Demjén, az egri borvidéken fekvő, mintegy hatszáz lelket számláló település, gazdag múltra tekint vissza, melyet a régészeti leletek és az írott források egyaránt tanúsítanak. A falu határában újkőkori és honfoglalás-kori leletek kerültek elő, melyek a terület évezredes lakottságát bizonyítják. Az első írott említés 1331-ből származik, Demyen névalakban. Ekkor Csanád egri püspök vásárolta meg a birtokot, majd esztergomi érsekként az egri káptalannak adományozta. A település sorsa évszázadokon át az egyházi birtokláshoz kötődött: 1363-ban Mihály püspök révén a gönci tizedekért cserébe az egri püspökség tulajdonába került, és egészen 1804-ig püspöki, majd 1805-től érseki birtokként tartották számon.
Az 1476-1486 között összeállított urbárium szerint Demjén a Szarvaskő várhoz tartozó püspöki birtok része volt. Ebben az időszakban egy Kisdemjén nevű, mára elpusztult település is létezett a határában, amely 1486 után már sosem népesült be újra. A török hódoltság súlyosan érintette a települést: 1552-ben az Eger várát ostromló oszmán csapatok elpusztították a falut, amely 1554-ig teljesen lakatlan maradt. Az újjáépítés és benépesítés 1558 és 1564 között zajlott. Érdekesség, hogy Kisdemjén határát és erdeit Dobó István óta az egerszalóki jobbágyokkal közösen használták. Az 1686-os esztendő ismét lakosságszéledést hozott az Eger elleni harcok miatt, a falu lakói még Eger török kézre kerülése előtt elmenekültek.
A szőlőtermesztés jelentősége csak később, 1712-ben kezdődött a falu határában történő telepítéssel. Az 1720. évi országos összeírás már 15 magyar telkes jobbágyot említ, akik jelentős szántófölddel és rétterülettel rendelkeztek. Saját határában legeltették állataikat, míg szántóik Pusztaszikszó határában helyezkedtek el. Az újratelepülők 1701-ben adómentességet kaptak a vármegyétől, ami három évre könnyített terheiken az állami kapuadók felerészbeni, illetve a katonai beszállásolás és fuvarozás teljes elengedésével. A helyi jobbágyok a terméketlen saját határ helyett a Rákóczi-szabadságharc óta Pusztaszikszó határában foglaltak földet művelésre.
A falu gazdasági életében a kőbányászatnak is fontos szerepe volt. A szőlőhegy aljában működő kőfejtőben állandó jelleggel termelték az építőkövet. Ennek a tevékenységnek az intensitása valószínűleg összefüggésben állt a templom építésével, amely 1777 és 1780 között valósult meg. A demjéni kőfejtőkről már 1701-ben említést tesznek, amikor Pezti János kőfaragó az egri Szent Mihály templom helyreállításához szállított építőkövet. Később, az 1730-as években a Szőlőhegy aljában Steyer János üzemeltetett bérlőként kőfejtőt. A "alsó" kőfejtő az Eresztvényi bánya, a "felső" pedig a Pünkösdhegyi bánya néven volt ismert. Szabó József geológus 1859-es leírása szerint a riolit legjelentősebb lelőhelye a Pünkösd-hegyi bánya volt, ahonnan útépítéshez fejtettek követ. Az Eresztvényi bánya köveit kiválóan faraghatónak és ellenállónak találták a tűzzel, vízzel és faggyal szemben. Az itt kitermelt köveket nemcsak útépítésre, hanem hídépítéshez, határjelzőkövekhez, kútfalazatokhoz, fedőkövekhez, lépcsőkhöz, sírkeresztekhez és oszlopokhoz is felhasználták. 1943-ban még mindig szobrászati célokra alkalmas kőként tartották számon. Az eresztvényi bánya köveiből épült többek között az egri barokk székesegyház, a kápolnai sörház, valamint Haller Sámuel gyöngyösi építkezései. Az egri székesegyház előtti szobrok szintén innen származnak. A követ vashámorok, gőzmalmok és kemencék építéséhez is felhasználták.
Akusztik – Legendák teljes adás: Demjén Ferenc (2019.03.04.)
A település szerkezete is érdekes fejlődésen ment keresztül. A XIX. század közepéig ólas-kertes település volt. Jelenleg a Fő utca mentén két régi falurész, a Berga és a Bendom kapcsolódik. A templom, amely a falu közepén emelkedik, kettéosztja a települést alvégre és felvégre. 1920 után a falu északnyugat felé terjeszkedett a Pást területén, majd 1945 után a déli végen. A lakóházak jellegzetes típusa a nyeregtetős, szarufás-torokgerendás, háromosztatú ház, gazdag vakolatdíszes oromzattal.
A 20. század első felében Demjén nagyközség volt az egri járásban, Albertmajor és Vas-tanya pusztákkal. 222 házában magyar anyanyelvű, túlnyomórészt római katolikus lakosság élt. Fiókegyházként a kerecsendi anyaegyházhoz tartozott. Az őstermelésből élő lakosság (814 fő) ipari létesítményei az Egri Érseki Kőbánya és a Bauer-féle kőbánya voltak. Hét kisiparos működött a faluban, többségük alkalmazott nélkül. A kereskedelmet a Hangya Szövetkezet bonyolította. Az egészségügyi ellátást a 11,5 km-re lévő körorvos biztosította, gyógyszertár és kórház Egerben volt. Egy szülésznő élt a községben. A 20. században a Levente Egyesület (1924), az Önkéntes Tűzoltó Testület (1935) és a Polgári Lövész Egyesület (1935) is tevékenykedett.
