A zeneszerzés folyamata gyakran titokzatos, tele van ihletett pillanatokkal és néha küzdelmes kereséssel. Az alkotó fejében motoszkálhat egy dallam, vagy éppenséggel hiányozhat, ami frusztráló lehet, különösen, ha valami maradandót, egy nagy slágert szeretne létrehozni, ami ezreket és milliókat érint meg. Ilyenkor nem jön a megoldás, és hiába a segítség sem, még a telefonos sem. De ott van az a mérhetetlen dallamkincs, a sok szép zene, amit a komponisták évszázadok alatt felhalmoztak. Ebből a gazdagságból lehet meríteni, és ez az év őszi Tápai Búcsúja is kiváló alkalom arra, hogy felfedezzük, hogyan szivárognak vissza a feledésbe merült dallamok a hétköznapjainkba, hogyan születik Csajkovszkijból country-dal, mi köze van Rachmaninovnak Bridget Joneshoz, vagy Tárregának a telefoncsengéshez. Nincs könnyű és komoly zene, csak jó és rossz zene van.
A zenei örökségből való merítés nem új keletű jelenség. Mielőtt valaki tolvajt kiáltana: nem tilos. Változnak a szabályok, de a szerző halála után néhány évtizeddel a művek köztulajdonba mennek át. Egy szépen és jó szöveggel megírt sláger éppenséggel kincsmentés is lehet. Például, ha egy 18. századi komponista egy gyönyörű dallamot írt, annak a 21. században is lehet örülni. Az sem szabad elfelejteni, hogy a folyamat nem feltétlenül egyirányú. Bach, Beethoven, de később Stravinsky vagy Richard Strauss is azt hitte, hogy egy dallam már mindenkié, aztán jöttek a boldog és büszke szerzők, és kérték a részüket az alkotásért járó jogdíjakból. Bennünket azonban inkább a másik irányú kincsmentés és kölcsönzés érdekel. Azt szeretnénk megmutatni, hogyan szivárognak vissza az elfelejtett dallamok a hétköznapjainkba.
A Tápai Búcsú programja: Kultúra és Közösség
Az ősz beköszöntével eljött a Tápai Búcsú ideje is. Idén október első három napján ünnepelnek a városrész lakói, gazdag programmal várva a látogatókat.
Október 1-jén, pénteken délután 5 órakor a Gyékényből Szőtt Egyesület kiállítással tiszteleg a májusban tragikus hirtelenséggel elhunyt gyékényszobrász, Török Gizella emléke előtt. Az életmű tárlatnak a Heller Ödön Művelődési Ház ad otthont. A kiállítás megnyitóján közreműködik Bánvölgyi Tamás és Szilágyi Annamária, a Szegedi Nemzeti Színház színművészei, valamint a Tápai Hagyományőrző Együttes.
Másnap, szombaton délelőtt 9 órakor kezdődik a sütisütő verseny, ahol a Tápai Búcsú legfinomabb süteményét keresik. Az elkészült finomságokat 11 óráig lehet leadni zsűrizésre a művelődési házban. Ezt követően, 11 órakor tartják a Grimask Színház Állati La Fontaine című bábelőadását.
Délután 3 órakor veszi kezdetét a búcsú leglátványosabb programja, a menettánc. A táncosok a Heller Ödön Művelődési Háztól indulnak, majd a Búcsú térig vonulnak. Itt, 4 órakor a 2019-es Fölszállott a páva népzenei tehetségkutató verseny ének kategóriájának győztesei, a Szejke Barka testvérpár mutatkozik be rövid műsorral. Ezt követően a néptáncegyütteseké lesz a színpad. Este 6 órakor Szabó Sándor országgyűlési képviselő és Szécsényi Rózsa önkormányzati képviselő köszönti a tápaiakat és a városrész vendégeit. A köszöntők után kihirdetik a sütisütő verseny eredményét is. A szombati nap programja Falusi Mariann és Weisz Viktor koncertjével zárul.
A három napos rendezvénysorozat vasárnap délelőtt 10 órától a Szent Mihály templomban ünnepi istentisztelettel, majd körmenettel zárul. A rendezvénysorozat ideje alatt vidámpark és vásári forgatag is várja a búcsúzókat.
