Az Egri borvidék, Magyarország egyik legismertebb és legtradicionálisabb bortermelő vidéke, gazdag történelemmel és egyedülálló borokkal büszkélkedhet. Különösen az Egri Bikavér, mint Hungarikum, és az "Egri Érsek Bora" cím birtokosai emelkednek ki a borvidék kínálatából, bemutatva a helyi borászatok sokszínűségét és minőség iránti elkötelezettségét. A borvidék adottságai, a szőlőtermesztés és borászat évszázados hagyományai, valamint a modern innovációk együttesen formálják az Egri borvidék borainak karakterét, különös tekintettel az Egri Bikavérre és az érseki borokra.
Az Egri Érsek Bora kezdeményezés: A minőség és a hagyományok ünnepe
Az "Egri Érsek Bora" cím elnyerése nem csupán egy szakmai elismerés, hanem egy olyan kezdeményezés, amely az Egri Főegyházmegye területén fekvő borvidékek (egri, tokaji, mátrai, bükki és kunsági) legjobb borait hivatott bemutatni. Hagyományosan május végén, Szent I. Orbán pápa ünnepéhez kapcsolódva mutatják be az e címet elnyert borokat Egerben. Ez a megmérettetés, melyet 2015-ben választottak ki először, egy több lépcsős, vak kóstoláson alapuló bírálatot foglal magában. A lényeg a bor minősége, ahol nincsenek megkötések, csak maga a bor számít.
Ficzek László, az Érseki Vagyonkezelő Központ igazgatója és általános helynök, hangsúlyozza, hogy minden esztendőnek megvan a maga különlegessége, így idén a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is kiemelten fontos szerepet játszik. Az eucharisztia, a szentmise elengedhetetlen része a bor, a búzából készült kenyér és a miséző pap jelenléte mellett. A helynök köszönetet mond a szervezőknek, a termelőknek, valamint a kiválasztást segítő szakembereknek. Gál Lajos borász elmondta, hogy ez egy különleges megmérettetés, ahol csak a bor számít, a minőség. Külön öröm, hogy fiatal és régóta ismert pincészetek is jelen vannak a versenyen.
Az elismerések átadása kóstolóval zárul, ahol a nyertes termelők jogosultak arra, hogy palackjaikon feltüntessék a cím birtokosai. A versenyben külön figyelmet kap az Egri Érsek Misebora kiválasztása, ennél a főpásztor személyesen dönt. Péter Ákos, a Péter Pincészet borásza úgy fogalmazott: legfontosabb a minőség, az odafigyelés és az alázat a borkészítés minden fázisában. Köszönetet mondanak a hegyközségeknek, melyek segítségével az Egri Főegyházmegye területéről valamennyi borvidék képviseltethette magát a megmérettetésen.
Az "Egri Érsek Bora 2020" címet a bükki borvidékről a Roszkos Szőlőbirtok és Pince 2018-as Pinot Blanc-ja, a Jászságból a Túri Pince 2019-es Cserszegi Fűszeres bora, a mátrai fehérek közül a Maróti Pince 2018-as Mátrai Olaszrizlingje, a mátrai rozék közül a Molnár és Fiai Pincészet Bt. Tokaji száraz kategóriában a Patrícius Borház Kft. 2018-as Tokaji Furmint Selection bora és az édes kategóriában Egri Érsek Misebora címet is elnyerő Péter Pincészet 2017-es Tokaji 6 puttonyos Aszúja bizonyult a legjobbnak. Egri fehérként a Varsányi Pincészet Kft. Debrői Hárslevelű Superior 2017-es, a vörös kategóriában Kőporos Borászat Kft.
A helynök kiemelte, hogy 9 kategóriában 10 címről döntenek, s éppen a tizedik, amely megmagyarázza a többit is, ez az Egri Érsek Misebora. A helynök elmondta még: látszik, hogy a borászok örömmel végzik munkájukat, azt a fajta átváltoztatást, melynek révén az ásványi anyagokból, a napfényből és a fejlődő növényből szőlő, must, majd bor lesz. Gál Lajos ismertette a kiválasztás menetét, elmondta, a hegyközségi tanácsok küldenek mintákat, melyeket a borvidéki borversenyen, vagy más bírálaton választanak ki.
