A cikk a személyes érintettség (alkoholivás, erőszakos viselkedés) hatását vizsgálja az alkohol és agresszió közötti kauzális összefüggésekkel kapcsolatos hiedelmekre, és a Paglia és Room, valamint a Buss és Perry kérdőíveinek alkalmazását részletezi a vizsgálatban.
A kutatás háttere és célja
Különböző történeti és kulturális elemzések adatai alapján a közvélemény az alkoholt olyan erős drognak tekinti, amely képes arra, hogy a nagy önfegyelemmel rendelkező, civilizált embereket „gátlástalan fenevaddá” alakítsa át. Számos tudományos kutatás eredménye azonban arra utal, hogy az alkoholfogyasztás és az erőszakos viselkedés között erős összefüggés van, bár oksági keretbe illesztésüket megosztják a vélemények. A jelen kutatás célja az volt, hogy vizsgálja a személyes érintettség két aspektusának (alkoholivás, erőszakos viselkedés) hatását az alkohol és agresszió közötti kauzális összefüggésekkel kapcsolatos hiedelmekre.
A vizsgálati eszközök és minta
A felmérés 18 évesnél idősebb lakosság 1200 fős reprezentatív mintáján zajlott személyes megkereséssel. A mérőeszköz három részből állt: alap-kérdőív személyes interjúval, kiegészítő két kérdőív önkitöltéses formában, és 117 zárt kérdést tartalmazó kérdőív, amely az alkoholfogyasztási szokásokra, hiedelmekre, véleményekre, egészségügyi és kriminológiai problémákra vonatkozott. A mintában a nemek aránya kiegyensúlyozott, és a 39%-os magasabb iskolai végzettségű csoportot is lefedte a vizsgálat. A Buss-Perry Agresszió Kérdőív 29 tételből állt, és az agresszió négy dimenzióját különböztette meg: fizikai erőszak, verbális erőszak, harag és ellenségeskedés. A Paglia-Room Kérdőív 7 tételben méri az alkoholfogyasztással összefüggő erőszakos viselkedésre vonatkozó hiedelmek meglétének erősségét, négyfokú Likert-skálán.
Fő eredmények: kauzális hiedelmek és személyes érintettség
A többváltozós regressziós modellek szerint az agresszív viselkedés - különösen a verbális és a fizikai agresszió - és a súlyos alkoholivás jelentősen befolyásolja az alkohol és agresszió kauzális összefüggéséről alkotott hiedelmeket. Minél többet iszik valaki, és minél agresszívabb, annál kevésbé hisz abban a vélekedésben, hogy az alkoholivás okozza az agressziót. A nők és idősek erősebben hisznek az alkohollal összefüggő oksági szerepben, mint a férfiak és a fiatalabbak. A vizsgálat rámutatott, hogy a személyes érintettség első aspektusa (alkoholivás) és a második aspektus (erőszakos viselkedés) is befolyásolja a hiedelmeket, és a súlyos ivás valamint az agresszió erőteljesebb összefüggésének felismerése fontos lehet a klinikai és kriminológiai gyakorlatban.
Többváltozós regresszió B modellje kimutatta, hogy a nem és az életkor jelentős prediktorai az ivás és agresszió összefüggéséről alkotott hiedelemben: a nők és az idősebbek nagyobb valószínűséggel értik úgy, hogy az ivás összefügg az agresszióval. A C modell a Buss-Perry skála összesített értékével bővítve tovább növelte a magyarázó erőt. A dimenziókra bontott elemzések közül a verbális erőszak dimenziója adta a legerősebb magyarázó erőt: minél inkább jellemző a verbális erőszak egy személyre, annál kevésbé hisz abban, hogy az ivás összefügg az erőszakkal.
A megkérdezettek több mint felére (57%) vonatkozóan igazolták, hogy már néhány pohár elfogyasztása is erőszakossá teheti az embereket. A nők körében ez az arány jelentősen magasabb volt, és a férfiakhoz viszonyítva a két nem közötti különbségek az ivás mennyisége és gyakorisága szerint kissé árnyaltabbak. Az életkor előre haladtával nőtt azok aránya, akik összefüggésbe hozták az alkoholivást az agresszív viselkedéssel, és a gyakrabban italáló csoport kevésbé hitt ebben az összefüggésben, mint a ritkábban ivók.
