Gajdics Péter Borászati Utazása Bali szigetén és a kortárs magyar közélet szemszögéből

Syrys Borprojekt: Az elmúlt évtized borutazásai, külföldi borászati munkái által inspirált projekt amelyben igyekszem bemutatni a társborászokkal különböző magyar borvidékek egyediségét különböző stílusokon és fajtákon keresztül. Ausztrália, Új-Zéland, Németország vagy éppen Anglia különböző állomások amelyek közelebb vittek a bor megértéséhez, egy borvidék vagy éppen stílus születéséhez. Zengő Bár: 1088 Budapest, Krúdy u. 2022.01.20. A rendezvényen fotók és videók készülhetnek! Japán adja a világ legtöbbet telepített szőlőfajtáját, a kjoho csemegeszőlőt, amely 1945 óta komoly területeket hódított meg. De Ázsia nem csak emiatt érdekes.365 ezer hektáron termelik világszerte. Óriási fürttel rendelkezik, nemhiába jelenti tehát a neve azt, hogy “óriási hegy”. Ezt a fajtát gyümölcs formájában fogyasztják. Egyesek úgy tartják, hogy a Jamanasi prefektúra a modern japanese bor születési helye. Itt találhatók a leghíresebb borászatok is. Japán borai.

A legenda szerint Kacunuma városában egy buddhista szerzetes, Gjoki 718-ban telepítette az első szőlőt. Hogy miért is izgalmas a japán bor? A helyi fehér szőlőjük, a kosu tiszta gyümölcsösségével igazi karriert futott be. Egyre többen próbálkoznak belőle komolyabb dűlőszelektált borokat készíteni, így például a Grace Borászat, amely az egyik legjobb tételeket alkotja. Sarah Jane Evans MW-nal egészen véletlenül Kiotóban találkoztunk idén nyáron, és arról számolt be, milyen izgalmasak a helyi tradicionális pezsgők, és immár a zweigelt is jól érzi magát Japánban. Azt is elmondta, hogy az egyik termelő valamennyi szőlőfürtöt egyenként a tőkén fentről egyfajta papírral fedi le, így védekezve az eső ellen.

Ázsiában Kína és talán India juthat eszünkbe, ha szőlőtermesztésről beszélünk, illetve még Mianmar is emlékezetes. Mi a helyzet Indonéziával? Immár Gajdics Péternek köszönhetően a kékfrankos és a zenit is megtalálható Bali szigetén, valamint hamarosan bor is készül belőlük, viszont álljunk meg itt egy pillanatra. A magas páratartalom, a csapadék, a napsugár nem ideális beesési szöge és számos egyéb tényező - ahogy Péter meséli -kihívások elé állítja a borászokat. A szőlő nem pihen a trópusokon, így minden gyorsított ütemben zajlik, és az éves többszöri szüret a normális. A Hatten Borászat az egyetlen, amely Balin termesztett szőlőből készíti a bort, és nem elsősorban ausztrál mustimporttal dolgozik, vagyis a helyi „terroir-ra” helyezi a hangsúlyt.

Talán úgy is lehetne fogalmazni, hogy a kevésbé szabályozott rendszerben több kísérletezési lehetőség adatik, de a természet meg is követeli, hogy a szőlész, a borász feltalálja magát. A cikk folytatása a Vince Magazin 2023/9. szeptemberi lapszámában olvasható. Élvezetes, pörgős bemutatót tartott, s olyannyira bevonta a közönséget, hogy sokakban megfordult a gondolat, talán érdemes lenne egyszer a Masters of Wine csapatba belépni! Péter ugyanis nem mondta meg a kitöltött bor, származási helyének és borászának a nevét, hanem ügyes kérdésekkel rávezette a közönséget a válaszra. Persze nem mindenki találta el, viszont mindkét helyen a legtöbb találatot szerző egy-egy palack borral gazdagodott. Nyíregyházán pont dr. Fazekas Sándor húzta ki a szerencsés nyertes nevét, pont dr. Fazekas Sándor nevét. Becsületére legyen mondva, azonnal megbontotta a palackot és széttöltötte a résztvevők között. Mátészalkán Rozgonyi Gyuláé lett az ajándék palack.

{jb_redbox}Milyen is a repülő, vagy inkább türelmetlen borász? Aki nem bírja kivárni az évi egy szüretet, hanem januárban elröppen a világ másik végére, s Új-Zélandon, Ausztráliában, vagy éppen Kínában bekapcsolódik az ottani szüretbe. Ha szerencsés, akkor nem kettő, hanem három szüretet is végigél, s utána irány Magyarország. Az ötvenes évek közepétől a világon közel 400, főleg férfi kapta meg ezt a nemes címet, magyar még nincs közöttük, bár három nagyon komoly jelölt van. Gyakorlati, elméleti vizsga kell és egy dolgozat, valamint kb. 20-25 borászatban eltöltött nagyon húzós év. A Masters of Wine vakkóstolásnál nem hibázhat, mondania kell az évjáratot, a bor nevét, s nincs az, hogy talán az! Bár nem magyar, de egy MW él Tokajban, Ronn Wiegand, Prácser Hajni férje, aki már 25 éve kapta meg ezt a címet. Reméljük, Gajdics Pétert egyszer az MW-k között köszönthetjük! S miért a lusta pincér elnevezést használja a sommeliereknek Péter?

