Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli lábainál terül el a világ egyik leghíresebb és legősibb borvidéke, Tokaj-Hegyalja. Ez a táj nem csupán a borairól híres, hanem gazdag történelmi és kulturális örökséggel is büszkélkedhet, mely évszázadok óta vonzza a látogatókat. A borvidék, melynek területe 5700 hektár, a Sátor-hegy, a Kopasz-hegy, a Tisza és a Bodrog által határolt területen fekszik. A különleges mikroklíma, melyet a Zempléni-hegység biztosított védettség és a folyók által kialakított vizes-mocsaras területek együttes hatása hoz létre, egyedülállóvá teszi ezt a vidéket. A vulkanikus eredetű, mintegy 100-300 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő dűlők különleges kőzet- és talajviszonyai pedig hozzájárulnak a borok egyedülálló minőségéhez.
Tokaj városa: A borvidék névadója és központja
Tokaj városa, a borvidék névadó települése, a Tisza és a Bodrog folyók találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál fekszik. A város főtere Szent István király szobrával és a borkultúra helyi jelentőségét bizonyító Bacchus-kúttal a helyi központ. A Rákóczi pincében, amely egykor országgyűléseknek is otthont adott, ma a Tokaj-Hétszőlő borászata kínál kóstolási lehetőséget. A főtéren található a római katolikus templom, melynek lépcsője és homlokzata sok turistát vonz. A késő barokk stílusú református templom, mely 1802 és 1822 között épült, szintén a Kossuth térhez tartozik.
A Dózsa György utcában található Tokaj-Hegyaljai Borok Háza interaktív kiállításokkal mutatja be a helyi szőlő- és borkultúrát. A Bethlen Gábor úton álló Tokaji Múzeum egykori polgári házban, mely korábban görög kereskedőházként működött, állandó néprajzi kiállítás tekinthető meg a helyi szőlő- és borkultúráról, valamint Béres Béla egyháztörténeti anyaga. A görögkatolikus templom Bodrogkeresztúr irányába indulva érhető el. A Serház úton található, XIX. században épült egykori zsinagóga ma kulturális és konferenciaközpontként működik.
A Tokaji híd másik oldalán, a Tokaji Ferenc Gimnázium udvarán található Irodalmi Emlékpark a magyar irodalomhoz kötődik, ahol az írótáborok során készült domborművek gyarapítják az emlékfalat. A városban található még az ismeretlen borivó szobra, amely a helyi borivás kultuszának egyik jelképe lett.
A Tokaji Borvidék Világörökségi státusza és egyedisége
Tokaj-Hegyalja 1737 óta a világ első zárt borvidéke, melyet 2002-ben az UNESCO világörökségi címmel ismert el. Ez a státusz is jelzi a vidék páratlan fontosságát és egyediségét. A borvidék legfontosabb fajtái a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály, de készülnek itt borok kabar, zéta és kövérszőlő fajtákból is.
A terület különlegességét a XVII. század óta híres csodarabbik és a Dereszlán feltárt aranykincsek is növelték. A borvidék sajátos klímája, melyet a Zempléni-hegység védelme és a folyók közelsége alakít, ideális feltételeket teremt az aszúsodáshoz. Az aszúsodás, vagyis a nemespenész (Botrytis cinerea) kialakulása, az őszi páraképződés és a napsütés együttes hatására következik be, koncentrálva a szőlőszemekben a cukrot és egyéb értékes anyagokat, melyek a bor egyedülálló karakterét adják.
A tokaji aszú
A borok érlelése és tárolása is kulcsfontosságú. A riolittufába vájt pincék, melyeket vastagon borít a Cladosporium cellare nevű pincepenész, optimális, állandó hőmérsékletet és páratartalmat biztosítanak a többéves érleléshez. A borkészítés mellett a kádármesterségnek is nagy hagyománya van a Zemplénben, különösen Erdőbényén, a "kádárok völgyében", ahol a kocsánytalan tölgyből készült hordók világszerte ismertek.
Nevezetességek a borvidéken és környékén
Tokaj városon kívül is számos látnivaló várja a látogatókat a borvidéken és annak közelében. A Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet, melyet 1986-ban nyilvánítottak védetté 5291 hektáron, a folyók által közrefogott egyedülálló vizes élőhelyet mutat be. A terület a Ramsari egyezmény alapján is védett, így a vízitúrák és látogatások engedélykötelesek.