A szenzitív adatok és a nemek közötti különbségek
A gyakoriság és a mennyiség alapján felosztott csoportok közti különbségek a hiedelmekben szinte minden esetben visszaforduló tendencia: a nagyivók kevésbé hisznek abban, hogy az ivás okozza az agressziót, összevetve a mérsékelt vagy nem ivókkal. Ugyanakkor a hazai válaszadók többsége nem menti fel a részeg embert a felelősség alól, és megerősíti a jogi és etikai véleményeknek megfelelő álláspontot. A nemek közötti különbségek a hiedelmekben általában a részegség és az agresszió összefüggésének megítélésében mutatkoznak meg, de a teljes minta alapján ezek a különbségek nem mindig szignifikánsak.
A témához kapcsolódó elméletek és kontextus
A szociális tanulási modell szerint a kogníciók (attitűdök, hiedelmek, elvárások) alakítják ki az alkohol és agresszió közötti összefüggéseket, ahol az alkoholfogyasztás azért növeli az agressziót, mert a társadalmi tanulás és kulturális hatások ezt elvárják. A Paglia-Room kutatás két fő faktort azonosított: az alkohol-agresszió kauzális kapcsolatát leíró tételek és a felelősség kérdéseire vonatkozó tételek. A kettős faktor alapján az első faktor járult hozzá a vizsgálatok fő prediktoraihoz, míg a második a felelősségértelmezéshez.
A klinikai és kriminológiai szemléletben a súlyos ivás és agresszivitás összefüggései segítenek a prevenciós stratégiák kidolgozásában: különösen a bűnmegelőzés és a kockázatkezelés területén, amikor alkohollal és agresszióval kapcsolatos kockázatokról van szó, legyen szó kezelésekről vagy eljárás alatt álló személyekről.
Iskolai erőszak és megelőzés - gyakorlati vonatkozások
A nemzetközi és hazai kutatások összegzéséből látható, hogy az iskolai erőszak sok tényező összjátéka. Az online tér (cyberbullying) új dimenziókat nyitott az iskolai agresszió megjelenésében, amelynek fő jellemzői a személytelen megjelenítés és a transzparencia korlátlansága. A KiVa program például egy átfogó iskolai program, amely a szemlélők viselkedésének megváltoztatására és a közösségi norma kialakítására összpontosít, nem pedig kizárólag az elkövetőre vagy az áldozatra. További kézzelfogható lépések közé tartozik egy dedikált személy kinevezése az online zaklatások jelentésére és intézményi felkészítés a kezelésre. A családon belüli erőszak és az alkoholfogyasztás összefüggéseivel kapcsolatban a kutatások rámutatnak, hogy több generációra visszatekintő problémáról van szó, amelyben a családi környezet, a szülői alkoholfogyasztás és a gyermekkorban szerzett élmények összefüggnek a későbbi viselkedéssel és kockázatokkal. A hazai kutatások szerint az alkoholfogyasztás és az erőszak közötti összefüggések jelentős betegségek és közegészségügyi problémák mögött húzódnak, és a megelőzés érdekében komplex, több szinten megközelítő programokra van szükség.
Gyakorlati alkalmazások és jövőbeli irányok
A kutatási eredmények alapján kiemelten fontosak a személyes érintettség kognitív hatásainak figyelembevétele a klinikai és kriminológiai gyakorlatban. A súlyos alkoholivás és agresszivitás megakadályozhatja a személyt abban, hogy felismerje a veszélyt, amelyet az ivás állapotában elkövetett agresszió jelent. A prevenciós programoknál érdemes kiemelt figyelmet fordítani a kognitív hiedelmekre és a társadalmi normák módosítására, különösen azokban a populációkban, ahol a súlyos ivás és agresszió gyakorisága magasabb. A közösségi és intézményi szintű megközelítések, mint például a KiVa program, rugalmasan illeszthetők a hazai környezethez, és bizonyos elemeik az online zaklatás és a kortárs agresszió kezelésében is hasznosak lehetnek. A kutatások összegzése alapján a családi és iskolai környezetben bevezetett prevenciós intézkedések hosszú távon hozzájárulhatnak a fiatalok biztonságosabb, kevésbé erőszakos viselkedéséhez.
| Változó | Írja elő | Példák |
|---|---|---|
| Ivás mennyisége | Prediktív a hiedelmekben | Nagyivók, mérsékelt ivók |
| Agresszió dimenziói | Verbális erőszak a legerősebb prediktor | Fizikai, verbális, harag, ellenségeskedés |
| Nemi különbségek | Nők és idősek erősebb hiedelmeket vallhatnak | Nemi és korosztályi hatások |
- Paglia-Room Kérdőív: 7 tételből az alkohollal összefüggő erőszakos viselkedés hiedelmei.
- Buss-Perry Agresszió Kérdőív: 29 tétel, négy dimenzió.
- A statisztikai modellek szerint a nem, életkor, iskolai végzettség és az ivás mértéke is meghatározó.