Falusi Mariann és a Budapest Klezmer Band: Zenei Utazás a Kárpát-medencében
A Tápai Búcsú egyik fénypontja a Falusi Mariann és Weisz Viktor koncertje lesz, de említsük meg a Budapest Klezmer Band szegedi fellépését is, ahol Falusi Mariann és Dunai Tamás is vendég lesz. Jávori Ferenc Fegya több mint 30 évvel ezelőtt alapította a Budapest Klezmer Bandet, amely 1990 óta szórakoztatja közönségét lendületes és humorral átszőtt színpadi fellépéseivel. A formáció Fegya szerzeményeit, átiratait játssza, virtuóz módon ötvözi a Kárpát-medence különféle zenei irányzatait. A szegedi produkció egy igazi zenei utazást ígér a közönség számára.
A zenekar tagjai hangszereik igazi mesterei, akik a műfaji határokon átívelően újrafogalmazzák a klezmer zenét. A sajátos zenei kompozíciókban a hagyományos jiddis motívumok kiegészülnek cigányzenéből átvett és népzenei elemekkel, amit egy csepp modernitással fűszereznek. A zenekar által képviselt sokrétű, jellegzetesen Kárpát-medencei hangulatú klezmer igényes zenei világa hatalmas siker az európai és tengerentúli közönségnél egyaránt. A több mint másfél órás "Klezmer varázs" című esten új oldaláról is megismerhetjük a zenekart, vendégük lesz Falusi Mariann és Dunai Tamás. A koncert december 28-án, szerdán este 7 órakor kezdődik a nagyszínházban.
A "Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról": Rockmusical a Színházban
A zene és a színház kapcsolatát kiválóan illusztrálja Déry Tibor azonos című kisregényének 1973-as magyar musicalváltozata, a "Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról". A kisregényt Pós Sándor alkalmazta színpadra, zenéjét Presser Gábor, dalszövegeit Adamis Anna szerezte. Ez volt a rockzenészként népszerű Presser Gábor első színházi munkája, a darab pedig az első sikeres magyar rockmusical révén utat nyitott a populáris könnyűzenének a magyar színházi és irodalmi életbe.
A tragikus musical 1973. március 2-i vígszínházi bemutatója után azonnali kritikai és kasszasiker lett hazai és európai szinten is. A premier óta számos magyarországi és európai színpadon bemutatták, míg angol nyelven az USA-ban 1986 márciusában láthatta először a közönség. Az előadástól függetlenül is nagy sikert értek el a musical dalai, melyek a Locomotiv GT repertoárjának részét képezték. A darab rádiójáték változata is elkészült 1979-ben.
A musical története egy autókkal teli, háromszázezer fiatal által látogatott montanai rockfesztiválra invitálja a nézőt. Az autók végeláthatatlan sokasága közeledik az eső áztatta autópályán a fesztiválra („Menni kéne”). Az égen feltűnő madárrajok baljós árnyékot vetnek a tömegre („Valaki mondja meg”). A kocsisorban van József is, egy Magyarországról menekült New York-i férfi, aki szintén emigrált feleségét, Esztert keresi, aki ellenzése ellenére utazott a fesztiválra. Útközben felvesz egy fiatal stoppost, a Fiút, akit homoszexualitása miatt provokál, majd kidobja kocsijából. Eszterről és szerelmükről beszél egy idegen nőnek, aki párnapos frigyet ajánlott neki, s felesége megjelenik előtte látomásában („Arra születtem”). A fesztiválra érkezvén több ismerőssel, köztük Manuellel is találkozik, ám Eszter hollétére nem sikerül fényt derítenie („Ringasd el magad I.”).
