Budapest gazdag történelmének számos lenyomata található a város elhagyatott épületeiben és területein. Ezek a helyszínek, legyen szó egykori gyárakról, laktanyákról vagy ipari komplexumokról, elmesélik a város múltjának kevésbé ismert, mégis meghatározó fejezeteit. Az egykori orosz sörgyár, amelyből nagybani zöldség- és gyümölcs piac, majd üzletházak raktára lett, csupán egy a sok közül, amelyek sorsa az enyészetté válás felé mutatott. A 1932-ben épült létesítmény emléket állít egy letűnt ipari korszaknak, miközben titokzatosan gazdátlanul maradt.
A Sörgyárból Lett Raktár: A Nagyvásártelep Emlékei
Az egykori kőbányai sörgyárhoz tartozó épület, melyet eredetileg Nagyvásártelepnek neveztek, a 90-es években alakult át üzletrraktárrá. Innen szállították a termékeket a Plus és Kaiser üzletházakba. A telephelyen fellelt iratok, mint például a Plus és Penny üzletházak tervrajzai és épülettérképei, betekintést engednek az épület korábbi funkcióiba. Az épület elhagyásának oka ismeretlen, de az iratok tanúsága szerint 2003. november 4-én már kiürítették, és valószínűleg 2004 elejére már nem üzemelt. A múlt emlékeit őrzik a sínpárok is, amelyek valószínűleg kisebb mozdonyok és vagonok közlekedésére szolgáltak, árut szállítva a Nagyvásártelepre vagy onnan el. A sínpárokat állítólag 2006-ban szedték fel, de már akkor sem voltak használatban. Az épület előtti területen egykoron villamos járt, amelynek szintén nyoma veszett.
Az épület hat szintes, de a panelházakhoz viszonyítva legalább nyolc emelet magas. A mélysége még ismeretlen, mivel a földszint alatt több pincerész is található, egészen az épületet alulról összekötő kéményig. A gyár pincerésze kiterjedt és veszélyes, alagutakkal és folyosókkal. A telephelyről egy több mint 300 kilométer hosszú alagút is levezet, körülbelül 30 méter mélyen Kőbánya alatt. Az alagutat azonban pár perc után víz lepte el, így csak egy bizonyos szakaszig lehet behatolni. Az alagútrendszert valószínűleg az érleléshez használták, de a II. világháborúban menedéket is nyújtott. Az alagútak bejárása életveszélyes.
A gyártelepen ma már csak egyetlen épület maradt, amelyet kiadnak, a többit lebontották, és a helyén egy LIDL áruház épül. A felderítések szerint ez az épület egy műszaki gyár volt, ahol kis elektronikai műszereket, biztosítékokat gyártottak. A gyárba bárki bemehetett, nem volt őrizve, a kapuk nyitva voltak.
Az Orosz Laktanyák Öröksége
Budapesten számos egykori orosz laktanya található, amelyek 1990 körül váltak elhagyatottá. Ezek az épületek a szovjet idők emlékeit őrzik, de mára sokuk állapota leromlott, és csak töredékeik maradtak meg.
A XIV. kerületben található egykori orosz laktanyát 2007 elején kezdték felújítani. A medence helyén mára egy uszoda épült, a volt tornatermet is felújították. A könyvtár és az ebédlő még felújításra vár.
Egy másik, kórházzal egybeépített laktanya volt az oroszok főbb központja. Több mint 15 éve elhagyatott, bár a kórház bejáratánál ma is üzemel egy rendelő. A többi épület lakatlan. A terület jövőjéről régóta pereskednek. Az épületek több mint tízemeletesek, omladozóak, egyfajta "romváros". A terület fokozottan őrzött, bemenni tilos.
Egy harmadik laktanya csak kis részben maradt meg, amelyet az airsoft és paintball játékosok használnak pályaként. Ez a rész azért maradt meg, hogy a játékosok számára biztosítsanak helyet.
Egy másik, 1991-ben elhagyatott laktanya a város pusztulását hozta magával. Több mint 30 épülettel, társasházakkal, ovodával, iskolával rendelkezett. Az oroszok idejében a mellette lévő reptér is hozzá tartozott, mára azonban a hangárok már nem a laktanyához tartoznak. Az épület megtekinthető mindenki számára.
A II. világháborútól 1991-ig a Vörös Hadsereg állomáshelyeként szolgált laktanya többi épületét lakóházzá alakították, a többit lebontották. Már csak egy kis része található meg egy elhagyatott házzal.
Elfeledett Ipari és Kulturális Emlékek
A városban számos más elhagyatott épület is található, amelyek egykor fontos funkciókat töltöttek be.
Az egyik ilyen az egykori állomás, amelyet kb. 10 éve nem használnak. Egy vágányon még ritkán látható szerelvények anyagvitel céljából. A végállomás valószínűleg olaj vagy folyékony anyag tároló lehetett. A területre bárki bemehet, nincs őrizve. 2011-re teljesen felújították.
Az épülettömbök az oroszokhoz tartoztak, a területet zárt társaság lakta, amely ismeretlen okokból kiürült. Az épületek statikailag rendben vannak. Az 5 emeletes házsort még 2009-ig lakták, amíg a lakók végleg ki nem költöztek. Az egyetem eladta a telket egy cégnek, hogy abból finanszírozzák a belvárosi épületek felújítását.
