Kunvin Borászat Kft: Hagyományok és Innováció a Kunsági Borvidéken

Magyarország Duna-Tisza közén, a Kunsági borvidék Bácskai körzetében fekszik Jánoshalma, egy olyan vidék, ahol a szőlőtermesztés és a borászat évszázados múltra tekint vissza. Ebben a gazdag történelmi és természeti adottságokkal bíró régióban működik a Kunvin Borászat Kft., melynek gyökerei mélyen összefonódnak a helyi hagyományokkal, miközben elkötelezett az innováció és a minőség iránt. Ádám Gyula, a borászat társtulajdonosa és ügyvezetője, az "Ádám borok" névadója, személyes története is tükrözi a vidék szőlész-borász hagyományainak erejét, mely generációkon át öröklődik.

Jánoshalma tájképe szőlőültetvényekkel

A kezdetektől a rendszerváltásig: Az alapok lerakása

Ádám Gyula gyermekkora óta szoros kapcsolatban áll a szőlővel. A szülei magukkal vitték a szőlőbe, ahogy akkoriban sok jánoshalmi gyermekkel tették, és ott hamar elsajátította a "budárkodás", vagyis a szőlőművelés fortélyait. Ezek a korai tapasztalatok, különösen azokban az években, amikor akadozott a helyi szőlőátvétel, és otthoni kamrában erjesztettek bort, alapvetően befolyásolták későbbi pályaválasztását. A technikum elvégzése után a helyi termelőszövetkezet közös vállalatánál kezdett el borász gyakornokként dolgozni, majd fokozatosan emelkedett a ranglétrán: borász, pincemester és ágazatvezető is volt. A rendszerváltás jelentős fordulópontot jelentett számára, ekkor kellett döntenie arról, hogy a borászat marad-e, vagy új utat választ. Végül a szenvedélye győzött, és 1991-ben két társával megalapította a Kunvin Borászatot, melynek nevében a Kunság tájegységére utal.

A Kunvin Borászat Kft. fejlődése és telephelyei

A Kunvin Borászat Kft. 1991-es megalapítása óta folyamatos fejlődésen ment keresztül. 1993-ban sikerült privatizálni a kéleshalmi pincészetet, ahol jelenleg a szőlő feldolgozása és az erjesztése történik. Ez a telephely kulcsfontosságú a borászati folyamatok szempontjából, biztosítva a friss szőlő feldolgozását és a bor alapjainak megteremtését.

1995-ben egy pályázat révén a társaság megvásárolta az 1937-ben állami közpinceként épült jánoshalmi üzemet. Ez az üzem ekkor már több éve üresen állt és elhanyagolt állapotban volt. Azonban az évek során végzett felújítási és modernizációs munkálatoknak köszönhetően az épületeket használható állapotba hozták, így 1999 óta itt történik a borok tárolása, palackozása és értékesítése. A SAPARD pályázat elnyerése is jelentős segítséget nyújtott ebben a fejlesztési folyamatban.

A Kunvin Borászat Kft. székhelye Kéleshalom, IV. körzet 22/a. címen található, míg jánoshalmi telephelye a Borpince utcában várja a borkedvelőket. Ez a két telephely stratégiai elhelyezkedése lehetővé teszi a hatékony működést a szőlőtermesztéstől a fogyasztókig.

A Kunvin Borászat Kft. jánoshalmi telephelye

A borvidék adottságai és a szőlőtermesztés múltja Jánoshalmán

Jánoshalma és környéke kiváló adottságokkal rendelkezik a szőlőtermesztéshez. A Duna-Tisza közén, a Kunsági borvidék Bácskai körzetében elhelyezkedő területet a kedvező talaj- és klimatikus viszonyok jellemzik. A több mint országos átlagot meghaladó napfényes órák száma, valamint a löszös, barna lepelhomokkal borított humuszos altalaj együttesen ideálisak a könnyű fehérborok, légies rozék és a gyümölcsös vörösborok előállításához.

A városunkat megalapító őseink kezdetben elsősorban szántóföldi termeléssel foglalkoztak. A gyengébb minőségű homokon a lakosság kezdetben nem nagy kedvvel fogott a homoki szőlők telepítéséhez. Azonban egy 1751-ben kelt helyi rendelet, melyet Wermes László kamarai tiszttartó rendelt el, előírta szőlővesszők ültetését és facsemeték palántálását. Ekkor ismerték fel őseink, hogy a futóhomok megkötésének leghasznosabb módja a szőlő- és gyümölcstelepítés.

