Bizonyos fokig mindenki a megszokások rabja, és a zilált napokon sokkal léleksimogatóbb olyan borokhoz nyúlni - vagy ha a bort esetleg nem is, legalább a szőlőfajtát. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa oldalán elérhetők a hazánkban jegyzett szőlőfajták telepítési adatai: itt az egészen érdekes statisztikai adatok mellett azt is láthatjuk, hogy meglehetősen szép számmal szerepelnek a listán olyan szőlők, amelyek elnevezései bár kevésbé csengenek ismerősen, mégis azt gondolhatjuk róluk, hogy magyar fajtákkal állunk szemben.
Az alábbiakban három ilyen ismeretlen ismerőst mutatunk meg közelebbről, méghozzá három borász szemszögéből - és persze arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon ki miért is foglalkozik a 21. Földi Bálintot a legtöbben a Badacsonyi borvidéken található Sabar Borház borászaként ismerhetik, pedig saját név alatt is palackoz: többek között a borvidéki zászlóst, kéknyelűt is kóstolhatunk tőle.
Piros bakator és egyéb régi magyar fajták a Badacsony környékén
„A piros bakator nagyon ritka szőlőfajta, mindössze 1 hektáron terem Magyarországon: az is leginkább Badacsonyban. Ezenkívül talán még a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben és Szentesi József birtokán fellelhető. Én úgy kerültem vele kapcsolatba, hogy egy borász barátom művel az édesapjával egy olyan területet, ahol van piros bakator: ők azonban fajtabort nem készítettek belőle, inkább a házasításban találták meg a helyét.
Magam a régi magyar fajták iránti érdeklődés miatt figyelem fel ezt a területet, és úgy látom, hogy - kevés kivételtől eltekintve - minden országot a saját fajtái tettek híressé.
Régi magyar fajtákból születő borok a Mátrában és Tokajban
A 90-es években sokan kezdtek Magyarországon nemzetközi fajtákkal foglalkozni, de nem gondolom mindegyik próbálkozást sikeres történetnek. Ezek a régi magyar fajták viszont a mieink: nagyon jó az aromaviláguk, és szakmai szempontból is érdekes a termesztésük. Izgalmas felfedezni, hogy melyik milyen bort ad, hiszen ezen a területen viszonylag kevés emberhez lehet tanácsért fordulni.
1905-ben még ott volt a Tokaji borvidék szóba jöhető, engedélyezett szőlőfajtái között a purcsin, aztán a végső hármasba már nem került bele. „Azért esett a választás a purcsinra, mert az 1867-es Tokaj-Hegyaljai Album a borvidék egyik jeles fajtájaként említi - ez még a filoxéra előtti állapotot tükrözi.”
Amikor eltelepítettük 2013-ban, nem tudtunk róla semmit; soha nem kóstoltuk a borát, csak arra hagyatkozhattunk, amit Németh Márton írt. Úgy látjuk, hogy filoxéravész előtti fajtaként nagyon jól ellenáll a legtöbb betegségnek; és kimondottan jól művelhető, megbízható termésmennyiséget hoz.
Tavaly kísérletképpen beáztattuk furmintaszúszembe; vagyis megpróbáltuk elkészíteni belőle azt a bort, amiről Németh Márton írhatott. Lett belőle 500 palackunk: egy hatputtonyos paraméterekkel rendelkező vörös aszú.
A Tokajban a fejét 1885-ben felütő filoxéra után - akárcsak az egész országban - ekkoriban éppen lázas újratervezés zajlott. A vészt okozó szőlőgyökértetű a hegyaljai szőlőknek például közel 85 százalékát pucolta ki.
A kényszerű újratelepítésnek legalább az a haszna megvolt, hogy a szortimentet az évszázadok során összegyűlt tapasztalatoknak megfelelően és a kor igényeihez igazítva aktualizálhatták.
Nevét illetően több verzió él: az egyik szerint IV. Béla országlása idején a 13. században a Sárospatak környékére Olaszországból, egészen pontosan Formio botermő hegyről érkező szőlőművesek hozták magukkal, egy másik Szerémség latin nevéből, a Firmiumból vezeti le. Tokaj egyik legalaposabb kutatója, Balassa Iván szerint a magyarul „gabonát” jelentő frumentumból ered, ezzel a névvel illették a franciák a szalmán aszalt szőlőt.
A furmint őshonos Tokajban a DNS-vizsgálatok alapján egyre valószínűbb, hogy a furmint ebben a formájában őshonos Tokajban. Magának a szónak az első említése egyébként egy 1611-es református iratból származik.
Késői érésű fajta, fürtje középméretű, laza. Bora általában magas savtartalmú, de gondos szőlészeti munka mellett ezek a savak a Rajna-menti rizlingek eleganciáját idézik. Jó cukorgyűjtő, magas beltartalmú mustjából általában természetes úton cukor marad vissza, ha viszont teljesen kierjed, akkor nem ritkán magas alkoholtartalmú bort ad. Illata határozott, karakteres, általában körte, birs és szegfűszeg keveredik benne.