A kollektivizálás az 1950-es évek elején kezdődött a kisbirtokosok termelőszövetkezet-alakításával. Az 1956-os forradalom után, a 60-as évek elején az egész falu egy Tsz-be tömörült. A termelőszövetkezet előbb 'December 21. Tsz' (1949-1964), majd 'Haladás MGTSZ' néven működött. Kezdetben állattenyésztéssel is foglalkoztak, de később a szőlőtermesztés bizonyult gazdaságosabbnak. 1977-ben közigazgatási átszervezés történt: Demjén Kerecsendhez, a Tsz pedig Egerszalókhoz került, ami megosztottságot eredményezett. A községi pecsét címeralakja ekevas és három búzakalász, körirata E.P.D (Egri Püspöki Domínium), Demind A. 1772.
A település 1990 után nyerte vissza önállóságát. Az alapellátást biztosító intézmények (iskola, óvoda, egészségügyi hálózat) részben új épületekben kaptak helyet, viszonylag jó felszereltséggel. Demjén rendelkezik vezetékes ivóvízzel, telefonnal, gázhálózattal, szennyvízcsatornával és optikai kábeltelevízió-hálózattal.
Az egri borvidékhez tartozó Demjén ma már fürdőjéről is ismert. A településen egy éve nyílt meg a Demjéni Fröccs Forrás pinceborozó. Érdekesség, hogy ez a hely nyert 2 millió forintot az 1956-os Emlékbizottság romkocsmapályázatán, melyet kifejezetten romkocsmákat üzemeltető cégeknek és civil szervezeteknek írtak ki. A pályázat célja az volt, hogy a nyertes vendéglátóhelyeket úgy dekorálják, hogy a forradalomra emlékeztessék a vendégeket a hatvanadik évfordulón. A Demjéni Fröccs Forrás esetében a tulajdonos, Simon Lajos elmondása szerint a pénz nemrég érkezett meg, így a tervezett dekoráció, vetítések, plakátok és összejövetelek még folyamatban vannak. A helyszínen tett látogatás során a Hír TV stábja azt tapasztalta, hogy a pincében hétköznap délelőtt kevés vendég tartózkodott, mivel a lakók ekkor termálfürdőzni vagy a barlangba járnak. A dolgozók szerint délutánonként, négy-öt óra után telik meg a hely. A helyzetet nehezíti, hogy a hatszáz lelkes Demjén nem játszott kiemelkedő szerepet az 1956-os forradalomban.
A romkocsma jelenségét a magyarok találták fel - hangsúlyozta Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, aki Schmidt Mária, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke nevében nyilatkozott. Szerinte a romkocsma egy gyűjtőhely, ahol olyan kulisszát kell teremteni, amely felkelti az érdeklődésüket '56 iránt, úgy, hogy büszkén vállalják múltjukat, együtt isznak és énekelnek. Schmidt Mária szerint a hatvanadik évfordulón nem Nagy Imre, hanem a "pesti srácok" állnak a középpontban, és a fiatalok megszólításához "fancy", trendi és szexi megközelítésre van szükség. Érdekesség, hogy a miniszterelnök 2012-ben még nem tartotta szexinek és trendinek a romkocsma jelenségét.
A cikk kitér a vállalkozások és üzleti partnerek megismerésének fontosságára is, megemlítve az OPTEN BI szolgáltatását, amely cég-, pénzügyi és kapcsolati adatok beszerzésében nyújt segítséget. A potenciális üzleti partnerek feltérképezése és bővítése üzleti intelligencia segítségével könnyebbé válik.
A gasztronómia területén is említést érdemelnek a különböző írások. Egy angliai vizsgálat szerint az emberek többsége alig próbál ki új receptet, és kevesen tudnak alapvető ételeket, mint például egy omlettet elkészíteni segítség nélkül. Az olasz piadina, egy gyorskaja, melynek első írott receptje 1371-ből származik, szintén szóba kerül. A recept változatai eltérnek, van, aki zsírral, más olajjal, szalalkálival vagy sütőporral készíti a tésztát.
A városfejlesztés terén Birminghamben a mobiltelefonok térnyerésével szükségtelenné vált telefonfülkéket újságosbódékká alakítanák át. A "Thinking Outside The Box" nevű nonprofit szervezet négy ilyen fülke átalakítására és bérbeadására kapott engedélyt.
A borfesztiválok is szerepet kapnak, mint például a tolcsvai borünnep, amely a helyi borászokkal összefogva indult, és mára több tízezres közönséget vonz. A fesztivál borversennyel kezdődik és tűzijátékkal zárul.
Az italárak terén Budapest a 9. legolcsóbb város a bolti árakat tekintve, de a szállodák bárjaiban a sör ára magasabb. Az éves sörfogyasztás és az átlagárak alapján kiszámolják a fejenkénti sörre fordított összeget. Egy korsó sör 650 forintba kerül majd.
A "Magyarország legszebb szőlőbirtoka" pályázat is említést érdemel, ahol a Fekete Borpince negyedik alkalommal került be az első tíz közé.
Végül, az egészségmegőrzés fontosságát hangsúlyozzák néhány apró trükkel, mint például a tudatos pislogás a szem kiszáradásának megelőzése érdekében, vagy a fogmosás étkezések után. A lakk és a köröm közötti buborékokban elszaporodó baktériumok és gombák problémákat okozhatnak.