Védett övezetté nyilvánította az UNESCO az Izrael által megszállt Ciszjordániában lévő Hebron óvárosát pénteki krakkói ülésén. Az ENSZ-szervezet “kivételes értékű” helynek nevezte, és feltette a világörökségi listájára az óvárost. A Palesztin Hatóság üdvözölte, Izrael szigorúan elítélte a döntést.
Hebron egy régi kánaáni város, amelyben számos ember élt, és számos vallás uralkodott benne. Ez egy arab iszlám város, ahol a többség muszlim volt, míg élt benne zsidó és keresztény kisebbség is. Hebron nevezetességét, a zsidó és az iszlám vallás számára számára egyaránt a szent barlangrendszert a zsidók Pátriárkák Sírjának, a muzulmánok pedig Ibrahim Mecsetjének nevezik. Hebron Ciszjordánia legnagyobb városa, Jeruzsálemtől 30 kilométerre található. Látszólag békés település. Az izraeli katonák jelenléte azonban óvatosságot mutat. Hebron belvárosa, melyet Izrael ellenőriz, szinte teljesen kihalt. Üzletek sincsenek.
A település a zsidó és az iszlám vallásúak számára is szent város. Itt találhatók a pátriárkák sírjai. Ahhoz, hogy oda jussunk, több ellenőrző ponton kell keresztül menni. Ábrahám, vagy ahogy az iszlámban hívják Ibráhim sírja Hebron legfőbb nevezetessége. Az első feleségétől, Sárától született meg Izráel apja, Izsák. A muzulmánok prófétaként tekintenek Ábrahámra, hiszen második feleségétől született meg Mohamed elődje, Izmael. Hebron több ezer éves falai most békét sugároznak.
Jeruzsálem Izrael hivatalosan el nem ismert fővárosa, amely három nagy vallás központja. Egy hét is kevés lenne Jeruzsálem bejárására, ha minden látnivalót megtekintenénk, de mi most összeszedtük a legfontosabb állomásokat. Nyugat-Jeruzsálem tartozik csak hivatalosan Izraelhez, de az ország a keleti, palesztinoknak ítélt részt is ellenőrzése alatt tartja, melybe az óváros is beletartozik. A legtöbben általában azért érkeznek Jeruzsálembe, hogy megnézzék a bibliai szent helyeket, ám ez a modern város nagyon mozgalmas és sok más egyéb látnivalót is tartogat.
Jeruzsálem Óvárosa
A régi Jeruzsálem falaira épült város szintén fallal van körülvéve, amelyet Szolimán szultán építtetett 34 négyszögletű toronnyal és hét kapuval, melyek közül azonban csak öt van használatban. Minden világtájon egy-egy, délen kettő helyezkedik el: északon a Damaszkuszi kapu, keleten az Istvánkapu, délen a Szemeteskapu és Sionkapu, nyugaton a Jaffai kapu. A kapukat összekötő utak és fedett sikátorok által Jeruzsálem 4 részre oszlik (Haret), amelyek az uralkodó vallásról vették nevüket. Keleten van a muszlimoké, északnyugaton a keresztényeké, délnyugaton az örményeké, végül a Sion-hegynél a zsidóké.
Via Dolorosa - Jézus a Keresztúton sétált végig a kereszttel, amelynek 15 stációját különböztetjük meg. Jeruzsálemben az utcákon apró táblák jelölik az egyes stációkat. I. stáció: Pilátus halálra ítéli Jézust II. stáció: Jézus vállára veszi a keresztet III. stáció: Jézus először esik el a kereszt súlya alatt IV. stáció: Jézus szent anyjával találkozik V. stáció: Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet VI. stáció: Veronika kendőt nyújt Jézusnak VII. stáció: Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt VIII. stáció: Jézus szól a síró asszonyoknak IX. stáció: Jézus harmadszor esik el a kereszttel X. stáció: Jézust megfosztják ruháitól XI. stáció: Jézust keresztre szegezik XII. stáció: Jézus meghal a kereszten XIII. stáció: Jézust testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik XIV. stáció: Jézust sziklasírba temetik XV. stáció: Jézus harmadnapra feltámad.
Szent Sír Bazilika és Temlomihegy
A Szent Sír Bazilika fedele lapos, de hátulsó részén kupola van, baloldalt pedig harangtorony. A templomkerület története Nagy Konstantinnal kezdődött, aki Kr. u. 336-ban bazilikát építtetett és Kr. u. 1810-ig tartott, amikor a keresztesek által gyarapított és a törökök által ismételten megrongált épület helyreállíttatván, azóta minden felekezet jogot formál hozzá és környéke véres testvérharcoknak volt szemtanúja. A megfeszíttetés és a feltámadás helyszíne Jeruzsálem legfontosabb zarándokhelye, ezért külön oldalt szántunk ennek bemutatására: Szent Sír Bazilika.
Templomhegyen található a Haram-ash Sharif, vagyis a Templomhegy, amely a középpontja minden arab-zsidó vitának. Itt ment a mennybe Mohammed és itt kérte Isten Ábrahámot, hogy áldozza fel neki a fiát. A Sziklamecset Jeruzsálem legjellegzetesebb épülete az Óváros szívében. A Sziklamecset a muszlimok négy csodája közül a harmadik, Mekka és Medina mecsetje után következik. Alapja a sziklakő, mely egykor a muszlim zarándoklatok legfőbb célja volt. E köré épült a legrégibb ránk maradt iszlám szentély, amely a vallási hagyomány szerint összekapcsolódik Ábrahám és Izsák történetével. A kupolát 1963-ban fejezték be, és aranymozaikokkal díszítették.
