Az Egri borvidék az Egri borvidék régió része, Északkelet-Magyarországon, Heves vármegyében helyezkedik el, a Bükk és a Mátra közötti dombvidéken. Területe kb. 5.600 hektár, központja Eger városa. A talaj sokszínű: riolit- és andezittufa, lösz, barna erdőtalaj, helyenként mészkő. Ez a változatosság lehetővé teszi a sokféle szőlőfajta sikeres termesztését. Az éghajlat mérsékelten kontinentális: a hűvösebb klíma miatt a borok savtartalma élénkebb, ami jó alapot ad a hosszabb érlelésre is.
Az egri környék szőlőművelése a római korig nyúlik vissza, és a középkorban az egyházi központi szerep (egri püspökség) hozzájárult a bortermelés gazdag hagyományához. A 16-17. században a török hódoltság idején a borászat tovább élt, a híres Egri Bikavér legendája is ebből a korszakból származik. A 18-19. században Eger bora országszerte és külföldön is keresett lett, a 20. században pedig a nagyüzemi termelés mellett megőrizte hírnevét. Az utóbbi évtizedekben a minőségi borászat újra az Egri Bikavér és az Egri Csillag köré szerveződött.
Az egyik legfontosabb különlegesség a széles fajtaszerkezet: kb. 100 engedélyezett fajta. Fehérszőlők: Leányka (hagyományos egri fajta), Olaszrizling, Hárslevelű, Királyleányka, Szürkebarát, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Rajnai rizling. Vörösszőlők: Kékfrankos (a Bikavér alapja), Kadarka (hagyományos), Pinot Noir, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot, Zweigelt.
A borvidék legjellegzetesebb bora az Egri Bikavér: vörös házasítás, amely legalább 3 szőlőfajtából készül, alapja a Kékfrankos, mellette kadarka, cabernet-k, merlot és más fajták adják a testességet, fűszerességet és a komplex érlelési potenciált. Az Egri Csillag a Bikavér fehér párja: fehér házasításból készül (pl. olaszrizling, leányka, hárslevelű, chardonnay), friss, gyümölcsös, aromás, de prémium szinten is komplex és érlelhető lehet.
Szőlőfajták és dűlők tekintetében a várostól keletre és nyugatra fekvő területek a legjelentősebbek. Az Eged-hegy a Bükk déli nyúlványa, talaja szürke triászkori mészkő, és figyelemre méltó a borvidék klímája: a Nagy-Eged évi középhőmérséklete 10°C körül van, a vegetációs időben 17°C feletti. A Sík-hegy a Nagy-Egedről visszaverődő melegnek köszönheti globális jelentőségét a dűlők között, míg Pajados összetett és nyugodt déli lejtő. Továbbá a Nyerges, a Mész-hegy, az Áfrika-dűlő és a Grőber-dűlő is része a legismertebb dűlőinak. Noszvaji Tekenő-hát egy különleges, kicsi (kb. 20 ha) dűlő, amely ritkábban betelepített.
A történelmi fejlődés nyomán az Egri Bikavér Szabályzat 1997-ben készült, 2002-ben hivatalos lett, majd 2011-ben bővült a termékleírás. 2016-ban egységesítették a fajták számát, és 2023-ban újragondolták a szabályozást, több OEM-et alapítva az Egri Bikavér és az Egri Csillag számára. Az Egri borvidék elsősorban a Bikavér és az Egri Csillag minőségéről híres, de a fehér borok is dinamikusan fejlődnek. A terroir és a történelmi hagyományok összefonódása erőteljes identitást ad a borvidéknek.
A legendát a török időkben a vár védői ihlették: a vörösborral megfestett bajszerű szakállat és vért jelző bikák mítosza kapcsolódott az Egri Bikavér hírnevéhez. A valóságban a 19. században a borvidék fejlődése virágkorát élte, és a Habsburg-kor hozta meg a modern bikavér stílust, amely a mai napig meghatározó.
Ma az Egri borvidék dinamikusan fejlődik: fiatal borászok, modern technológiák és a minőség iránti elkötelezettség újra visszahozta a borok jó hírnevét. Az Egri Bikavér és az Egri Csillag mellett több jelentős pince és fesztivál is népszerűsíti a borvidéket, köztük az Egri Bikavér Ünnep és az Egri Borszalon. A Szépasszony-völgy mintegy 200 pincét foglal magában, amely a borkóstolás központja.
Az Egri borvidék a kulturális és turisztikai központ szerepét is betölti: Eger városa a történelmi belvárossal, az Egri várral és a borhoz kötődő fesztiválokkal gazdag programkínálatot nyújt. A borvidék kapcsolódó kutatóintézetei, például a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, eredményeikkel hozzájárulnak a rezisztens fajták nemesítéséhez és a hordók hatásainak vizsgálatához. A borvidék megértéséhez érdemes megismerni a dűlők sokszínűségét és az ott termesztett fajták összetett, karakteres ízvilágát.
Egri Bikavér 2007 Gál Lajos Pincészete Eger with english subtitle
Fontos pincészetek és események
A borvidéken kiemelkedő pincehálózat található, többek között St. Andrea Szőlőbirtok, Gál Tibor Pincészet, Juhász Testvérek Pincészete, Tóth Ferenc Pincészet, Thummerer Pincészet, Bolyki Pincészet. Események között ott vannak az Egri Csillag Weekend, az Egri Bor Ünnepe, az Egri Bikavér Ünnepi Napok és az Egri Borszalon.
Az Egri borvidék 5400-5600 hektáros ültetvénnyel, az Eger környéki dombok tökéletes mikroklímájával és a Bükk déli lankáinak védelmével büszkélkedhet. A város történelmi hagyatéka, a vallási és királyi támogatás összefonódása a borvidék fejlesztésének és elismertségének motorja volt, s a 20. századból a 21. század felé fordulva a minőség és a szenvedély vezető értékekké váltak.
Az Egri borvidék leghíresebb története a Bikavér mítosza, amely a török idők és a vár védőinek hősiességét ötvözi a bor történetével. A múlt századi rekonstrukciók és a mediterrán hatások nyomán a fehér és vörös fajták egyaránt virágoznak, és a helyi borászok a legjobb termőhelyeket hasznosítva tervezték meg a jövő borait.