Mostanra úgy tűnik, a Fóti Kézműves Sörfőzde számít a leginkább ismert kisüzeminek az országban - dacára, hogy újabb stílusú különlegességekkel relatív későn, csupán 2011-ben jelent meg az épp formálódó sörszíntéren. Az akkor debütáló Keserű Méz viszont rövid idő alatt az legtöbb helyen kapható kisüzemi sör lett, nem utolsó sorban a többi főzdéhez képest szokatlanul profi dizájnja és a jól eltalált recept révén.
A kezdetek és a fóti főzde útja
Gyenge Zsolt, a főzde vezetője, a Kőbányai Sörgyárban kezdte szakmai pályafutását, majd a rendszerváltást követően kisüzemi főzdék gyártására adta a fejét, Osterbräu márkanévvel - 1994-ben megnyíló saját, fóti főzdéje is csupán ennek mellékhatásaként, kvázi referenciaüzemként kezdte működését. Ahogy a kilencvenes évek közepén először a belföldi sörfőzdepiac, majd a kétezres években a nemzetközi is zsugorodni kezdett, a cég tevékenységében fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt kapott a saját főzde.
Ez annyiban mindenképp problémát jelentett, hogy a néhány környékbeli kocsma (köztük a ma is fóti kézben működő Veres Pálné utcai Cheers Drinkbár) nem biztosított akkora piacot, ami lekötötte volna az üzem kapacitását. A kellemesen Budapest-közeli, jelentős szabad kapacitásokkal rendelkező főzde életében, utólag visszatekintve, tulajdonképpen kikerülhetetlen volt, hogy az újhullámos sörkultúra vonzáskörébe kerüljön.
Az első húrok
Az első Főzdefeszt szervezői közül Kővári Gergely az első Grabanc IPA-t kezdte Fóton főzni, míg Bart Dániel névadása és bátorítása a Keserű Méz bemutatkozása kapcsán bírt kitüntett jelentőséggel. Mindkét sör az első, 2011. Az elkövetkező egy-két évben radikálisan átalakult a főzde arculata: a meglévő alapsör és a Keserű Méz mellett újabb és újabb sörök jelentek meg a palettán.
Állandósult a korábban erősen alkalmi jelleggel főzött narancsos-mézes gyömbérsör, megjelent az édesebb-baksörös irányt képviselő Hammurapi, amely egyre erősebb és markánsabb lett - mostanra már 21 Balling-fokos, közel tíz százalék alkohollal.
Ezidőtájt (2011 második fele - 2012 eleje) a főzde épp azon, viszonylag hosszúra nyúlt átmeneti periódusát élte, amikor már meglehetősen népszerű és ismert volt, de szinte kizárólag csapolva lehetett kapni a söreit; esetleg még fesztiválokon PET-palackban is.
Palackosítás és portfólióbővítés
2012 második felében azonban Fóton is meggyökeresedett a palackozás, a magyar piacon kvázi-védjeggyé vált csatos palackok felhasználásával. 2012 és 2013 a portfólió további bővülését hozta magával, előbb a Keserű Méz téli, fűszeres változatával, a Winternachttal, majd utóbb a (ZwölferTEK nevű próbafőzetból kinőtt) Fóti Zwickl-lel, egy kellemesen leerjesztett, szűretlen világos lagerrel.
A jogi és márka-küzdelem háttere
A Fővárosi Ítélőtábla a Keserű Méz nevű sört gyártó fóti főzde tulajdonosának, Gyenge Zsoltnak adott igazat a sörkülönlegesség promóciójáért felelős Bart Dániellel szemben - derül ki a Figyelő legfrissebb számában megjelent cikkből. Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde alapító-tulajdonosa és Bart Dániel újságíró, sörblogger vitája évekkel korábban kezdődött, és azután terelődött jogi síkra, hogy a főzőmester nem hagyta annyiban, hogy üzleti partnere 2011-ben levédette a Keserű Méz márkanevet, majd ezt 2017-ben színes ábrás védjegy bejegyzésével toldotta meg.
Ez utóbbival szemben Gyenge törlési kérelmet nyújtott be 2018 februárjában, rosszhiszemű védjegybejelentésre és lajstromozás nélküli korábbi megjelöléshasználatra hivatkozva. A névjog megsértését is kizáró okként jelölte meg, az ábrás védjegyen, jelen esetben a Keserű Méz címkéjén ugyanis szerepelt a Fóti Sörfőzde megjelölés is - írja a lap.
A cikk szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a 2019 szeptemberi tárgyaláson nem tartotta meglapozottnak a törlési okokat, Gyenge azonban továbbment: az SZTNH elutasító határozatának a megváltoztatására indított ügyében a Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben már neki adott igazat. Bart Dániel fellebbezett az ügyben, de a lap birtokába került dokumentumok szerinte év márciusában másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.
Bart Dániel úgy reagált a hírre, hogy “igazságtalan és meglepő döntés született”. Szerinte a Keserű Méz ügye személyes ügy is, a termék pedig a legsikeresebb sörmárka, amelyet felépített.
Összegzés
Így a Keserű Méz története nem csupán egy sörízlelési kaland, hanem egyben a kisüzemi söripar dinamikus kapcsolatának tükre is, amelyben a márkák és jogok közötti viták, a palackozás felé vezető út és a portfolio bővítés egyaránt meghatározzák a sörfőzdék jövőjét a hazai piacon.