A Sion-hegy környéke szent hely mind a zsidók, mind a muszlimok szemében. Mohamed próféta halála után Omar kalifa 638-ban elfogadta a területet az iszlám szent körzeteként. Szikla, amelyről Mohamed felhúzta a szentlovát a mennybe, a Szikladóm körül található. A rómaiak Kr. u. 70-ben rombolták Heródes templomát. A muszlimok toleránsak maradtak a hódítások után, hiszen Mohamed az Ótestamentum prófétáinak és Jézus örökösének vallotta magát, amit a Korán is tisztel. Jeruzsálemben Mária sírhelye is szent hely; a vallási hagyomány szerint Mária Jeruzsálemben halt meg, és a Mária Síremlék templomához kapcsolódó terület egyike a vallási zarándokhelyeknek.
Siratófal és Mária Sírja temploma
A Siratófal (Nyugati Fal) a Második Templom idejéből való támfal Jeruzsálemben. A fal neve onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a templom lerombadását; a Nyugati Fal elnevezés pedig arra utal, hogy egykor a második templom udvarát határolta. A Siratófal a Templom-hegy vallásiemlék-együttesének része, és a zsidó vallás számára a legszentebb helyek egyike, mivel a Templom-hegybe való belépést sok rabbi tiltja.1967-ig a fal előtt nem volt akkora tér, mint ma; a teret a település előtti házakat lebontva hozták létre. A fal repedéseibe naponta sok cédulát dugnak be, amelyeket összegyűjtve az Olajfák hegyére visznek, ahol zsidó hagyomány szerint elássák őket. A zsidók vallásában a kéréseket a fal repedéseiben rejtik el már a 18. század óta.
A Dormition-templom Sion-hegyen a Mária Elszenderülésének tiszteletére épült. A templom altemplomának közepén látható az elalvó Mária szobra, és a körben elhelyezkedő kápolnák között megtalálható a Magyarországé is. Az oltárnál a felirat a Magyarország kegyes hódolata, a falon pedig Szt Imre, Szt István, Szt László és Szt Erzsébet mozaikja található. A templom a Cion-kapu közelében helyezkedik el, a falon kívül található parkolóval.
A Gecsemáné-kert Jeruzsálemen belül, az Olajfák-hegyén található. A kert neve az ottani olajprésről és olajsajtóról származik. A Biblia szerint Jézus itt imádkozott az utolsó vacsorát megelőzően, és ide kísérte tanítványait. Júdás árulása is ezen a helyen kezdődött, hiszen Halásztársaiban a főpapokhoz vitte a Jézust. A templomba érkező tanítványok ott tartózkodtak, miközben Jézus az árulással kapcsolatos eseményeket figyelte.
A Minden Népek Temploma Jeruzsálemben a Gecsemáné-kertben épült a keresztény adományokból annak emlékére, hogy Jézus az elfogása előtt az imádkozott. Az épületet 1919 és 1924 között emelték, és a sziklán viruló kovácsoltvas rács a virágozás része. Magyarország jelentős adományt nyújtott az építés költségeibe, és a főoltárnál a magyar címer is látható.
Mária sírja és Hebron
Szűz Mária haláláról a Biblia nem ír, így a hagyományokra támaszkodunk. A 64 és 72 év közötti életkort szokták említeni Niceforus salamisi püspök neve kapcsán. A hagyomány szerint Mária Jeruzsálemben halt meg, és ennek megfelelően épült a Mária Sírja, amely ma is látogatható Jeruzsálemben. Hebronról szóló részletek között kiemelkedő, hogy itt találhatók a pátriárkák sírjai és a Szent Barlangrendszer, amelyet a zsidók Pátriárkák Sírjának, a muzulmánok pedig Ibrahim Mecsetjének neveznek. Hebronban a középkor óta dúló történelmi ellentétek és vallási hagyományok összefonódnak a jelenkori politikai helyzettel is.
Hebron történelmi jelentősége és a vallási hagyományok összefonódása miatt a város számos médium és útikönyv kiemelten kezeli az UNESCO döntésének kontextusában. Jeruzsálem és Hebron közötti kapcsolat erősen befolyásolja a térség politikai dinamikáját, és a turisták számára is fontos megfontolást jelent a látogatási tervek összeállításakor. Cefát, bár kevésbé ismert a fenti városok mellett, a zarándokhelyek közepette gyakran említésre kerül a vallási és történelmi kontextusban.
Jeruzsálem - A Második Templom virtuális rekonstrukciója
Jeruzsálem - A Második Templom virtuális rekonstrukciója
Az információs hasznosítás céljából a következő táblázat adja áttekinthetően a főbb helyszíneket és vallási szerepüket:
| Helyszín | Vallási jelentőség | Fontos tudnivaló |
|---|---|---|
| Szent Sír Bazilika | Keresztény zarándokhely | A templom és környéke évszázadok óta viták és rekonstrukciók színtere |
| Sziklamecset | Iszlám negyed központi szentélye | A harmadik az iszlám négy csodája közül |
| Sion-hegy és Dormition-templom | Keresztény hagyományokhelye; Mária sírhelye kapcsán | A magyar kápolna részletei is megtalálhatók |
| Siratófal | Zsidó vallási gyakorlat legfontosabb helye a Teremtés-hegy közelében | 1967 előtti térbeli elrendezések és mai terület |
| A Gecsemáné-kert | Jézus imádkozó helye | Az utolsó vacsora előtti helyszín, Júdás árulása kapcsolható hozzá |
tags: #jeruzsalem #hebron #es #cefat