Nagy veszteség Nagykanizsa számára, hogy a rendszerváltás után elveszítette legendás sörgyártását. Voltak, vannak és reméljük, lesznek próbálkozások az újraélesztésre, melyek pozitív fejleménnyel is járhatnak akár. A Nagykanizsai Sörgyárat 1892-ben alapították kanizsai üzletemberek Gelsei Guttmann Vilmos indítványára, Kanizsa Serfőzde Részvénytársaság néven. Az épületeket Konecsny és Nedelnik proszniczi építészmérnökök tervezték, a belső berendezést pedig a Ringhofer cég szállította. Az első néhány évben cseh és morva munkások dolgoztak a gyárban, akik betanították a helyi munkaerőt. A sörfőzde 1895. február 5-én kezdte meg tényleges működését.
Néhány év elteltével a vállalatnak a magyarországiak mellett már voltak kocsmái Fiuméban, Triesztben, Splitben és Pólában is. Nevét 1911-ben Királyi Sörfőzde Részvénytársaságra változtatta. 1928-ban a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. vásárolta meg a gyárat. A budapesti székhelyű cég 1933-ban leállíttatta a sör- és malátagyártást a gyárban. 1948. március 25-én a Királyi Sörfőzde Részvénytársaságot államosítótták. 1949 májusában valamennyi részvénytársaság formájában működő sörgyárat átszervezték. Ekkor Magyarországon három sörgyár maradt, a volt Királyi Sörfőzde Rt.-t pedig beolvasztották a Kőbányai Sörgyárak Nemzeti Vállalatba. A sörgyártás felújítására irányuló kísérletekkel 1949 végén felhagytak, s a sörgyárat leszerelték. Néhány évvel később, 1954 októberében azonban a Minisztertanács határozatot hozott a sörgyár és malátagyár újjáépítéséről. A vállalat neve ekkor lett Nagykanizsai Sörgyár.
1992-ben a gyár még megünnepelhette fennállásának centenáriumát, majd 1994-ben a Fienierr B.V., a South African Brewery Holland leányvállalata megvásárolta, 1997-ben pedig beolvasztotta másik magyarországi sörgyárába, a Dreher Rt.-be. A kanizsai sörgyár legendás és méltán közkedvelt márkákat adott az országnak, gondoljunk csak a Sirály, a Platán, a Balatoni Világos, a Korona, a Helikon, a Kanizsai Világos, a Göcseji, vagy a Kinizsi sörökre. Volt barna sör is a repertoárban, a Paracelsus.
Néhány évvel ezelőtt még volt próbálkozás a kanizsai sörgyártás újjáélesztésére, a kisüzemi sörfőzde a magántőkéből épült volna fel a város ipari parkjában, azonban sajnos, ez a kezdeményezés a hamvába holt. A Fidesz-frakció azonban már ellenzékben is többször hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a városnak a sörgyártás és a Kanizsa Sörgyár milyen kiemelt helyet foglal el Nagykanizsa történetében. Ezért zászlajukra tűzték, hogy valamilyen formában, akár állami segítséggel is újra megteremtsék a feltételeket a legendás kanizsai sörgyártás felélesztéséhez. Úgy tűnt, erre a Modern Városok Program keretében lehetőség nyílik.
- A ferences kolostor felújításának és tartalommal való megtöltésének terveiben szerepelt egy sörfőző manufaktúra kialakítása, de úgy érzem, hogy a pandémia és a kirobbant háború, illetve az abból fakadó gazdasági válság miatt ez a projekt egyelőre elhalasztódott - mondta el Balogh László. - Szeretném remélni, hogy ez a helyzet nem végleges, bár fontos hozzátenni, hogy a közgyűlési többséget birtokló, így döntési helyzetben lévő ÉVE-frakciónak úgy tudom más tervei vannak a kolostorral kapcsolatban. A nagy kérdés, hogy ugyanúgy a rémisztő kategóriába tartozik, mint a Ritterhof és társai, vagy ezzel a szép névvel iható dolgot adnak el?
A klasszikus pocsék torokban felfelé mászó savanyúság ott van alapból. Némiképpen javít a helyzeten, a gyenge íz, ami itt előnynek számít. Azt írják, árpamaláta is van benne. Nagyjából a doboz feliratán venni csak észre, mert az ízben nagyon ravaszul megbúvik. A Dreher Sörgyárak egykori Nagykanizsai (Kanizsa) Sörgyárának főbejárata, portája és iroda épületei a Csengery utca felől (Csengery utca 111). Hátul képmény látható. Elől oldalt parkoló gépkocsik és biciklitároló. Oldalt logós zászlók és magyar zászló látható, valamint postaláda.
Az 1990-es évek után a Dreher Sörgyárak története a SABMiller, majd az Asahi Group Holdings felvásárlásáig vezetett. A japán vállalat bejelentette 2016 decemberében, hogy felvásárolja a SABMiller kelet-közép-európai márkáit, köztük a Drehert. 2017 első negyedévében a tranzakció lezárult, és a Dreher Sörgyárak Zrt. az Asahi tulajdonába került. A Dreher Sörgyárak 125. évfordulóján 1979-ben nyílt meg a Söripari Emléktár, amelyet 2019-ben felújítottak. A Dreher Sörgyárak tehát a magyar söripar történetében végig meghatározó szerepet töltött be, és a kanizsai örökség tovább él a márkákban és a helyi identitásban.
Az italok közül a Dreher híressé vált termékei között találhatók a klasszikus söreink, ahol a Dreher Gold 5% alkohol tartalommal három összetevőből készül: árpamaláta, kristálytiszta víz és kétféle komló. A záró részben hangsúlyozzuk, hogy Magyarország egyik legnépszerűbb prémium söre a Dreher, amely a hagyományos sörfőzés értékeit követi, és a kukoricát elhagyva megőrzi a klasszikus ízjegyeket. Népszerű lehet az alkoholmentes változat is.
Amikor Egy Vár Kapuja Belülről Nyílt Ki – Kanizsa Eleste (1600)
| Év | FONTOSABB esemény |
|---|---|
| 1892 | Kanizsa Serfőzde Részvénytársaság alapítása |
| 1895 | Fő működés megkezdése |
| 1911 | Királyi Sörfőzde Részvénytársaságra váltás |
| 1928 | Dreher-Haggenmacher megvásárlás |
| 1949 | Államosítás, átszervezés |
| 1954 | Újjáépítés terve, Nagykanizsai Sörgyár név |
| 1956-1957 | Próbafőzés és malátagyártás elindulása |
| 1960 | Közép-Európa egyik legkorszerűbb sörgyárává fejlődés |
| 1979 | Söripari Emléktár megnyitása |
| 1992-1997 | Centenárium, eladások és beolvasztások |
| 2016-2017 | Asahi felvásárlás, Dreher Sörgyárak Zrt. tulajdonosi változás |
Árkus, József tolmácsolja: a Dreher sörgyárak története a magyar söripar központi pillére volt, majd a külföldi befektetők felvásárlása után új fejezetet nyitott. A történetben szereplő márkák és korszakok összekötik a várost a nemzeti identitással, és a helyi közösség továbbra is várja a kanizsai sörgyártás újraéledését valamilyen formában, akár állami vagy magánkezdeményezésként.