A magyar borászat folyamatosan fejlődik, új utak keresésével és a hagyományok tiszteletben tartásával egyaránt. Ebben a dinamikus környezetben kiemelkedő szerepet játszik Gonda Csaba, akinek elkötelezettsége a minőségi borok iránt példaértékű. Az elmúlt évtizedekben neve egybeforrt a villányi borvidék megújhodásával, és munkássága inspirációt jelent mind a szakma, mind a borfogyasztók számára. Ez a cikk Gonda Csaba borainak mélyebb megértését célozza, miközben kitekintést nyújt a magyar borvidékek sokszínűségére, különös tekintettel a különböző évjáratok és palackméretek hatására.
Malatinszky Csaba: A Cabernet Franc Magyarországi Apostola
A Borkollégiumban összegyűlt csapat Mészáros Gabriella vezetésével arra vállalkozott, hogy végigjárja a Malatinszky útját, megkóstolva néhány chardonnay-t és nem kevés komoly, várhatóan meseszép villányi vörösbort. Malatinszky Csaba, a Borkollégium első csoportjának hallgatója a 90-es évek elején, már akkor is másképpen figyelte és gondolkodott a borról, amikor a Gellért Szállóban dolgozott. Ez az egyedi látásmód egyenes utat vezetett a szőlőbe és a pincébe, ahol elhivatottan és nagy kitartással próbálja elkészíteni saját villányi, sőt most már siklósi borát, amelyhez az ihletet és a mintát a bordói borok adják. Az elmúlt két évtizedben beírta magát az ország modernkori borászati történetébe, és együtt emlegetik nevét a villányi „alapító atyákkal”.
Annak ellenére, hogy Villány elsősorban vörösboros vidék, Malatinszky Csaba többször bizonyította, hogy lehet említésre méltó fehéreket készíteni itt is. Ez nála elsősorban a chardonnay-t jelenti, amelyből három különböző tételt is megkóstolhattunk. A 2014-es évjárat sajnos megmutatta az évjárat hiányosságait, míg a 2013-as és a 2009-es sokkal jobban sikerült. Az utóbbiban már megjelentek az érettség jelei, míg a 2013-as még roppant fiatalnak bizonyult, és érdemes még tárolni. A fehér Serena házasítást sem lehet kihagyni a sorból, hiszen ennek a bornak az érdekessége, hogy egy borvidék idegen, illatos fajtát is tartalmaz.
A négy fehérbor után egy jelentősebb vörös sor következett, amelyből a cabernet franc-okat várta mindenki a legjobban. Öt évjárat franc-t végigkóstolni nem csak azért érdemes, mert így láthatjuk igazán, hogy a fajta milyen érési folyamatokon megy keresztül, és mennyire érlelhető. Azért is hasznos és szerencsés dolog ez, mert egy tisztán, természetközeli módon készült bornál sokkal inkább megmutatkozik az évjáratok közötti különbség. Malatinszky borainál ez egyértelműen nyomon követhető, sokkal inkább, mint más pincéknél.
A 2008-as Kúria vitte el a pálmát, tökéletesen bemutatva, hogy vörösbornak kedvező évjáratban járunk. Pompás állapotban van, megérett a fogyasztásra, a csúcson van, és még marad is pár évig. Sikerült kihozni a francból olyan dolgokat is, ami nem jellemző rá: gazdag, összetett illat, sok érett gyümölccsel, felbukkanó tercier aromákkal. A 2007-es Kúria már sokkal inkább az évjáratról szólt, a kicsit érdesebb tanninokkal és a 2008-ashoz képest kisebb koncentrációval. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a 2002-es bebizonyította, hogy 13 év után is képes egy magyar vörösbor állni a talpán, mégpedig nem akárhogy. A bor inkább a jó hordóhasználat szép fűszereiről, a sauvignon piros bogyóiról, a pici paprikásságról és a meszes jegyekről beszélt, amelyek milyen gazdag aromatikát tudnak adni.
Magnum vs. Hagyományos Palack: Az Érlelés Titkai
Az est egyik izgalmas kérdése volt a Merlot szerepeltetése, ami némi zavart okozott az erőben, ha már minden az új Star Warsról szólt. Izgalmas dolog ugyanazt a bort egyszerre kóstolni egy hagyományos palackból és egy magnumból. Az már nem újdonság, hogy a másfél literes palackban való érlelés sokkal jobban tesz a bornak. Az okok még nem teljesen tisztázottak, talán a mennyiség okoz valamit a borban, amitől gazdagabb, kiegyensúlyozottabb, rendezettebb lesz, izgalmasabb karakterrel. Jogos kérdés, hogy miért nem kerül akkor minden bor nagy palackba. Egyrészt drágább, másrészt még kevesen tudják a különbségeket. Nehézkes tárolni, és egyszerre elfogyasztani is nagy társaságot igényel.
A magnum palackok használata egyre inkább terjed a minőségi borászatokban, és nem véletlenül. A nagyobb térfogat lassabb oxigénfelvételt tesz lehetővé, ami kedvez a bor komplexitásának fejlődésének és a tanninok simábbá válásának. Ez különösen igaz a hosszú érlelésű vörösborokra, mint amilyen a cabernet franc. A magnum palackban érlelt borok gyakran mutatnak több réteget, mélyebb aromákat és hosszabb lecsengést, mint hagyományos társaik. Ez a jelenség a "nagy palack hatásként" is ismert, és a borászok körében széles körben elfogadott tény.