A bükki borvidékről a Csáter Pince 2018-as Zenitje, a Jászságból a Túri Pince 2018-as Cserszegi Fűszeres bora, a mátrai fehérek közül a Maróti Pince 2017-es Mátrai Olaszrizlingje, a mátrai rozék közül a Csernyik Pince 2018-as Nyitánya viselhette az Egri Érsek Bora 2019 címet. Tokaji száraz és édes kategóriákban a Puklus Pincészet 2017-es Tokaji Sárga Muskotály bora és az Egri Érsek Bora címet is elnyerő 2013-as Zéta bizonyult a legjobbnak.
Az Egri Érsek Bora 2018 címek átadásán Ficzek László az Érseki Vagyonkezelő Központ igazgatója, általános helynök köszönetét fejezte ki a borászoknak, hogy fontosnak tartották, hogy nevezzenek. A helynök kiemelte: negyedik alkalommal választották ki a címre érdemes borokat. Hozzátette: a bor nemcsak mint termék különleges. Az átalakulás, az átváltozás anyaga, a nedvességből, tápanyagból, napfényből szőlő gyümölcs lesz, ebből bor készül. Péter Ákos borász úgy fogalmazott: a díjra a hegyközségi tanácson keresztül lehet nevezni, egy előválogatás után. Sokat jelent ez az elismerés, különösen az, hogy a 2013-as édes szamorodni az Egri Érsek Misebora lett.
Ternák Csaba egri érsek vezetésével 2015. május 2-án választották ki a nyertes borokat. Ficzek László általános helynök, az Érseki Vagyonkezelő Központ igazgatója köszöntőjében elmondta: a szentmisében a felajánláskor hálát adunk azért, mert Isten megáldotta az emberi munka gyümölcsét, s hálával gondolunk Istenre, amikor az emberi tevékenység nyomán kiváló alkotások jönnek létre. A helynök kiemelte: a kormánytól kapott támogatásnak köszönhetően számos fejlesztés indul az egyházmegyében, s ezek is kötődhetnek a kiváló borokhoz.
Gál Lajos borász elmondta: a rangos cím a bortermelőkre is hatással van, sokan érdeklődnek a megmérettetés iránt. A borvidékek, bortermő helyek mintái közül különféle kategóriákban összesen kilenc kapta meg a címet. Az "Egri érsek misebora 2016" címet a Tokaji Nobilis Pincészet Amicus Tokaji Furmintja kapta. Bárdos Sarolta pincészet képviseletében elmondta: egy különleges, késői szüretelésű furmintból született a bor. Az Egri Érsek Bora kezdeményezésről szólva úgy fogalmazott: fontos és megtisztelő egy ilyen megmérettetésen résztvenni. A borok bemutatóján elismerést vehetett át Gál Lajos, aki egyik motorja volt az Egri Érsek Bora-díj létrehozásának.
A bükki, mátrai, tokaji, egri borvidék mellett a Jászságból is díjaztak termelőt, összesen 10 kategóriában. Jászság: Túri Pince Királyleányka 2014. Mátrai borvidék: - fehér: Bárdos és Fia Pincészet Mátrai Sauvignon Blanc, 2015 - rosé: Kis-Benedek György Mátrai Cabernet Sauvignon, Kékfrankos Rosé, 2015. Tokaji borvidék: - száraz: BVB Wine Kft. Dr. Ternyák Csaba egri érsek a sajtó nyilvánossága előtt tartott bemutatón kiemelte: egy jeles napra, a Bazilika felszentelésének évfordulójára időzítették az ünnepélyes bejelentést, mert ez is hangsúlyozza az ügy jelentőségét. A kezdeményezés célja az, hogy az érsekség tekintélyét állítsák a kiváló termelők mellé, s a hamarosan elkészülő Érseki Palota attrakciói sorában a borok is megjelenjenek. A borok kiválasztásának szakmaiságát dr. Gál Lajos borász szavatolta, mint mondta, minden borvidék először kiválasztotta a legjobbnak ítélt tételeket, majd egy zsűri rangsorolta ezeket. A jászsági, mátrai, bükki, tokaji és egri borvidék 9 bora viselhette így majd az „Egri Érsek Bora 2015” címet. A mádi Royal Tokaji Borászati Zrt. Az egri Gróf Buttler Borászati Zrt.
Az Egri Bikavér: Történelem, legenda és a modern borkultúra ikonja
Az Egri Bikavér nem véletlenül szerepel az ikonikus magyar borok sorában; évszázadok óta a hazai és a nemzetközi borkedvelők kedvence. De honnan is ered a kifejezés, mikortól beszélhetünk valódi bikavérről, és mit is kell keresnünk a borlapot böngészve?
