Magyarországon hoznának létre egy nagyszabású vegyianyag-elosztóközpontot, amely a tervek szerint a kínai vegyianyag-termelés jelentős részét fogadná, majd innen látná el Európa ipari üzemét, különös tekintettel az akkumulátorgyárakra. A Direkt36 által megismert, belső kormányzati anyagok szerint a magyar kormány támogatja az egyelőre nem nyilvános, de előrehaladott állapotban lévő terveket.
A kiszivárgott iratok alapján az „Európa - Kína Vegyianyag Kereskedelem és Duális HUB Rendszer” elnevezésű projekt célja egy kettős, Kínában és Európában is működő vegyianyag-kereskedelmi központ létrehozása, amelyeket vasúti összeköttetéssel kívánnak összekapcsolni. Az európai központ Magyarországon kapna helyet, ahonnan a vegyi anyagokat a kontinens többi célállomása felé osztanák el. A tervek szerint két lehetséges helyszín jöhet szóba Magyarországon: az ország keleti határán található Záhony vasúti átrakóhely, valamint a Budapesten működő BILK terminál.
A Direkt36 által bejárt tervezett budapesti vegyianyag-elosztó helyszín közelében, a Soroksár kertvárosának lakóépületei mindössze néhány tíz méterre fekszenek a vasúti vágányoktól. Az iratokban található becslések szerint Kína akár évi kétmillió egységkonténernyi vegyianyag-szállítmányt tudna 24 ezer vasúti szerelvénnyel Európába küldeni, ami jelentősen meghaladná a BILK jelenlegi kapacitását és forgalmát.
Az anyagokból nem derül ki pontosan, hogy milyen vegyi anyagokat hoznának Magyarországra, és hogyan tárolnák azokat. Az egyik dokumentum kiemeli, hogy az akkumulátorgyárak és az elektromos autógyárak a legfontosabb kiszolgálandó iparágak közé tartoznak. Ebből adódóan az első megvalósuló útvonalat a kínai fél a lítiumakkumulátor-gyártók, mint például a CATL, kiszolgálására indítaná. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint az ilyen akkumulátorgyárak által felhasznált lítiumvegyületek és szerves oldószerek károsak lehetnek az emberi egészségre és a környezetre.
A magyar vegyianyag-elosztóközpont létrehozásában a minisztériumi iratok szerint az osztrák tulajdonú Rail Cargo Hungaria vasúti vállalat, valamint egy újonnan létrehozott, Acemil Zrt. nevű cég venne részt. Mivel az Acemil Zrt. egy magántőkealap, amelynek tulajdonosi szerkezete nem nyilvános, nehéz megállapítani, kik a tényleges tulajdonosok. A Direkt36 azonban talált arra utaló jeleket, hogy az Acemil a Rogán Antal környezetéhez köthető. A cég székhelyéül szolgáló iroda tulajdonosa ugyanis Kertész Balázs ügyvéd, a miniszter bizalmasának tanácsadó cége. Egy kínai híroldal beszámolója szerint Kertész személyesen is részt vett a projekt egyik hivatalos egyeztetésén. A kiszivárgott iratok szerint a kínai fél már tavaly megegyezett a két magyarországi céggel az együttműködésről, a magyar kormány pedig ezt követően állt a projekt mögé.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőinek szóló, a kínai projektet és annak előzményeit összefoglaló dokumentumok sok helyesírási hibát és ékezet nélküli szövegrészt tartalmaznak, ami arra utalhat, hogy ezek kínai dokumentumok rossz minőségű fordításai lehetnek. A dokumentumokban említett információk egy részét más források, köztük kínai online beszámolók is megerősítették. A Miniszterelnöki Kabinetiroda, a kínai nagykövetség, a projektet koordináló kínai fél, valamint Kertész Balázs és az Acemil Zrt. sem reagált a Direkt36 részletes kérdéseire.
A Rail Cargo Hungaria hangsúlyozta, hogy nekik kizárólag a fuvarozásban lesz szerepük, amennyiben a projekt megvalósul. „Társaságunk […] kizárólag a vasúti árufuvarozást szervezi Kína és Közép-Kelet-Európa között a jelenleg lehetséges útvonalakon, amennyiben a magyar és a kínai kormány megállapodást köt erre a projektre vonatkozóan. A beruházásnak nem vagyunk részesei” - közölte a cég, hozzátéve, hogy a BILK terminálra kiemelten támaszkodnak a két ország közötti konténerforgalom szempontjából.