A kimerült József álomba merül. Eszter meglátja férjét, de nem ébreszti fel, s amerikai barátnőjével, Beverley-vel a bedrogozott tömegben tanúi lesznek, hogy a színpadon kitört verekedésben a biztonságért felelős Pokol Angyalai motoros banda egy tagja szíven szúr egy Meredith Hunter nevű fekete fiút. József meghallja Eszter sikolyát, akihez egy lány visz hírt férjéről, de ő visszautasítja a találkozást („Nem akarom látni”). József folytatja a kutatást Eszter után. Találkozik a kábult ismerősével, Renével, akitől nem tud segítséget kapni. Összeismerkedik a drogos férjét kísérő kanadai doktornővel, Marianne-nel („A fák is siratják”). A koncertező tömeget otthagyva Eszter és Beverley egy sátorba húzódik, ahol a Fiú hasist ad Eszternek („Ringasd el magad II.”). A kábítószer hatása alatt Eszterben felidéződnek a gettók emlékei, míg egy másik közeli sátorban József Joshua és Frantisek filozófiai eszmecseréjének fültanúja. A két szál párhuzamosan halad, s Eszter elmeséli házasságának történetét is. Esztert, amikor Beverley-vel a koncertre tart, ismét kábítószeres víziók gyötrik, a koncertre igyekező fiatalok helyett menekülő zsidókat lát („Indulás a koncertre”), látomásában egy Nyilas Madár beszél hozzá, s ad neki újabb adag drogot. Mindeközben a tömeg elválasztja Beverley-től, s közben a színpadon a Bíró a Pokol Angyalát a gyilkosságról vallatja. Most már József és Beverley is Esztert keresi („Eszter keresése”). Józsefet önvád gyötri, és ahogy felesége holttestére borul, a Fiú hátba szúrja, de nem hal meg, a Fiút elkapják. A Bíró a gyilkost vallatja, Beverly - aki az eseményekről Billtől értesül, aki szintén szerette Esztert - a lányt gyászolja, halálának okát keresi („Arra született”).
A musicalben szereplő dalok több kiadást is megéltek, a "Képzelt riport"-tól függetlenül is. A „Menni kéne”, a „Valaki mondja meg” és a „Ringasd el magad I.” című dalok szerepeltek több albumon is. A „Ringasd el magad” először egyperces változatban az azonos című 1972-es Locomotiv GT-albumon volt hallható, amely még csak előhírnöke volt a későbbi dalnak. A musical elkészülte után a dal felkerült az együttes "Bummm!" című albumára (1973) és a "Báj-báj Loksi!" videófelvételre (1992). Feldolgozta a Rapülők, Balázs Péter és Török Gábor, a Kimnowak, Zámbó Jimmy, Makrai Pál, valamint Puskás Péter.
A Zene és a Kultúra Átöröklése
A "Képzelt riport" bemutatója 1973. március 2-án a Vígszínházban nem csupán egy sikeres musical bemutatója volt, hanem egy kulturális mérföldkő is. A darab a rockzene integrálásával új utat nyitott a populáris könnyűzene és a színház világában. Pós Sándor író-dramaturg, a Nemzeti Színház segédrendezője, a "Műsoron: a színház" című szakmai vitában látva rendezői pályájának megfeneklését, egy ifjúsági színház szükségességének ötletét vetette fel. A leendő műsortervet előkészítve talált rá Osztovits Levente javaslatára Déry Tibor "Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról" című kisregényére, melynek témáját megfelelőnek találta a fiatal közönség számára.
Mivel a színház-alapítási beadványára nem érkezett hivatalos válasz, a darab ötletével Both Bélát, a Nemzeti igazgatóját kereste meg, akinek tetszett az elképzelés, és megbízta Póst a dramatizálással. Déry Tibor, bár a bemutatóig bizonytalan volt a vállalkozás sikerességében, beleegyezett. Miután Both nyugdíjba vonult, a Nemzeti új igazgatója, Marton Endre saját maga vállalta a darab rendezését, Póst pedig asszisztensének nevezte ki. Várkonyi Zoltán, a teátrum igazgatója megszerezte a bemutatóhoz szükséges engedélyeket - az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztálya elé a „a nyugati hippikultúra kritikája”-ként terjesztve -, bár a hatóságok a próbákat is figyelemmel kísérték; és a fiatal Marton Lászlót bízta meg a rendezéssel.
A próbafolyamat során Pós százhúsz oldalas kézirata jelentősen lerövidült, ellenben a Vígszínház hagyományainak megfelelően zenebetétekkel tarkították. A "Képzelt riporthoz" több „hagyományos” színházi zeneszerzőt ajánlottak, ám Marton szívesebben dolgozott könnyűzenészekkel. Következőnek a másik népszerű rockegyüttes, a Locomotiv GT szerzőpárosát, a színház világában még idegen Presser Gábort és Adamis Annát keresték meg. Kezdetben - az Illéshez hasonló okokból - ők is nemet mondtak, ám Presser, újragondolva a művet, megmásította döntését.