{jb_redbox}Kaptunk a borsor elején egy igazi ajándékot, már 2016-os Illa Irsai Olivért, majd érkezett a Budai Zöld, a Spri zöldveltelini. Az igazi ajándék Szászi Endre 2015-ös Olaszrizlingje volt, általános vélekedés alapján az est szenzációja, de szintén kellemes volt Sabarék Pinot Grise, vagy Tornaiék Grófi Hárslevelűje. Légli Merlót-ja kiváló volt, csakúgy, mint az Aklan Pince Kékfrankosa. Repülő borászként készítettem már bort Magyarországon kívül Ausztráliában, Németországban, Új-Zélandon, Angliában, illetve Törökországban, a balinéz szerződést egy mexikói lehetőséggel szemben választottam. A szó európai értelmében klasszikusnak nevezhető balinéz stílus ma még nem létezik. A helyi szőlészet-borászat alig 30 éves múlttal bír, jövője pedig a technológiai fejlesztéseken, a meglévő fajták alaposabb megismerésén, új fajták telepítésén, új területek művelésbe való bevonásán múlik.

Indonézia hivatalosan muzulmán ország, de Bali lakossága a hindu vallást követi, ez pedig alapvetően határozza meg a közösségi érintkezést. Szembetűnő, hogy a helybéliek nem beszélnek hangosan, nem emelik fel a hangjukat, és konfliktushelyzetben sem viselkednek erőszakosan. A vidéki és a városi lakosság egyértelműen elkülönül kulturális szempontból. Az idegenforgalmi iparág dolgozói mind beszélnek angolul, nagyon odafigyelnek a turistákra. A klasszikus turistacélpontok közül Nusa Penida az egyik legnépszerűbb. Ez egy kis sziget Bali mellett, hihetetlenül szép sziklaormokkal a partvidéken, ugyanakkor meglehetősen nagy forgalmat bonyolít le. Ubud Bali spirituális központja, itt áll a híres Ubud Palace, Ázsia egyik legcsodálatosabb palotakomplexuma. Ez a sziget leginkább frekventált turisztikai attrakciója, nagyon európai hangulatú, annak minden előnyével és hátrányával. A közeli Majomerdő is rengeteg utazót vonz, érdemes meglátogatni, ugyanakkor résen kell lenni, mert a majmok profi tolvajok: kilopják az ember kezéből a telefont, bemásznak a táskába, benyúlnak a nadrágzsebbe. A balinéz vallási kultúra hihetetlenül gazdag, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területű szigeten több mint 10 000 templom áll, így a kevésbé ismert vagy teljesen ismeretlen szentélyeket is érdemes felfedezni.