A vegyianyag-elosztóközpont terveiről Tompos Márton momentumos parlamenti képviselő is tudomást szerzett, aki szerint a projekt hosszú távon nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz, mivel Magyarország gazdaságát és infrastruktúráját még inkább Kínához láncolná, miközben a magyar kormányzati elit is nagyobb függésbe kerülne a kínai pénzügyi forrásoktól. Tompos véleménye szerint ekkora mennyiségű vegyi anyag szállítását és átrakodását a budapesti lakossággal is nehéz lenne elfogadtatni, a helyi ellenzék pedig már vizsgálja a tiltakozás lehetséges formáit. A budapesti Főpolgármesteri Hivatal közölte, hogy nem kaptak tájékoztatást a tervezett projektről, és a főpolgármester hivatalos tájékoztatást, valamint az ügyben keletkezett dokumentumok bemutatását kéri a kormánytól, kész minden jogi és politikai eszközt felhasználni annak érdekében, hogy a tervezett elosztóközpont ne épülhessen meg Budapesten.
A Selyemút: Az ókori világ összekapcsolása a kereskedelem révén - Shannon Harris Castelo
A „Környezetkímélő” Vegyianyag-szállítmányok Budapestre
A tervek szerint a kínai vegyi anyagokat vasúton szállítanák Európába, ami a kínai fél szerint környezetkímélő és fenntartható megoldás. Tuzson Bence államtitkár egy március 7-i terepszemlén hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára a gazdasági szempontok mellett a környezetvédelmi szempontok is kiemelten fontosak. A találkozón, amelyen részt vett a Rail Cargo Hungaria vezetője, Kovács Imre, valamint kínai képviselők is, mindkét fél kifejezte a közös munka iránti várakozását. A tervek szerint 2023 szeptemberében Kínában írják alá az együttműködési megállapodást.
A magyar minisztériumi iratok szerint Kína két fő okból kívánja vasúton szállítani a vegyi anyagokat: egyrészt a tengeri szállítás időigényes és kiszámíthatatlan a kikötői dugók miatt, másrészt Kínában a vegyi anyagok belföldi szállítását eddig kamionokkal végezték, de ez a szabályozás most megváltozik, és a vasúti szállításhoz szükséges jogi és infrastrukturális környezetet is megteremti a Kínai Állam. A Magyarországra küldött vegyi anyagokat a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, a Pacsou megyei Korla városában pakolnák vonatra.
A mellékelt térképek alapján a vegyianyag-szállítmányok Közép-Ázsián keresztül, főként az Oroszország-Ukrajna útvonalon jutnának el Magyarországra, ahová Záhonynál lépnének be. Mivel a posztszovjet térségben használt vasúti nyomtáv szélesebb az európai szabványnál, a keletről érkező szállítmányokat Záhonynál át kell rakodni normál nyomtávra.
A dokumentumok nem konkretizálják, hogy a záhonyi átrakodás és vegyianyag-elosztóközpont pontosan hol valósulna meg. Azonban az orosz-ukrán háború miatt az orosz-ukrán vasúti átkelőket felrobbantották, ami jelentősen befolyásolja Záhony helyzetét. Egy kormányközeli szakember szerint a kínai projekt Záhonyban csak akkor működhet, ha Oroszország és Ukrajna vasúton újra ugyanúgy átjárható lesz, mint 2021-ben volt, és hozzátette, hogy „az Új Selyemút itt már nem működik, Záhony egy zsákutca lett”. A Direkt36 által megszerzett magyar és kínai dokumentumok azonban nem térnek ki a háború miatt megváltozott geopolitikai helyzetre, és változatlanul számolnak Záhonnyal, mint a kelet-nyugati vasúti szállítás fontos csomópontjával, EU-s belépési és nyomtávváltó szárazkikötőjével.
Zápoly polgármestere, Helmeczi László szerint, ha valóban megvalósul ez a beruházás, akkor „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” státuszt fog kapni, és ehhez az önkormányzat közreműködése minimális lesz. Elmondása szerint az elmúlt évtizedben több kínai befektetői csoport is látogatott a térségbe, és évek óta hallani híreket egy nagyobb vasúti infrastruktúra beruházásról, de ennek eddig nem lett kézzelfogható eredménye.
Ha a vonatok nem jutnak el Záhonyig az orosz-ukrán határon keresztül, akkor felértékelődik a másik potenciális helyszín, a budapesti BILK terminál szerepe. A háború ugyanis nem akadályozza meg, hogy Kínából Európába tehervonatok érkezzenek, akár Oroszországon keresztül a belarusz-lengyel határon átlépve az EU-ba, akár az orosz területeket délről elkerülve a Kaukázuson és Törökországon át.
