A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Szegedi Vadasparkkal és a Palicsi Állatkerttel közösen pályázatot nyújtott be a „Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme” keretében határon átnyúló együttműködési program megvalósítására Állategészségügyi monitoring programterületre. A projekt célja egy állategészségügyi monitoring rendszer kialakítása és folyamatos működtetése, ugyanis a vizes élőhelyek, mint a vonuló madarak tömegeinek pihenő helye potenciális fertőzési kiinduló pontja lehet számos madár betegségnek (pl. madárinfluenza). A projekt során a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata folyamatosan figyelemmel kíséri a madártömegek mozgását, vizsgálja a vonuló és gyülekező madártömegek helyzetét. A megfigyelések során talált sérült, beteg, legyengült, illetve elpusztult állatok begyűjtésre és orvosi vizsgálásra kerülnek.
Kiemelt helyszínek és partnerek: a projekt vezető partnere a Szegedi Vadaspark, partner2 pedig a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A projekt kezdő időpontja 2010, a záró időpontja pedig 2011. Helyszíneket tekintve Apaj és Bugac játszott kulcsszerepet. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás, ANPI koordinációban. Kutatást végzi: dr. Papp Beáta, Ódor Péter, Szurdoki Erzsébet (Magyar Természettudományi Múzeum).
A felmérések területi eloszlása széleskörű: Kiskőrös, Szűcs-erdő, Császártöltés, Sükösd, Nemesnádudvar, Érsekcsanád, Déli Homokhátság, Tiszaug, Tiszasas, Kunadacs-Tatárszentgyörgy, Fülöpháza és Kunpeszér mind szerepet kaptak a vizsgálatokban. A dolgozatban ismertetett vizsgálatok és protokollok az NBmR növényfajok felmérésére vonatkoznak, és a felmérések 2003 óta háromévente ismétlődnek. A mintakeretek és területek között jelentős változások figyelhetők meg, amelyek a vízállás és a hasznosítás módjának hatásait tükrözik.
Növényzeti monitorozás és ex situ visszatelepítés eredményei
A NBmR protokoll alapján végzett felvételezések során 2017 őszén ex situ körülmények között 14 egyed visszatelepítésére került sor az állomány megerősítése céljából. A kiültetett tövek közül 14 tőből 9 ponton maradt életben, köztük egy fiatal négyes csoport és négy kétéves tő. E visszatelepítés tanulsága szerint az őszi időpont előnyös, és az előnevelt, kétéves tövek nagyobb túlélést mutatnak. Helyszínek: Császártöltés, Sükösd, Nemesnádudvar, Érsekcsanád. Forrása: TMF/334/9/2018 sz. AM támogatás. Kutatást végzi: KNPI szakértői és természetvédelmi őrszolgálat.
További helyszínek között szerepelnek a Kisszállás-Balotaszállás külterületei, Pirtó és Bócsa, ahol 2017 őszén ex situ szaporított egyedek kiültetése történt: Kisszállás-Balotaszállás külterületen 9 tő, Pirtón 106 tő, Bócsán 37 tő. A maggyűjtés helyszíneire az anyanövények közelébe kerültek az egyedek, kivéve Pirtót, ahol a gyep a helyi környezetben 50-70 méterrel távolabb került elhelyezésre. 2018-ban a túlélő egyedek összesítése szerint 22 tő maradt meg (Pirtón 18, Kisszállás-Balotaszállás 2, Bócsa 2). Helyszíne: KNPI működési terület. Kutatást végzi: természetvédelmi őrszolgálat és szakreferensek (KNPI).
Az NBmR felméréscsoportokban a két ismert lokalitáson a növényfajok állományméretének csökkenése figyelhető meg. A Duna-Tisza köze NBmR protokoll alapján végzett felmérése során a három évszázadból a mintaterületeken a domináns társulások és az élőhelyek változása követhető. A 2018-as felmérések során a növényzet tömegessége és az élőhelyek összetétele jelentős módosuláson ment keresztül, különösen a hínárfajok és a parti növényzet tekintetében.
Típusok és trendek a mintaterületeken
2002-2006 közötti időszakban egységesen 30 faj volt jelen egy mintaterületen belül, majd a módosított protokoll szerint 2008-ban 48, 2012-ben 39, 2014-ben 35, 2016-ban 41, 2018-ban pedig 25 volt a fajszám. A fajok relatív gyakorisága széles tartományban változott (0-70%), és az egyes fajok megjelenése, illetve eltűnése részben a mintavételi egységek és időpontok függvénye volt. Gyakran előfordult, hogy több faj relatív gyakorisága különböző években hullámzott. A közelmúlt adatai alapján a tendencia nem mutatott stabil irányt a fajgazdagság tekintetében.
A mintaterületeken a nemesnyáras és a természetes füzes állomány diverzitása közti különbségek is kiemelkedőek. A 2018-as évben az ültetvény dominanciája és a vízborítás hatására úszó hínár-fajok kerültek előtérbe, míg a nemesnyárasban a korábbi domináns fajok között történt átrendeződés figyelhető meg. A két állomány diverzitása 2018-ra megfordult, és az ültetvényé vált magasabbá. Helyszíne: Fülöpszállás. Kutatást végzi: Dr. Somogyi Gabriella e.v. Főbb eredményei: a mintaterület termőhely-nedvesedési viszonyai és talajszalinitásának alakulása mellett a kilúgozódás jelei mutatnak a fajkészletben.
