A Kékfrankos, mely számos névváltozatban ismert - többek között Blaufränkisch, Blauer Limberger, Lemberger, Franconia, Frankovka vagy Frankovka modra -, a szőlőfélék (Vitaceae) családjába tartozó, bortermő szőlőfajta (Vitis vinifera). Tipikusan savhangsúlyos, gyümölcsös, közepesen gazdag tannin tartalmú és fűszeres karakterű száraz vörösborok alapanyaga. A fajta német neve, a Lemberger, a mai Szlovéniában található Lemberg hercegségre utal, amely egykor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Kelet- és Közép-Európában végzett felmérések szerint a Kékfrankosnak több mint negyven névváltozata létezik, ami jól tükrözi széleskörű elterjedtségét és a különböző kultúrákhoz való alkalmazkodását.
Eredet és Történelem: Legendák és Tények
A Kékfrankos szőlő eredetével kapcsolatban számos izgalmas történet és legenda kering. Bár pontos származása nem ismert teljes mértékben, biztosra vehető, hogy Közép-Európából, egyes elképzelések szerint a mai Ausztria területéről származik. A legelfogadottabb elmélet szerint a kék zimmettraube és a gouais blanc kereszteződésével jött létre. A Monarchiában a 19. században terjedt el igazán, de az ős eredete vitatott, egyes vélemények egészen a Kaszpi-tenger vidékéig vezetik vissza.
Sopronban máig tartja magát egy népszerű legenda, miszerint a fajta nevét a napóleoni háborúk idején kapta. Az anekdota szerint a Sopronban elszállásolt francia katonák a helyi borászoktól francia frankért vásároltak bort, de csak a jobb minőségű, kék színű papírpénzért vették át a bort. A történet valószínűleg csupán legenda, hiszen abban az időben Sopronban és környékén is főleg fehérborokat készítettek, és csak a filoxéravész után, a 19. század végén kezdett a Kékfrankos terjedni. A soproniak büszkesége a fajtával kapcsolatban ma is töretlen, amit jól példáz a 2005-ben útjára indított Kékfrankos Nyár rendezvénysorozat.
Morfológiai Jellemzők és Termőhely
A Kékfrankos tőkéje gyors növésű, levelei nagyméretűek, tagolatlanok vagy ötszögletűek. Fürtjei közepes nagyságúak, vállasak, közepesen tömöttek, rövid nyelűek. A bogyók átlagos vagy közepes nagyságúak, vastag, sötétkék színű, kissé hamvas héjjal rendelkeznek. A bogyókat összenyomva a lé színe rózsaszín, ami egyértelműen jelzi, hogy vörösborszőlőről van szó.
A fajta talajjal szemben nem támaszt különösebb igényeket, mivel viszonylag jól alkalmazkodik a változatos talajadottságokhoz, és képes megbízhatóan teremni. Ugyanakkor fény- és melegigényes növény, ezért a telepítés helyét gondosan kell megválasztani. Erős fényben a bogyók jobban színeződnek, több cukrot termelnek, és héjuk vastagabbá válik. Kissé hűvösebb klímában, például Sopronban, erőteljes terméskorlátozás mellett is kiválóan terem, anélkül, hogy ez kárára válna.
Elterjedés Magyarországon: A Legnépszerűbb Kékszőlő
A Kékfrankos a legtöbbet telepített szőlőfajta Magyarországon, a világ összes Kékfrankos szőlőfajtájának a fele hazánkban található. Jelenlegi termőterülete mintegy 8300 hektár, ami az ország szőlőterületének több mint 12%-át teszi ki. A Kékfrankos a Kárpát-medencei fajták közé tartozik, és bár a nemzetközi fajták részaránya növekedett az utóbbi években, továbbra is meghatározó szerepet tölt be a magyar borászatban.