A Magyar Borvidékek Sokszínűsége: Friss Idők a Strázsahegyen és Túl
A borvidékek hétvégéje a Strázsahegyen pezsgő életet hozott, ahol egymást váltották a műsorkészítők a pincék között. A Monori Bortárs Filmfesztivál díjátadója is itt zajlott, ahol a TV2 is forgatott. A zsűri munkája nehéz volt, de akadtak gyöngyszemek. A díjazottak között szerepelt Takács Lajos (Somló), Hernyák László (Etyek) és Liszkay Mihály (Balaton-felvidék). A díjátadásra a monori főtéren került sor, majd közös ebéd következett a KultPincében, Bakos Boglárka szervezésében.
A Borvidékek Hétvégéje során a teljesség igénye nélkül néhány kiemelkedő bor: a tokaji Babits Pincészet Halfarka Sárgamuskotálya, amely különösen jól esett a hőségben. Sárospatakról érkezett a Harsányi Pincészet, ahol Balogh Zoltán borász a pincemester munkáit mutatta be, melyeket a hordó szeretete és a túlzott fásság jellemzett. A Balaton-felvidéki Orbán Pincészet borai, a Brutál és a Kőtenger Chardonnay, már ismerősök voltak. Itt az ásványos nagy borok után a rozé a helyben kapott halpörkölttel alkotott megbonthatatlan egységet. A Lukácsy Pincészet, mint egyik legkomolyabb strázsahegyi borászat, ismerős borokat kínált, mint a Jubileum és a Rajnai rizling. A Zweigelt rozé 2013-ból, kis füstös cseresznyével, bírni fogja akár jövő tavaszig is. Az estét Brill pálinkák zárták, különösen a Paprika variáció volt a befutó.
A Civil Rádió stábja (Almay Péter és Weix Iván) is ellátogatott a monori pincefaluba, ahol a Csúzi Pincészet, a KultPince és a Lukácsy Pince borait kóstolták. A Chameleon Jazz Band is adott koncertet, ahol a dallamos jazz és popzene keveredett. A részvételhez regisztráció szükséges volt.
A Balatonnál is pezsgő élet zajlik, különösen a gasztronómia terén. Susanne Daucher Pécselyen alkot, aki szobrász, képzőművész, de a természetes ecetek fejedelemasszonya is. Saját ökológiai termesztésű gyümölcsökből és zöldségekből készít bort, majd ecetet.
Balatonfüreden egy felújított környezetben kényelmes terasszal és látványkonyhával várja a vendégeket egy bisztró. Hatfogásos degusztációs ételsort kínálnak, szellemes borkísérettel. Az ételek között szerepel füstölt kacsamell, diós kenyér, kecskesajt, marinált paradicsom, füstölt tonhal, narancs, édeskömény, hideg barackleves (kókuszos popcorn-krémmel, barackdarabokkal, dióval), tőkehal polentahabbal, céklával, szarvasragus tészta vargányával, pecorinóval, sült barack levendulamorzsával, kecskesajttal, ribizlivel, agyvelős pirítós marhanyelvvel, valamint citromos-kakukkfüves tengeri sügér. Elek Balázs konyhafőnök folyamatosan kísérletezik, és a beszállítói gárda, a saját kertészet, az adagméret és a halkínálat is alakul. Különleges a borválaszték, beleértve a saját borokat is.
Török Csaba Badacsonyban hozott létre egy birtokot, ahol a hagyományokkal szakítva vörösborokat is készít, különösen sangiovese fajtát, melyet "Tabunelló"-nak nevez. Kezdetben ez "tájidegen olasz vörös" sokakban döbbenetet keltett a fehérboros pincészetek világában. Azonban kitartása meghozta gyümölcsét, és a borai, köztük a Shiraz és a Courage küvé (merlot és cabernet franc alapú), elismerést arattak. A sangiovese 6-7 évesen kezdi el kimutatni igazi komplexitását. Badacsonyban a vörösborok is győztek, ami jót tesz Magyarországnak.
Debrecen Város Bora: A Magyar Bor Kultúrájának Elismerése
Debrecenben 2015 óta évről évre megrendezik a Debrecen Város Bora versenyt, amely a magyar bor múltját, jelenét és jövőjét hivatott összefogni. A Debreceni Borozó által meghívott borászok, borbírák és borszakújságírók minősítik a borokat. A rangos zsűri, amely ismert borászati személyiségekből áll, 2024-ben is kiválasztotta a legjobb borokat hét kategóriában: pezsgő, klasszikus fehér és vörös, rozé, prémium fehér és vörös, valamint édes fehér. A Debrecen Város Bora címkével ellátott bor garantálja a magyar termőhelyekben rejlő egyedi értéket és a magyar borkultúrát. A Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. és a Debreceni Borozó szakmai csapata által koordinált borszelekcióval egyre több étteremben és borászati eseményen találkozhatunk.
Winelovers Grand 2026: A Holnap Borkóstolója
A Winelovers Grand 2026 a legnagyobb borkóstoló lesz, több mint 150 kiállítóval és 800+ kóstolható tétellel. A Borkollégium Vakteszt termében három vakkóstolót tartanak elismert oktatókkal, játékos feladatokkal. A résztvevők megmérettethetik magukat a buborékok világában, felismerhetik a világ legismertebb szőlőfajtáit különböző területekről, és megkóstolhatják a hazai borszakma legkiválóbb bordói stílusú vörösborait. A Bor és Más jóvoltából 100+ tételt kóstolhatunk 40+ márkától a nemzetközi borok termében. Kielmayer Kristian, Dip WSET, Borkollégium oktatója előadást tart a Natúr Borok Magyarországon témában. A kóstoláshoz poharat bérelni készpénzzel lehet, a ruhatár szintén rendelkezésre áll. A sétáló kóstoló 12:00 és 21:00 között várja az érdeklődőket, a pop-up előadások és vakkóstolók pedig meghatározott időpontokban kezdődnek.