A BILK és Környéke: Lehetőségek és Aggályok
Az egyik magyar minisztériumi irat említi a kínai áruk tengeri és vasúti szállításának kombinálását is, és arról ír, hogy a kereskedelem és szállítás nem korlátozódhat csak a vegyi anyagokra, hanem a BILK terminállal együttműködve minden Kínából érkező árut ki tudnának szolgálni. Már most is létezik olyan megoldás, hogy a kínai áruk Qingdao és más nagy kínai kikötőkből indulnak, majd Pireusz, Koper vagy Rijekánál átteszik őket vonatra, amely a BILK terminálba érkezik elosztásra.
Rogán Antal Miniszter Támogatja a Projektet
A magyarországi vegyianyag-elosztóközpont előkészítése már legalább másfél éve tart a színfalak mögött. A projektet Kína oldaláról a Kínai Kereskedelmi Minisztérium és az alá tartozó szervek, köztük az APEC-ECBA digitális kereskedelemmel foglalkozó, kínai-magyar együttműködésről tárgyaló munkacsoportja koordinálja. A hivatalos egyeztetések 2022 januárjában kezdődtek, és rögtön meghívtak két magyar kötődésű céget, a Rail Cargo Hungariát és az Acemil Zrt.-t.
A Rail Cargo Hungaria az osztrák államvasút tulajdonában áll, de a magyar vasúti teherszállítás meghatározó szereplője, mivel a MÁV teherszállítási üzletágának kiszervezésével és privatizációjával jött létre a 2000-es évek végén. A vállalat a BILK terminál többségi tulajdonosa is.
Az Acemil Zrt. - eredeti teljes nevén Asian-Central Europan Intermodular Logistic - nem rendelkezik ilyen múlttal. Bár már a 2022. januárjában tartott egyeztetésre is meghívták őket, a társaságot a cégbírósági adatok szerint csak 2022. február 7-én alapították. Az Acemil alapítójának és ügyvezetőinek a nyilvánosan elérhető információk alapján nincs vasúti-teherszállítási tapasztalata. Friss céges beszámolójuk szerint tavaly sem volt munkavállalójuk, sem bevételük, és 400 ezer forintos veszteséget termeltek.
Az Acemilt alapító dr. Laky-Takács Péter korábban magyar konzulként szolgált Kolozsváron és Torontóban, és dolgozott Altusz Kristóf akkori külügyi helyettes államtitkár, valamint a CEU ügyében tárgyaló miniszterelnöki megbízott kabinetvezetőjeként. Laky-Takács egyik közösségi média profiljából kiderül, hogy régi jó ismerőse Hollik Istvánnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának, a kormányzati kommunikáció egyik meghatározó szereplőjének.
Laky-Takács 2022 júniusában, négy hónappal a cég megalapítása után továbbadta az Acemilt egy Tibidabo nevű magántőkealapnak. Ahogy a Direkt36 egy korábbi cikkében is írta, a magántőkealapok olyan konstrukciók, amelyeket kormányközeli üzleti körök gyakran használnak a valódi tulajdonosok kilétének elrejtésére. A Tibidabo végső tulajdonosa is ismeretlen.
Más céges kapcsolódások egyértelműen Rogán Antal környezetéhez kötik az Acemilt. Dr. Antal Veronika, az Acemil vezérigazgatója hasonló pozíciót tölt be egy ingatlanos cégnél, amelynek székhelye az Aulich utca 3.-ba van bejelentve. Ez az ingatlan Kertész Balázs ügyvéd, Rogán Antal régi bizalmasának egykori irodája, amelynek tulajdonosa jelenleg is Kertész Monavis Consulting Kft. nevű tanácsadó cége.
Az Acemil eredetileg egy olyan Vörösmarty téri ingatlanban volt bejegyezve, amely a kormányközeli Száraz István egyik érdekeltségének tulajdona. 2023 májusában azonban az Acemil is átköltözött abba az Aulich utcai ingatlanba, ahol az Index korábbi nyomozása szerint Rogán és Kertész rendszeresen tartottak megbeszéléseket, olykor Habony Árpáddal hármasban.
A Direkt36 által megszerzett minisztériumi iratok szerint 2022 júliusában a kínai-magyar vasúti projektet előkészítő munkacsoport második online ülést tartott, ahol már stratégiai együttműködési megállapodást is kötöttek a Rail Cargo Hungariával és az Acemillel. Bár a hivatalos dokumentumokban nem említik, az ülésről készült, egy kínai hírportálon megjelent beszámoló szerint a megbeszélésen részt vettek a Kínai Kommunista Párt Hszincsiang tartományi, Pacsou megyei pártbizottságának tagjai, valamint a megye kormányzóhelyettese is. Ez azt jelenti, hogy a tervezett kínai helyszín képviselői is jelen voltak az egyeztetésen.
tags: #holik #janos #beruhazasa #sorgyar #utca