A legenda és a név eredete
A 19. század elején a "bikavér" kifejezés még nem fedett egy konkrét terméket, csupán a mély színű, erős vörösbort hívták így a köznyelvben. Az egyik legismertebb legenda szerint a 16. században, az egri vár ostroma idején a várvédők vörösbort fogyasztottak, hogy erőt merítsenek a török túlerővel szemben. Így a helyiek szemében a vörösbor az erő és a bátorság szimbólumává vált. A legenda szerint a törökök azt hitték, a bikák vérét isszák, ezért megrettentek és nem mertek tovább harcolni. Ez a történet azonban valószínűleg nem fedi a történelmi valóságot, mivel hazánkban a török hódoltságig kizárólag fehérbort termeltek. A vörösbor készítésének technológiája és a kadarka fajta elterjedése a törökök elől menekülő szerbeknek (rácoknak) köszönhető. Írásos források, oklevelek és útleírások a bikavér elnevezést legkorábban a 19. században említik. Érdekesség, hogy a Mithrász-kultusz egyik központi elemében Mithrász leöli az áldozati bikát, akinek véréből szőlőtőke születik. Hérodotosz is megemlít egy bikavér (tauru hauma) nevű méreggel elkövetett gyilkosságot. A történelmi hagyatékok csak a 19. század második felében kezdik említeni ezt a nevet. Erdélyi János 1851-ben megjelent Magyar közmondások könyvében a "Bikavér" címszónál olvasható: „Így nevezik az erős veresbort, például az egrit”. Ballagi Mór 1873-ban megjelent A Magyar Nyelv Teljes Szótára című műve is említi.
A bikavér fejlődése az idők során
A közelmúltban Eger és Szekszárd között vita folyt arról, hogy a történelmi tények melyik borvidéket jogosítják fel a "bikavér" név használatára. A rendelkezésre álló történelmi források azt mutatják, hogy ugyan Szekszárdon bukkan fel először a kifejezés, használata a mély színű bor általános megnevezésére korlátozódott, így a "bikavér" nem köthető kizárólagosan az egyik borvidékhez sem. A bikavér elnevezés tehát kb. 150 éves múltra tekint vissza. A 19. század folyamán azonban nem egy konkrét termékre utalt, csupán a mély színű, erős vörösbort nevezték így a köznyelvben. A bikavért már ebben az időben is több dűlőből származó, különböző szőlőfajták együttes feldolgozásával készítették. A filoxéra egri megjelenése előtt (1886) a bikavér alapanyagát legnagyobbrészt a fűszeres aromájú kadarka fajta egyik változata, a lúdtalpú adta. Ebben az időben a szőlőültetvények vegyesek voltak, a különböző fajtákat együtt szüretelték és dolgozták fel. A filoxéra során Eger szőlői nagyrészt elpusztultak. A katasztrófát követő első szőlőrekonstrukció (1880-1910) során jellemzővé vált, hogy az eltérő fajtákat külön táblákban telepítették. Ekkor jelentek meg a borvidéken a nagyburgundi, a kékfrankos, a kékoportó, valamint kisebb területen a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot.
Az első tudatos bikavér-készítő a kísérletező kedvű Grőber Jenő volt a 20. század elején, aki által az egri bikavér elindult a szélesebb ismertség és nemzetközi hírnév felé. Grőber nevéhez fűződik a Franciaországból származó medoc noir szőlőfajta meghonosítása, amely a bikavér egyik lényeges komponensévé vált. A Grőber-féle bikavér alapját kadarka és medoc noir fajták megfelelően kevert mustja adta. A két világháború közti időszak legnevesebb bikavér-termelője Borhy-Braun Béla volt, aki számos nemzetközi díjat is nyert borával. A borhy-féle bikavér alapja a kadarka volt, ez több mint 50%-át adta a bornak.
A bikavér ebben az időszakban a kommunista gazdálkodás áldozata lett. A szőlőalapanyagot nagyüzemi módszerekkel termelték meg, a túlterhelt tőkék és a túl korai szüret okán az alapanyag gyakran éretlen volt. A szőlőtermesztés lehúzódott a könnyebben megművelhető, ám kevésbé jó gyümölcsöt adó helyekre. A második ötéves terv időszakában Egerben nagy területen végeztek szőlőrekonstrukciót, ekkor terjedt el a középmagas és magas kordonművelés. A gazdaságtalan művelhetőség és gyengének tartott borminőség miatt a kadarka és a medoc noir kiszorult a termelésből, helyüket a cabernet sauvignon és a cabernet franc vették át. Az 1978-1980-as időszakban, az un. Bikavér-program keretében ismét jelentős szőlőtelepítések történtek, amikor is a nagyüzemi termelésnek és az igénytelen termesztési eljárásoknak legjobban megfelelő kékfrankos, zweigelt, kékoportó és merlot fajtákat telepítették.