A Kármelita Nővérek rendje 1907-ben telepedett le Budapesten, a Maglódi út 125. szám alatt, ahol bentlakásos otthont nyitottak leányok számára. Az épület 1951-től a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Intézménye lett. 1907-től zárda, 1952-től büntetés-végrehajtási intézet volt.
A Klebelsberg Kuno kultuszminiszter és felesége által 1920-ban birtokba vett kastélyból lett épület háború után államosították, majd vadászlak, nyelviskola, kórház és szanatórium működött benne. 2000-ben már lakatlan volt, mára állapota erősen megromlott.
A bányatársulat 1898-tól kezdte meg egy kis bányakórház építését, amelyet 1912-ben egy nagy bányakórház követett. Az évek óta használaton kívüli épületegyüttest többször próbálták eladni. A terület a kilencvenes évek közepe óta elhagyatott.
A Fésűsfonó és egyéb textilgyártó céget 1922-ben alapították. A Fégarmy magyar fegyvergyár felszámolásával együtt csődbe ment a hazai fegyvergyártás. A cég hanyatlása 2004-ben kezdődött el, amikor számos exportpiacra fegyverkereskedelmi tilalmat rendeltek el.
Budapest IX. kerületi nyomortelepeinek megszüntetésére 1937-ben épültek a Hős utcában, az Illatos úton és a Bihari úton a háztömbök. A Dzsumbuj ma három darab négyszintes ikerépületből áll, melyből kétszázban laknak. Körülbelül hatszáz ember él itt, nagyjából a kilencven százalékuk roma. A Ferencvárosi Önkormányzat a lakókat más lakásokba költözteti, az épületeket lebontja.
A parádsasvári üveggyárat 1708-ban alapították.
A Budai Parkszínpad 1958-ban épült, 2005 óta üresen áll. 2010 június végén elkezdték kitisztítani és rendbe hozni.
A 14. kerület Bosnyák utca 12-től 20-ig négy elhagyatott telek található. 2010 márciusára váltak teljesen elhagyottá, valószínűleg nagy ház építése terveződik a helyükre.
A Tungsram céget felvásárolták, és ezután nem kívántak szociális létesítményt fenntartani, ami a strand megszűnéséhez vezetett.
Elfeledett Fürdők és Szórakozóhelyek
Budapesten számos elhagyatott fürdő és szórakozóhely is található, amelyek egykor a város pezsgő életének részei voltak.
A Felmann 1844-es leírása szerint a Gampert féle vasfürdő a Nyár utca 215. sz. alatt feküdt. A forrást 1827-ben fedezték fel. A fürdő 1854-ben 12 szobában, 15 káddal működött. Tulajdonosa 1888-ban Müller Károly volt.
A Nyár utca 7. sz. alatti fürdő, Hungária-fürdő néven épült ki az 1910-es évekre. Ez egy nagy forgalmú fürdő volt, amely gőzfürdőkből, kádfürdőkből, termálfürdőből és uszodából állt. Egyszerre 1000 személy fürödhetett benne. A Hungária fürdő komplexum a Nyár u. 5., 7., a Dohány u. 42., 44., 46. és a Klauzál u. 6., 8. számú ingatlanból épült ki. A fürdő üzemeltetését 1955-ben le kellett állítani talajsüllyedésből eredő repedések miatt. 1965-től a szomszédos Continental szálló használta, de 1970-ben a szálló bezárása után a fürdőépület is elhagyatottabb lett. 2002-ben az uszodarész összedőlt, 2005-ben műemlékké nyilvánították.
A Görgey Általános Iskola 1980 körül épülhetett, 2003-ban ünnepelte 20. évfordulóját. 2003 júniusában bezárták, mivel a diáklétszám drasztikusan csökkent.
A Világosi Fegyverletétel és Elfeledett Történelmi Események
A város elhagyatott helyszínei nem csak ipari és kulturális emlékeket őriznek, hanem történelmi eseményekhez is kapcsolódnak. A világosi fegyverletétel 1849. augusztus 13-án történt, amikor Görgei Artúr átadta a magyar honvédsereget az oroszoknak. A Bohus-kastélyban szállt meg Görgei, ahol a tábornokok és törzstisztek a bekövetkező eseményekről tanácskoztak. A fegyverletétel napja mélyen megrendítő volt a honvédek számára, akiknek el kellett válniuk fegyvereiktől, amelyekhez sok dicsőséges emlék fűződött. A fegyverletétel után a magyar tábornokok és tisztek Kis-Jenőre, a Rüdiger főhadiszállására szálltak.
A város elhagyatott épületei és területei Budapest elfeledett történelmének tanúi. Ezek a helyszínek emlékeztetnek a múlt dicsőséges és tragikus eseményeire, az ipari fejlődésre és a társadalmi változásokra, miközben a jövőre nézve is kérdéseket vetnek fel a város fejlődésével és örökségének megőrzésével kapcsolatban.
tags: #elhagyatott #orosz #sorgyar