A szőlőtelepítés fejlődésében jelentős szerepet játszott az 1875-ben fellépő filoxéravész. Míg a minőségi bort adó hegyvidéki szőlők nagyrészt kipusztultak, addig az addig lenézett homoki szőlők a talaj filoxérával szembeni immunitásának köszönhetően felértékelődtek. Ez a felismerés Jánoshalmán először a szőlő, majd később a gyümölcsösök által egy csodálatos mezőgazdasági kultúrát teremtett. A II. világháború előtt a Kossuth Rádió a piaci hírekben a jánoshalmi gyümölcspiac árait is meghatározó tényezőként említette. Akkoriban 3300 kateszteri holdon folyt szőlő- és gyümölcstermesztés köztes módon, vagyis a szőlők közé a gazdák gyümölcsfákat is ültettek. A deportálás előtt az itt élő zsidó lakosságnak köszönhetően 22 gyümölcskereskedés működött, melyek révén a jánoshalmi termékek a budapesti, bécsi és müncheni piacokra is eljutottak. A meglévő felvevőpiac további telepítésre ösztönözte a lakosságot, amely egészen az 1950-es évekig tartott. 1961-ben még mindig 4173 kateszteri holdon termesztettek szőlőt és gyümölcsöt. Ebben az időszakban termelték az Ezerjót, Fehér szlankát, Magyarádit, Kövidinkát, melyek fehérbort adtak, valamint a Kadarkát, ami pirosbort eredményezett. Az ekkoriban termelt 50.000 hektoliteres bortermést több mint 20 helyi borkereskedő értékesítette. Sajnos az erőszakos szövetkezetesítés hatására a szőlőterületek jelentősen csökkentek.

A Kunvin Borászat Kft. modern technológiái és borkínálata

A Kunvin Borászat Kft. a hagyományokat tiszteletben tartva, de a modern technológiát is előtérbe helyezve állítja elő borait. A fehérborokat kíméletes, pneumatikus préseléssel és hűtött erjesztéssel készítik. A reduktív technológia bevezetésével sikerült felfedezni a fehér szőlőfajtákban rejlő, korábban nem tapasztalt új íz- és illatvilágot. A gyümölcsös fehérborok mellett az utóbbi években késői szüretelésű desszertborokat is készítenek, melyek különleges élményt nyújtanak.

A kékszőlőkből nyert vörösborokat saválló tartályokban, hosszan tartó héjon erjesztéssel és tölgyfahordókban történő érleléssel állítják elő. Ez a módszer biztosítja a vörösborok mély színét, gazdag aromáit és komplex ízvilágát.

A borászat jelentős mennyiségű szőlőt dolgoz fel, évjárattól függően 4.000-7.000 tonnát. Ebből 10.000-30.000 hektoliter bort vásárolnak, és 50.000-70.000 hektoliter bort értékesítenek. Felvevőpiacuk elsősorban Magyarország, de exportálnak Csehországba, Lengyelországba és Szlovákiába is.

A borászat zászlósborai között szerepel a cserszegi fűszeres, a kékfrankos rozé, a cabernet sauvignon, a késői szüretelésű rajnai rizlingből készült Aureus, valamint az igazi különlegességnek számító Silenos jégbor. Ezek a tételek jól reprezentálják a borászat sokszínűségét és minőségi törekvéseit.

Múzeumi Esték - "Nekünk Mohács kell!" című előadás-sorozat: dr. B. Szabó János előadása 2026.03. 25.

Minőségbiztosítás és jövőbeli tervek

A Kunvin Borászat Kft. elkötelezett a minőség iránt, amit 2004 óta az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer alapján működtet. Ez a tanúsítvány garantálja a folyamatosan magas színvonalú termelési és értékesítési folyamatokat.

A cég folyamatosan fejleszti technológiáit és bővíti szőlőterületét. Jelenleg 320 hektáron gazdálkodnak, és 21 fajta szőlőt termesztenek. A céljuk, hogy továbbra is a legmagasabb minőségű borokat állítsák elő, miközben megőrzik a Kunság és Jánoshalma borászati hagyományait. A borvidék legfinomabb borait borkóstolókon keresztül ismerhetik meg a látogatók, és a közeli Jánoshalmán található szálláson pihenhetnek, ahol a hagyományos vendégszeretet és a modern kényelem tökéletes harmóniát nyújt.

A "KUNVIN" KFT. az elmúlt évben, 2024-ben 403.518 ezer forint nettó árbevételt ért el. Az OPTEN gyorsjelentése alapján a vállalkozás működésében mérsékelt pozitív változás történt, ami a hosszú lejáratú kötelezettségek eszközökben elfoglalt arányának csökkenésével is magyarázható. A cég az Italgyártás nemzetgazdasági ágon belül az Italgyártás szakágazatban működik, és rendelkezik kapcsolt vállalkozásokkal is.

A Kunvin Borászat Kft. a magyar borászat egyik fontos szereplője, amely ötvözi a múlt értékeit a jövő lehetőségeivel, hozzájárulva a Kunsági borvidék hírnevének öregbítéséhez.

tags: #kunvin #boraszati #kft