A rendszerváltozást követően sok bikavér alkotóelemei között fajsúlyosan szerepeltek a borvidéken meghonosodott, nagy testű borokat adó cabernet sauvignon és merlot szőlőfajták, ami a bort nagyon hasonlóvá tette a bordeaux-i típusú házasításokhoz. Az Egri Szőlő- és Bortermelők Egyesülete 1993-ban kidolgozta az újrafogalmazott Egri Bikavér készítésének szabályait, amely azonban csak ajánlásként létezhetett. A hegyközségi törvény elfogadása teremtette meg a szabályozáshoz szükséges jogi hátteret. Az Egri Bikavér Szabályzatot 1997. június 27-én hagyták jóvá.
Hungarikum lett az Egri Bikavér - tv2.hu/mokka
Az Egri Bikavér definíciója és kategóriái
Az Egri Bikavér egy borházasítás, aminek különlegessége, hogy nem lehet fajtajelleges, azaz nem dominálhat benne egyetlen szőlőfajta sem. Készítéséhez a következő szőlőfajták boraiból kell minimum hármat felhasználni: kadarka, kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, portugieser, pinot noir, blauburger, kékmedoc és zweigelt. A feldolgozott szőlőre minimum 17-es, illetve bizonyos fajtáknál 19-es magyar mustfokot írt elő a szabályzat. A maximális termésmennyiséget 120 q/ha értékben határozták meg.
2009-ben három szigorúan szabályozott borkategóriát vezettek be: a védett eredetű Classicust és Superiort, valamint a Grand Superiort. A kóstoló közönségként érdemes tudnunk a kategóriákról:
- Classicus: A védett eredetű Classicus borokat hagyományos szőlészeti módszerekkel termesztik, és csak azokat a szőlőfajtákat használják, amelyek az adott területen őshonosak. Ezek a tételek a könnyed, intenzíven gyümölcsös jegyekre épülnek, tökéletesen beilleszthetők a hétköznapi borfogyasztásba.
- Superior: A Superior borokat ugyanúgy készítik, mint a Classicus borokat, de a szőlőnek magasabb minőségi követelményeknek kell megfelelnie, a bor pedig több időt tölt érlelésen és általában gazdagabb ízű. A superior bikavérek 12 hónapig érlelődnek fahordóban, így már a fűszeres, érleltebb karakterrel egészülnek ki, vendégségbe, éttermi vacsora mellé vagy baráti borkóstoláshoz tökéletesek.
- Grand Superior: A legmagasabb kategória, amely a 2016-os évjárattól kezdve kizárólag dűlőszelektált borok lehetnek. Ezek azok, amelyek az egri dűlők egyedi adottságait a legszebben mutatják be. Ezekhez a komolyabb alapanyagokhoz érdemes nyúlni, vadhúshoz, esetleg egy jó steakhez.
Híres egri pincészetek és bikavér tételek
- Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok: Kínálatában megtalálható a Bolyki és Bolyki bikavér superior, mely illatban intenzív, elsősorban meggy, szilva, étcsokoládé ízjegyeket visel. Az Öreghegy Egri Bikavér Grand Superior a pincészet sok éves kísérletezésének gyümölcse. A classicus bikavér spontán erjesztéssel készült, másfél éven át 500 literes hordóban érlelték, majd szűretlenül került a palackba. Intenzív gyümölcsösséget, erdei bogyósokat, vaníliát és szegfűborsot érezni benne.
- Rege Birtok: A családi vállalkozás a biodinamikus szőlőtermesztés és borászat elveit követi. Repertoárjában található Egri Bikavér Superior, mely tudatosan emelték be a száz évvel ezelőtti bikavérek fűszerét, a menoirt, a selymes kerekségről pedig a pinot noir gondoskodik.
- Gál Tibor Pincészet: A Gál Tibor Egri Bikavér Superior 2018 kékfrankos, syrah, cabernet franc és pinot noir házasítása. A fajták külön érlelődtek 500 literes hordókban, majd egy év múlva lettek összerakva. A meggyes, szilvás, fűszeres jegyek szép egységet alkotnak.
