Az Ister-Granum Eurorégió Nemzetközi Vándor Borverseny egy kiemelkedő esemény a borászok és borbarátok számára, amely az eurorégió területén élő termelők és a borkultúra iránt elkötelezettek összefogását hivatott szolgálni. A VINUM Ister-Granum Regionis Borlovagrend és a Tokodi Gazdakör által szervezett megmérettetés, immár XVIII. alkalommal, Tokodon kap helyet 2024-ben, hangsúlyozva a régió borászati hagyományainak ápolását és fejlesztését.

A XVIII. Ister-Granum Eurorégió Nemzetközi Vándor Borverseny Részletei
A versenyre való nevezés 5 euró / 2000 Ft mintánkénti díj ellenében lehetséges. A borminták leadására kijelölt időpontok és helyszínek gondosan megtervezettek, hogy minél több termelő számára elérhetőek legyenek. Kéménden Góra Ferencnél, Muzslán Petrik Tamásnál, Lábatlanon a Borászok boltjában (Fehér Dávid), Táton Keil Attilánál, Tokodon Szépvölgyi Arnoldnál, valamint Dorogon a Pilis Műszaki Áruházban (Szepesi Szabolcs) várják a mintákat 2024. április 22-23. között, eltérő időpontokkal. Fontos, hogy a borászok legalább 50 liter borral rendelkezzenek abból a tételből, amellyel nevezni kívánnak. A mintákat két darab 0,75 literes palackban kell leadni, feltüntetve a tulajdonos nevét és lakhelyét, a bor fajtáját, évjáratát, jellegét (pl. száraz, édes), valamint a szőlő származási helyét.
A borok bírálatára 2024. április 27-én, szombaton kerül sor a Tokodi Lukácsi Máté Művelődési Házban. A versenyen négy kategóriában lehet indulni: száraz fehérbor, száraz vörösbor, természetes édesbor és rosé bor. Az ünnepélyes eredményhirdetésre 2024. május 4-én, szombaton 17:00 órakor kerül sor a Tokodi sportcsarnokban, melyet követően vacsorával egybekötött borkóstolót tartanak a versenyben részt vett és az eredményhirdetésre hozott borokból.
A "Borászok Bajnokok Ligája" és az Aranyérmes Borok Versenye
Magyarországon egyedülálló kezdeményezésként került megrendezésre egy borverseny, ahol kizárólag aranyérmes borok mérhették össze tudásukat a zsűri előtt. Ez a "borászok Bajnokok Ligája" elnevezésű esemény, amely az esztergomi Várhegyen kapott helyet, a magyar borkultúra igazi ünnepe volt. 17 település 58 borásza mutatta be boraikat, összesen 94 tételt neveztek. A legtöbb mintát a vértestolnai borászok küldték. A versenyt Erős Gábor álmodta meg és indította útjára, szakmai partnerként pedig a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend segédkezett. A borokat Anda Richárd nemzetközi borbíró, dr. Török Csaba prépost és Méri Szilárd borbarát bírálták. Az eseményen Erős Gábor országgyűlési képviselő megemlékezett Tillmann Béláról, aki szintén indult volna a versenyen.

A Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend Története és Küldetése
Az esztergomi Várhegyen megrendezett borversenyen túl, az Ister-Granum Eurorégió területén működő Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend is kiemelkedő szerepet játszik a régió borászati kultúrájának ápolásában. A nagymester, Szepesi Szabolcs által vezetett rend székhelye Esztergomban található. A Mária-Valéria Híd újjáépítése és a forgalom újraindulása Esztergom (Magyarország) és Párkány-Strurovó (Szlovákia) között összekötötte a Duna két partján élő szőlő- és bortermelőket.
Az Ister-Granum Eurorégió 44 magyar és 43 szlovák településsel jött létre, és ez a nagymúltú régiónak lett közös, három határon átnyúló borlovagrendje a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend. Tagjai 17 magyar és 8 szlovák állampolgár, akik a Kárpát-medence népeinek összetartozását jelképezve, nem magyar állampolgárságú, nemzetiségű tagokkal is együtt dolgoznak. Címerükön és zászlójukon az Esztergomi Bazilika, a Mária-Valéria Híd logója és a párkányi szőlődombok láthatók. Szlogenjük: "sem határ - sem folyó nem választhatja el, az ezer évig együtt élő, dolgozó, a szőlőt és a bort szerető embereket."
Esztergom Borászati Hagyományai és Legendái
Esztergom és környéke gazdag borászati múltra tekint vissza. A 1400-as években János esztergomi érsek kiváló minőségű borokat készíttetett, amelyek híre messze földre eljutott. A pozsonyi és bécsi kereskedők is felismerték a borok kiváló tulajdonságait, és csak az esztergomi borokat árulták. A helyi termelők Zsigmond királyhoz fordultak segítségért, aki 1414-ben rendelettel tiltotta meg az esztergomi érseknek és a többi borárusnak, hogy hajón szállítsanak bort Pozsony és Bécs környékére. A király azt hitte, hogy a szekéren történő szállítás tönkreteszi a bor minőségét, de a magas savtartalmú esztergomi borok kibírták a szállítás viszontagságait, és továbbra is keresettek maradtak, sőt, jó hírük révén Német- és Lengyelországba is eljutottak.
A római korban is virágzott a szőlőkultúra a térségben, amint azt az esztergomi Ispita-hegyen talált, szőlőfürtökkel díszített dombormű is bizonyítja. A honfoglalás után ismét fellendült a szőlő- és borkultúra, jelentős telepítések történtek, és a borkereskedelem is virágzott. A 1775-ben Mária Terézia által bevezetett korlátozások a magyar borok tengerentúli szállítására, valamint a filoxéra járvány alaposan megtépázta a térség borvidékeit. Azonban a borrend tagjai hisznek abban, hogy a Duna mindkét oldalán valódi összefogással valósíthatják meg közös álmaikat.
A Tájegység Borai és Szőlőfajtái
Az Ister-Granum Eurorégió területén mind a magyar, mind a szlovák oldalon jelentős szőlőtermesztés folyik. A magyar területeken, főként Kesztölc környékén mintegy 80 hektáron, míg más területeken további 40 hektáron művelnek szőlőt. A jellemző fehér szőlőfajták közé tartozik a Királyleányka, Olaszrizling, Chardonnay, Szürkebarát, Sauvignon Blanc és Zenit.
A felvidéki területeken a szőlőterület mintegy 40 km hosszan húzódik Párkánytól Kürtig, megközelítőleg 600 hektáron. Itt is sok az új telepítés. A fehér szőlők között megtalálható a Királyleányka, Zöld Veltelini, Rajnai Rizling, Olaszrizling. Vörös fajták közül pedig a Kékfrankos, Szentlőrinci, Alibernet, Cabernet Sauvignon és Zweigelt említhető meg.
A Borlovagrend Céljai és Rendezvényei
A Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend legfontosabb célkitűzései közé tartozik a Duna két oldalán termesztett szőlők és készített borok védelme, megismertetése, a borkultúra színvonalának emelése, valamint a közös szőlészet-borászat összefonása a táj kultúrájával, történelmi múltjával, népi és vallási szokásaival, hagyományaival. Céljaiknak megfelelően közös rendezvényeket szerveznek, mint például Híd-napi eseményeket, új borok bemutatóit, borversenyeket, védjegyzett borok válogatását, Szent Donát- és Szent Orbán-napi pincemustrát, valamint János-napi boráldást.

A hagyományok felelevenítésével és újak teremtésével a két ország e térségben élő polgárainak boldogulását, egymás értékeinek megismerését, gazdagítását és népszerűsítését is elő kívánják segíteni. A borlovagok szeretnék elősegíteni egy közös borút létrejöttét és annak minőséggel való megtöltését, kihasználva a rend által nyújtott marketing- és reklámlehetőségeket a közös borértékesítés és a vendégforgalom növelése érdekében. Mindezeket a lovagi erények - barátság, hűség, odaadás, mértékletesség - gyakorlásával kívánják elérni.
Polhammer László Élete és a Borászathoz Való Viszonya
Polhammer László, a Vinum-Ister Granum Regionis Borlovagrend nagymestere, akit tavaly a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének legmagasabb rangú elismerésével, a Pro Vino Érdeméremmel tüntettek ki, életét és munkásságát a borhoz és a szőlőműveléshez kötődik. Gyermekkora óta a szőlő és a borospince körül forog az élete, édesapja betegsége miatt már fiatalon átvette a munkát. Lassan 57 éve végez önálló szüretet, szakmai tudása folyamatosan bővült.

Polhammer László életútja során számos tapasztalatot szerzett, többek között katonai szolgálata idején Ausztriában is járt, ahol megismerkedett az ottani szőlőtermesztési módszerekkel. Hazatérve itthon is újításokat vezetett be, például elsőként hozatott acéltartályokat Olaszországból, és huszonhét éve szervezi a süttői borversenyeket. Kapcsolata a borlovagrendekkel Burgenlandban kezdődött, majd Esztergomban csatlakozott a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrendhez, ahol 2014-ben nagymesterré választották.
Nagymesterként tudatos gazdálkodással rendbe rakta a borlovagrend pénzügyi helyzetét, és bár két év múlva lejár a második elnöki mandátuma, tervezi utódja kinevelését. Hiszi, hogy a közösségben rejlik az erő, és csak együtt lehet eredményeket elérni. Polhammer László egyik nagy álma egy saját borlovagrendi székház létrehozása, amely mellett a néhai, eredeti esztergomi szőlőfajtákból génbankot hoznának létre. Fontosnak tartja, hogy Esztergom visszakaphassa 20. század eleji rangját, amikor a Vaskapu-hegyen még Európa-szerte jegyzett helyi borokat termeltek.
tags: #esztergomi #borlovagok #nevsor