Presser Gábor így nyilatkozott a műről: „Amikor a Popfesztivál kapcsán találkoztam Déry Tiborral, megkérdeztem tőle: jól értem-e, miről szól a regény. Úgy gondoltam, arról szól, hogy ha elmész innen, magaddal viszed. Mondta: igen. Szabadság, emberi lehetőségek, összetartozás, a körülmények hatalma, kitörni vágyás, szeretet, szerelem, hit és más… alap emberi dolgok és érzések foglalkoztattak a zeneszövegekben és a dalokban, ha ugyan okos dolog egyáltalán azokat tartalmilag-érzelmileg elemezni. Azt írtam meg, ami bennem volt, és úgy, ahogy én gondolkodom.”
A "Képzelt riportot" már bemutatója előtt sok kritika érte a Bródyék által is megvilágított paradoxon miatt, miszerint a mű az amerikai popkultúra, az ifjúsági szubkultúra túlzásait, vadhajtásait bírálja, ám mégis abból a zenéből táplálkozik, amely ezek egyenes ági leszármazottja. Míg a színházvilág a rockzene integrálását ellenezte, a könnyűzeneiparnak a darab témájával volt problémája; ráadásul a musical tabutémákat döngetett (drog, homoszexualitás, holokauszt). Szántó Péter ezt írta erről "És ilyen a Boksz?" című könyvében: „A Képzelt riport ellenséges, feszült légkörben készült. A Locomotiv együttesen belül is szakadás jött létre, mert Frenreisz Károly kivált az együttesből. Az akkori beat-, rock- vagy popzene sztárjai szinte egytől egyig ellene voltak, mert ifjúságellenesnek tartották magát a regényt, továbbá ellenszenves volt nekik, hogy egy ilyen együttes, mint a Locomotiv, részt vesz egy hivatalos színházi előadáson.”
Az ősbemutatóra 1973-ban került sor a Vígszínházban. A rockzenében járatlan fiatal színészgárdának Presser tanította be a dalokat. A darabban előadóként olyan fiatal művészek vettek részt váltott szereposztásban, mint Almási Éva, Apró Attila, Balázs Péter, Béres Ilona, Egri Márta, Ernyey Béla, Kern András, Koltai Róbert, Koncz Gábor, Komár László, Kútvölgyi Erzsébet, Lukács Sándor, Szakácsi Sándor, Szegedi Erika, és Szerencsi Éva. A produkció Európa-szerte vendégjátékokon vett részt, így a keleti blokk többi országa és közvetetten a kapitalista országok is megismerkedhettek vele. Az előadás hanganyagát már a bemutató évében megjelentette LP-n a Qualiton, majd 1992-ben CD-n adták ki. A darabot számos magyar színház bemutatta az elmúlt évtizedekben, adaptációi és feldolgozásai pedig tovább élnek mind a színpadon, mind a lemezeken.
A "Képzelt riport" musical 25. évfordulója alkalmából Presser Gábor és Borlai Gergő vezetésével a dalokat átdolgozták, újrahangszerelték. Ezekből a dalokból Novák Péter vezetésével egyórás koncertváltozat állt össze, amely elhagyta a darab cselekményét és táncbetétekkel bővült. A musical dalait és cselekményvázlatát felhasználva mutatkozott be 2013. szeptember 8-án a Vígszínházban Eszenyi Enikő rendezésében a "Popfesztivál 40" című előadás, amely a "Képzelt riport" első negyven évének volt hivatott emléket állítani. Az előadásban archív felvételeket használtak az eredeti produkcióból, de feltűnt Tahi-Tóth László és Almási Éva is.
A zene ereje és a kultúra átöröklése tehát elválaszthatatlanul összefonódik. A Tápai Búcsú, a Budapest Klezmer Band koncertje, és a "Képzelt riport" musical mind-mind azt bizonyítják, hogy a múlt zenei kincsei hogyan kelnek új életre, hogyan válnak részévé jelenünknek, és hogyan képesek összekötni generációkat.
tags: #falusi #mariann #szegedi #borfesztival