- St. Andrea Szőlőbirtok: A St. Andrea Hangács Egri Bikavér Grand Superior 2017 kékfrankos, cabernet franc, merlot, pinot noir és kadarka házasításából született tétel, mely a nemzetközi Decanter World Wine Awards borversenyen kiváló értékelést kapott. Illatában és ízében fekete bogyós gyümölcsöket, csokoládét, avarosságot és némi dohányt érezni.
- Kőporos Borászat Kft.: Az egri Kőporos pincészet több kategóriában is elnyerte az Egri Érsek Bora címet, így például a vörös kategóriában.
- Thummerer Pince: A pince hangsúlyosabban vörösborokat készít, ezért rendszeresen a bikavér és a vörösbor kategóriában neveznek. Az idén az Egri Érsek Bora címet elnyert 2021-es évjáratú Egri Tekenőháti Merlot Grand Superior és Egri Bikavér Superior boraik számos nemzetközi borversenyen is rangos elismerést kaptak.
Az Egri Borvidék adottságai és a borok karaktere
Az Egri borvidék a Mátra és a Bükk-hegység között, az Északi-középhegység és az Alföld találkozási vonalán fekszik. A szőlőültetvényeket a Bükk vonulata védi az északi szelektől, kedvező mezo- és mikroklímát alakítva ki ezáltal. Éghajlata meglehetősen hűvös: viszonylag későn tavaszodik, rövid a tenyészidő. Eger teljes termőterülete 22 ezer hektár, amiből 18 ezer hektár első osztályú besorolást kapott.
Az alapkőzetei és földtani viszonyai kiemelkedően változatosak. Az Egri borvidék északi részének aljzatát a Bükk-hegység tengeri kőzetei alkotják: triász és jura mészkő, dolomit, agyagpala gazdag változatai. Ezeket a kemény kőzeteket a harmadidőszak eocén és oligocén mészkövei, agyagmárgái és homokkövei fedik. A vulkáni képződmények jelenléte kulcsfontosságú, hiszen a borvidék legtöbb magas alkoholtartalmú, testes bora a riolittufán terem. Az ültetvények egy-két kivételtől eltekintve fennsíkokon, enyhe déli és nyugati fekvésű lankákon találhatók. A termőhelyi adottságok és a fajtaösszetétel kiváltságos helyzetet teremtett a borvidék számára, alkalmassá teszi arra, hogy vörös- és fehérborból egyaránt csúcsminőség készüljön.
Az egri borok karaktere sokszínű. A fehérborok között két stílus különböztethető meg: a karcsú, magasabb savtartalmú szárazak és a fahordós érlelést követően, magasabb alkoholtartalommal, esetleg kevés maradékcukorral palackozott komolyabb tételek. Az egri vörösborok általában közepesen testesek és tanninban gazdagok, sötét színűek. Hűvösebb évjáratokban azonban színanyagban és tanninban is szegényebbek, miközben savdominanciát mutatnak. Az egyszerűbb, mindennapi fogyasztásra szánt egri vörösborok átlagon felül gyümölcsösek, szikárak, savhangsúlyosak. Hozamkorlátozással, teljes érettség állapotában leszüretelt termés esetén a vörösborok elegáns sav-tannin arányt mutatnak, koncentráltabbak, krémes textúrájúak.
A fiatal egri borászok, mint Gál Tibor, Juhász Ádám, Bukolyi Marcell és ifj. Lőrincz György, jelentős szerepet játszanak az Egri borvidék jövőjének alakításában. Az "egries" karaktert ők a hűvös klímában, a vulkanikus talajban és a házasított borokban látják, melyek energikusak, izgalmas aromatikával, lendületes savakkal és komplexitással rendelkeznek. A bikavér számukra az egri identitás kulcsa, tudatos házasítás, kékfrankos dominancia, arányokra épülő struktúra és olyan hordóhasználat, ami a gyümölcsöt nem fedi el, hanem kíséri.
Az Egri borvidék tehát nem csupán a Bikavér otthona, hanem egy dinamikusan fejlődő borrégió, ahol a hagyományok tisztelete és az innováció ötvöződik a kiváló minőségű borok létrehozásában. Az "Egri Érsek Bora" kezdeményezés tovább erősíti ezt a törekvést, bemutatva a vidék sokszínűségét és a borászok elkötelezettségét a magyar borkultúra gazdagítása iránt.