör verzióját érdemes kipróbálni. A Pivovar Steiger és a többi márka a helyi sörkultúra fontos elemei közé tartozik, és a környékbeli főzdék sokszínűségének köszönhetően a látogatók változatos ízélményben részesülhetnek.

A beszámolók szerint Selmecbányán a Pivovar ERB törekvései például a történelmi épületek között rejtőznek, és a belső tér rendkívül hangulatos, mely a sörfőzde éttermétől kezdve a baráti sörkóstolókig terjed. A kilátás Donovalský pivovar teraszáról különösen kielégítő, és a tarjáji- vagy liptói útvonalok mentén sokféle sörkóstolási lehetőséget kínálnak a látogatók számára.

Összefoglalva, Poprádon és környékén a sörtörténelem nem csak az ízekről szól, hanem a helyi közösségek történetét, gazdasági átalakulásait és kulturális értékeit is visszhangozza. A történetgazdag sörkultúra ma is élő és működő hagyaték, amely a látogatók számára gazdag információt és élményt nyújt.

tags: #egidius #sorgyar #poprad