A fajta a Tokaj-hegyaljai, somlói és badacsonyi borvidékeket leszámítva mindenütt megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek. Legnagyobb mennyiségben a Kunságon, a Soproni, az Egri, a Villányi és a Szekszárdi borvidéken termesztik. A 2010-es évek elején a Kékfrankos még lenézett szőlőfajta volt, amit sokan szívesen lecseréltek volna divatosabb fajtákra, azonban az utóbbi években népszerűsége rohamosan emelkedett, reneszánszát éli. A kékszőlők aránya összesen mintegy 30%, ami 15-20 ezer hektárt jelent, és érdekes módon fajták tekintetében meglehetősen koncentrált képet mutat: a tíz legtöbbet telepített fajta adja ennek 96%-át. A kékszőlőkből nemcsak vörösborok, hanem rosék is készülnek, így a vörösborok aránya a teljes termelésben körülbelül 20%.
Borászati Jellemzők és Stílusok
A Kékfrankosból készült borok általában élénk savúak, gyümölcsösek, közepes tannintartalommal rendelkeznek. Ha éretten szedik, bora kellemesen fanyar. A fajta kiválóan alkalmas új, kis hordós érlelésre, de a hagyományos magyar "kékfrankos etalon" a fél-egy évet tradicionális nagyhordóban töltő bor. Mindkét stílusnak megvannak a maga követői és barátai a borfogyasztók körében.
A Soproni borvidék talán legszebb borait készíti ebből a fajtából. Franz Weninger például alacsony hozamok mellett, új kishordós érleléssel, almasav bontott, nagy koncentrációjú, mégis selymesen krémes struktúrájú Kékfrankost kínál. Szekszárdon viszont megtalálhatjuk a hagyományos eljárással készült, nagyhordóban érlelt Kékfrankost, üde, játékos savakkal, finom gyümölcsösséggel és kisebb koncentrációval.
Egerben és Szekszárdon nem csak fajtaborként készítik a Kékfrankost, hanem a bikavér alapú házasításokban követelmény, hogy a Kékfrankos legyen a fő fajta. A Kékfrankosnak köszönhető, hogy a bikavérek magukban hordozzák a frissességet, a gyümölcsösséget és a fűszerességet. A fajta képes magas minőségre és változatos stílusokra, ugyanakkor a termőterület sajátosságait is jól át tudja adni. A Kékfrankos borok fő jellemzői közé tartozik a magasabb sav, a friss gyümölcsösség és a határozott feszesség.
Milyen a modern szekszárdi 🍇kékfrankos🍇?
A Kékfrankos a Magyar Borászatban: Jelentőség és Jövő
A Kékfrankos a magyar borászat egyik legfontosabb és legizgalmasabb fajtája. A fajta reneszánszát éli, egyre többször kerül szelekció a palackokba, megmutatva erényeit. A korábbi évtizedekben a mennyiségi szemlélet miatt sok hungarikum, köztük a Kékfrankos is háttérbe szorult, de szerencsés szerepcsere történt a Kadarka és a Kékfrankos között.
A könnyedebb, piros gyümölcsök alkotta, ropogós savakkal bíró, cserfes, játékos irányzat mellett a lényegesen testesebb, robusztus, dohány, kávé és bors jegyeit is felmutató nagyívű Kékfrankosok is kezdenek megjelenni. Nem túlzás azt állítani, hogy akár néhány éven belül kiforrhat olyan Kékfrankos-irányzat, amely a magyar és nemzetközi viszonylatban is egyaránt felveheti a versenyt a vörösborok világát uraló Cabernetekkel. A fajta kiválóan alkalmazkodik más szőlőfajtákhoz, nem jelenik meg túlzottan dominánsan, így házasításokba is előszeretettel használják. A Kékfrankos a magyar borvidékek sokszínűségét és a magyar borászok kreativitását tükrözi, és a jövőben is meghatározó szerepet fog játszani a hazai és nemzetközi borpiacon.
tags: #kovacs #nimrod #kekfrankos