A vízállás alakulása és a mederkotrások időpontja jelentős hatást gyakorolt a hínár- és parti növényzetre. A 2010-es kedvezőtlen vízállás és a későbbi minőségbeli változások következtében a növényzeti szintek borítása és diverzitása módosult. A hosszabb időszakot felölelő vízállás-analízis a monitorozás szempontjából relevánsabb lehet, mivel a gyors változásokat a hínár és a parti növényzet sokkal lassabban képes reagálni. Helyszíne: Tiszaug, Tiszasas. Kutatást végzi: Somogyi Gabriella e.v.
Szubalnyomások és fajkészlet alakulása
A mintaterületeken a kezdetben domináns fajok közül például a gyalogakác és a hamvas szeder a későbbi években lekopott vagy jelentősen visszaszorult, miközben 2018-ra az úszó hínárok (Hydrocharis morsus-ranae), Lemna minor, Salvinia natans kiemelten fontossá váltak. A nemesnyárasban az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) fajgyakorisága jelentős mértékben nőtt. A legtöbb faj kis területeken fordul elő (kevesebb, mint 5%), ami a társulások összetett és változó jellegét mutatja.
A fajtársulások monitorozása során megfigyelték, hogy a Camphorosmetum annuae és a Lepidio-Puccinellietum mozaikjai, valamint átmenetei részben a szárazabb feltételeket és a korábbi természetes vagy szétszórt állapotokat tükrözik. A vízutánpótlás és a mederszint változásai összetett hatást gyakoroltak a társulásokra, amit a jövőbeni monitorozások részletesen követni fognak. Helyszíne: Drágszél. Kutatást végzi: Somogyi Gabriella e.v.
A 2014-es és 2018-as értékelések alapján a nemesnyáras diverzitási indexe csökkent, míg a füzes állomány diverzitása kismértékű bővülést mutatott. 2018-ra a két állomány diverzitása megfordult: az ültetvényes állomány dominánsabb lett. Helyszíne: Fülöpszállás. Kutatást végzi: Dr. Somogyi Gabriella e.v.
Általános megfigyelések és következő lépések
A vizsgált területek kilúgozódása és a vízállások hosszú távú trendje fontos információkat szolgáltat a monitorozás számára. A vízállás hosszabb időszakot felölelő változásai részben relevánsabbak, mint egy-egy pillanatnyi állapot, mivel a hínár- és parti növényzet gyorsabban reagálhat a víz aktuális szintjére. A felmérések a NBmR protokoll alapján történnek, és a jövőben is a megfigyelések kiterjesztése várható az éghajlati és vízökológiai tényezők összefüggéseinek jobb megértése érdekében.
Az adatok felhasználhatók táblázatok formájában, és szükség esetén képeket, infografikákat is mellékelhetünk a vizuális értelmezés érdekében. A korábbi évek tapasztalatai alapján a monitorozás eredményeinek értelmezése segíthet a jövőbeni állomány-gyarapítási és védelmi intézkedések meghatározásában.
Helyszínek és kutatók fontossága a hosszú távú ökológiai monitoring szempontjából kiemelkedő: KNPI, Dr. Kovács Éva, Czitor Beáta, Kőhalmi Fruzsina és a szakreferensek munkája nélkülözhetetlen a megfigyelések pontos rögzítéséhez. A projekt hozzájárul a madárbetegségek megelőzéséhez és az élőhelyek fenntartható kezeléséhez is.
- Ex situ visszatelepítések és azok hatékonysága
- A NBmR protokoll szerint végzett mintavételek és a fajok állományszerkezete
- Vízelhelyezések és mederszint változások hatása a növényzetre
Az adatok alapján a korábbi és jelenlegi megfigyelések összegzése azt mutatja, hogy a két állomány diverzitása egymáshoz viszonyítva változik, és a 2018-as évben az ültetvény dominanciája értelemszerűen megnőtt, miközben a vízállás és a hínárfajok kulcsszerepe felértékelődött. Helyszíne: Sas-ér Erdőrezervátum, Dunavölgyi-főcsatorna és vízrendszere. Kutatást végzi: KNPI kutatócsoportjai.
Kiemelkedő eredmények összefoglalása
- 14 ex situ egyed visszatelepítése 2017 őszén; 9 túlélő tő közül 1 fiatal négyes csoport és 4 kétéves tő maradt fenn.
- A 2018-as felmérések során a hínár-fajok számottevő megjelenése és a domináns fajok átrendeződése.
- A vízállás változásai és a mederszabályozások hatása a társulásokra, különös tekintettel a Camphorosmetum annuae és a Lepidio-Puccinellietum mozaikokra.
- A två állomány diverzitásának fordulata 2018-ra, miközben a természetes füzes állomány kis mértékű bővülést mutatott.
tags: #kiskunsagi #hegykozseg #novenyvedelem