A Kopasz-hegy, a Zempléni-hegység egyik legjelentősebb vulkanikus szigethegye, 513 méteres magasságával csodálatos panorámát kínál a vidékre. Bár a felvezető út állapota változó, a gyalogtúra a hegytetőre felejthetetlen élményt nyújt. A hegy makettjén tematikusan jelölt természeti és régészeti értékeket ismerhetünk meg.
Tarcalon található a Szent Teréz-kápolna, valamint az Áldó Krisztus-szobor, amely egy vállalkozó adományaként került a településre. Rakamazon a Teknősház Látogatóközpont a honfoglalás korának érdekességeit mutatja be interaktív módon, különösen családbarát programként.
A Szerencsi Zempléni Múzeum a nemzetközi hírű képeslap-gyűjteményével, míg a Szerencsi vár a 16. század végén épült Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb váraként várja a látogatókat. A Tokaji Múzeum új állandó kiállítása a helyi borgazdaság és kultúra mélyebb megismerését teszi lehetővé.
A borvidék számos települése büszkélkedhet történelmi templomokkal, kastélyokkal és kúriákkal. Abaújszántó, Bodrogkeresztúr, Mád, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tállya és Tolcsva mind gazdag történelmi múlttal rendelkeznek, melyek építészeti emlékeikben is megmutatkoznak. Sárospatakon például a Rákóczi-vár és a református főiskola is kiemelkedő történelmi jelentőséggel bír.
Királyok bora, borok királya: A Tokaji Aszú legendája
A Tokaji aszú bort gyakran nevezik a "borok királyának" és a "királyok borának", mely elnevezés állítólag XV. Lajos francia királytól ered. Mozart és Goethe is rajongott érte, Goethe Faustjában is megemlíti a tokajit. A bor elkészítése egyedülálló folyamat, amely a nemespenész (Botrytis cinerea) kialakulásán alapul. Az őszi párás idő és a napsütés együttese teszi lehetővé a szőlőszemek töppedését, így koncentrálódik bennük a cukor és más értékes anyagok. A szüret során a különleges aszúszemeket külön gyűjtik, majd mustba vagy alapborba áztatják, préselik és többéves érlelés után születik meg a páratlan ízvilágú aszúbor.
A tokaji édes borok, mint a furmint, szamorodni, fordítás és aszú, gyakran hordoznak birs-, dió- és fügejegyeket, melyek tovább gazdagítják az ízélményt. A száraz borok is egyre nagyobb teret hódítanak, gazdag beltartalmukkal és kiváló minőségükkel.
A borvidék történelme egészen a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, a szőlőtermesztésnek pedig évezredes hagyományai vannak a térségben. A tatárjárás után IV. Béla olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, akik tovább fejlesztették a szőlőtermesztést és borkultúrát. A legenda szerint az első aszút 1631-ben Sepsi Lackó Máté pap készítette Lórántfy Zsuzsanna számára. Bár újabb kutatások szerint az aszúborkészítés ennél korábban is ismert lehetett, a 17-18. század fordulója jelentette az aszúkészítés abszolút fénykorát.
A filoxéravész jelentősen megtizedelte a hegyaljai szőlőket, de az újratelepítés, bár csökkentette a fajták számát, új lendületet adott a borvidéknek. A privatizáció után megjelenő külföldi befektetők új borászati technológiákat hoztak, melyek a nyugati ízlésnek való megfelelés és a gyors tőkeforgás jegyében új aszústílusok kialakulásához vezettek.
A Tokaji borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot vagy bort behozni nem szabad, így biztosítva a borvidék egyediségét és minőségét. A borvidékre jellemző a meleg nyár, a hideg tél és a hosszú, napos, párás ősz, ami ideális feltételeket teremt a szőlőéréshez és az aszúsodáshoz.
A Tokaji borvidék nem csupán a borairól híres, hanem egyedülálló történelmi és természeti kincseket rejt magában, melyek felejthetetlen élményt nyújtanak minden látogató számára.
tags: #tokaji #borvidek #nevezetessegei