Utazni azért is jó, mert a városi Bali mellett a vidéki Bali is komoly élményeket tartogat. Szívből ajánlom Pemuterant és környékét, a sziget északnyugati részén található régiót, ahol viszonylag kevés a turista, de varázslatos a tengerpart és a korallzátonyok. Amed teljesen vidékies, itt apró halászfalvakat találunk, az angol nyelvű idegenvezetés hiányát a régió természetes szépsége orvosolja. A legnépszerűbb helyi étel a sült rizs, amit a kötelező zöldségek mellett legőbb egyéb tengeri alapanyagokkal gazdagítanak. A rák egyenárban van a csirkével, a csirke pedig helyi viszonyok közt is olcsónak számít, vagyis a tengeri ételek rajongói igencsak jól fognak járni Balin. A helyiek életvitelében kulcsfontosságú a rituális felajánlások szerepe: az átlagos balinéz nyugati mércével mérve roppant alacsony jövedelmének legalább felét költi az isteneknek szánt ajándékokra. A közterületeken lépten-nyomon oltárok és apró szentélyek találhatók, amiket napi háromszor töltenek meg változatos áldozati ajándékkal: étellel, virágokkal, füstölőkkel, egyéb élvezeti cikkekkel. Vallási események, fesztiválok, ceremóniák, rituálék; ezek határozzák meg Balin a helyiek életvitelét. Megünneplik az isteneket (ez önmagában is hatalmas katalógus, és senkit se hagynak ki), a mitológiai és történelmi eseményeket, külön ünnepe van az elemeknek, mint a föld, a víz, a tűz és a vas. Utóbbi ceremóniák közül számomra a vas ünnepe a leginkább figyelemreméltó: évente kétszer minden autót és motorkerékpárt virágokba öltöztetnek, és egyesével áldják meg az összes gépjárművet. Emellett a borászati eszközöket (prés, palackozó, tartály) is megáldják, valamint minden olyan gépet, ami fémből van. Ezen felül megünneplik a teliholdat, minden településen tartanak falunapokat, nagyon nagy jelentősége van a temetééseknek, és ennél is nagyobb a házasságkötéseknek. Balin nem jó balkezesnek lenni. A bal kéz ugyanis, hasonlóan sok más ázsiai kultúrához, tisztátalannak számít. Nem szabad bal kézzel átadni semmit (pl. taxisnak fuvardíjat), bal kézzel mutatni valamire, bal kézzel érinteni tárgyakat. Akár csoportban, akár egyénileg érkezik az utazó, sofőrre lesz szüksége. A helyiek közül csak a tehetős társadalmi réteg tagjai rendelkeznek autóval, a legtöbb kocsi a turisták miatt fut, a helyiek többsége motorkerékpárt használ (az autóbérlés érdemi alternatívája a motorkerékpár-bérlés, amit csak ajánlani tudok). A gépesített közlekedés eléggé sajátos módon zajlik, amit európai fejjel gondolunk a távolságok autóval történő leküzdéséről, azt jobb, ha gyorsan elfeledjük: itt 40-50 kilométer megtétele egy teljes napba is telhet. Az úthálózat fejletlen, lépten-nyomon forgalmi korlátozások gátolják a haladást, a forgalmi dugó permanens állapot errefelé. Közlekedési szabályok, ha vannak is, betartva biztos nincsenek; ha esetleg mégis, akkor sem járulnak hozzá a zökkenőmentes ügymenethez (pl. piros lámpánál autó kanyarodhat balra). A helyiek vallási buzgalom dolgában felülmúlhatatlan teljesítményt nyújtanak, európai szemmel nézve: elképesztően babonás népek. Bármi történjék velük, az istenek akarata szerint történik, és ha valami rossz történik, azt isteni büntetéseként fogják fel. A balinézek női és férfi vonalon egyaránt hajlamosak a házasságszédelgésre, a külföldivel kötött frigyet úgy kezelik, mint az életminőségüket látványosan megemelő, szerencsés fejleményt. A helyi hölgyek rendszeresen kezdeményeznek fehér férfiaknál, és a balinéz uraságok is kitüntetett figyelemmel kezelik a nyugati nőket. Minden magyar Balira akar jönni. Sőt, a világon mindenki Balira akar jönni. Néhányan ide is költöznek. Aztán vagyok én, akit meg erőszakkal tartanak itt. (Nevet)

Névjegy: Gajdics Péter 1988-ban született Jászberényben. Gödöllőn és Jászfényszarun nőtt fel. A Szent György-hegyen Szászi Endrénél került közel a bor világához. Keszthelyi Pannon Egyetem szőlész-borász mérnök szakán tanult, majd a tanulmányait félbeszakítva 2013-tól, főként a szüreti időszakokban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Kínában, Németországban, Angliában és Törökországban dolgozott, miközben Magyarországon is számos borászati projektben vett részt. Balin kasztrendszer van, ha nem is annyira erős, mint az indiai. Az emberek zöme szolgának születik, és ezzel ők meg vannak békélve. Egy kis réteg intézőnek születik - én is ide tartozom, csak mert fehér ember vagyok. Úgy mennek el előttem, hogy lehajtják a fejüket. Ezt a mai napig nehéz felfognom. Ahogy azzal sem nagyon tudtam mit kezdeni, hogy a szolgálati autó mellé sofőrt kaptam. Nyilván a helyi közlekedési morál miatt ez sokaknak hasznos lehet. De nekem nem ment, egyszerűen nincs a DNS-emben, hogy sofőröm legyen, és amíg beülök ebédelni, addig kint várjon rám a kocsiban. Úgyhogy négy-öt órákat vezetek a szőlőültetvényekig. A harmadik kaszt az isteni közvetítőké. Ide tartozik a borászat tulajdonosa, aki nem mellesleg Sanur - a régió, ahol lakom - legfőbb embere, kvázi királya. Egy hétig utaztam velük Ausztráliában - ott is vannak érdekeltségei a cégnek -, és azt sem engedték meg, hogy egy kávét vegyek magamnak. Mondták, az étteremben a borlapról válasszak bármit, ami érdekel, ne foglalkozzak az árral, miközben ők ketten szerényen megosztoznak egy előételen és egy főételen. Ugyanúgy én is figyelmes vagyok a kollégáimmal. Volt egy nagyon hosszú napunk - egész fürtösen, lassan préseltettem a kiváló chenint -, hoztam sört, és amikor befejeztük a munkát, kiraktam az asztalra. Senki nem merte megkezdeni. Aztán nagy nehezen meggyőztem valakit, hogy vegye már el, mert már megőrülök egy jó hideg sörért. Mire kettőt pislogtam, felkapkodták az üvegeket, és elbújtak velük a sarokba. Meddig maradsz Balin? Nem gondolom, hogy mindenképpen Magyarországon kell majd birtokot vásárolnom, de egyelőre azt sem, hogy bárhol máshol. Tanulok még sokat. Szép emlékek kötnek a Balatonhoz, jó látni egyes borászok életútjának alakulását, és jó, hogy vannak befektetők, akik valóban értéket akarnak teremteni.

noimgs

tags: #gajdics #peter #borasz