Összesen nagyjából 4000 hektáron termesztik a világon, 120 hektárt leszámítva mind nálunk van. A furmint egyenesági leszármazottja, valószínűleg annak és a svájci plantschernak a spontán kereszteződéséből jött létre. Neve Paul Keler borkereskedő 1726-os feljegyzésében olvasható először, ezzel együtt vannak, akik szerint már a 17. században jelen lehetett a Tokajban.
(A többi korábbi részletes leírás a furmintkal kapcsolatos)
Másik felfedezés: a kéknyelű és a kabar evolúciója Tokajban
A 19. század közepén a sárgamuskotály mellett megindult a felfedezés, hogy a tarvágott területen milyen fajták nyerhetik el újra a helyüket. A sárgamuskotályról pedig azt tartották, „ha megaszik, a világ legkitűnőbb speciális italát adja”.
A kabar az utolsóként érkezett melléjük, és a Tokajban elismert fajták közül a legkisebb termőterülettel rendelkezik. A kabar és a furmint kereszteződéséből jött létre, forró évjáratokban is kiemelkedő minőségre képes.
Ő abszolút hazai pályán játszik: 1967-ben nemesítette a tarcali kutatóban Brezovcsik László és Szakolczay Gáborné. A borokban a trópusi gyümölcsös jegyek, a citrusos és a körtés aromák keverednek a savkészlettel, és a jó cukorgyűjtő képességnek köszönhetően gyakran aszúsodhatnak a szemek.
A Tokajban elismert fajták közül a legkisebb termőterülettel rendelkezik (26 hektár).
Őshonos magyar fajták és modern kölcsönhatások
A Zefír a Hárslevelű és Leányka keresztezéséből született, és a fehérborok kedvelőinek vonzerejét növeli a pannonhalmi termőtáj. 1930-ban nemesítette Kocsis Pál Magyarországon a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból.
A Sauvignon Blanc egy nagyon elterjedt és közkedvelt szőlőfajta, mely Franciaországból származik, és a világ számos borvidékén megtalálható. A borvidéken elsősorban a főapátság pincészete jeleskedik elterjesztésében.
A kabar, a furmint és a bouvier kereszteződéséből létrejött kabar-keresztezések különleges minőséget adnak, az évjáratoktól függetlenül is megőrizve a terroir jellegzetességeit.
A Zefír két ősi magyar fajta, a Hárslevelű és Leányka keresztezéséből jött létre, amelyekhez jól társul a fehérboroknak kedvező pannonhalmi termőtáj.
Összegzés a magyar szőlőfajták sokszínűségéről
A világ számos területén termesztik a Chardonnayt, a Merlotot és a Cabernet Sauvignon-t, de Magyarországon a helyi, őshonos fajták megőrzése és lokális újrafelfedezése mindennapos erkölcsi és szakmai feladat. A különféle fajták egyedi karaktert adnak a borvidékeknek, és lehetővé teszik, hogy akár prémium, akár mindennapi borok is szülessenek belőlük.
Az írás részletezi a hazai borvidékek változatos klímáját és talajadottságait, amelyek lehetővé teszik, hogy a megszokott fajták mellett számos különleges, régi vagy kevésbé ismert fajta is termeszthető legyen Magyarországon.
OTP Bank Liga: ZTE FC–Paksi FC 5–2 | összefoglaló
1-ső osztály. Nemes bort adók, s ide csupán három faj szőlő tartozna, mint a nemes hegyaljai hegyek lelke és virága, u. m. 2-dik osztály a középszerű bort termők, vagyis gazdaembereknek valók, u. m. 3-dik osztály a hitvány borttermők: alföldi, vagy maxima. Azzal kapcsolatban azért egyértelmű konszenzus volt, hogy a furmint a borvidék zászlós fajtája, a „hegyaljai szőlőfajták királya” és hogy szorosan ott következik mögötte a hárslevelű.
A szőlőtermesztés a magyar mezőgazdaság egyik meghatározó ága, amely évszázadok óta formálja a tájat és a kultúrát.
Fontos megjegyzések
A szőlőfajták kiválasztása kulcsfontosságú kérdés minden szőlősgazda és borász számára. Magyarország változatos klímája és talajadottságai lehetővé teszik, hogy számos kiváló szőlőfajtát termesszünk, legyen szó borszőlőkről vagy csemegeszőlőkről.
- Jellemzők: Középérésű, viszonylag ellenálló fajta.
- Jellemzők: Késői érésű, magas savtartalommal rendelkező fajta.
- Felhasználás: Száraz vörösborok, házasítások.
tags: #engedelyezett #szolofajtak #borvidekenkent