Az országban elsők között nyilvánították védetté a Dél-Tiszántúl legkiemelkedőbb természeti értékeit - például az erdélyi héricset, a túzokot, vagy a védett területek közül a Kardoskúti Fehér-tavat. Már a 70-es években felvetődött egy Körösvidéki Nemzeti Park gondolata, végül 1994 májusában alakult meg szarvasi székhellyel a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság. A Körös-Maros Nemzeti Park teljes területe 52.125 hektár, amelyből mintegy 6.419 hektár fokozattan védett, 61 hektár erdőrezervátum és 5.486 hektár a nemzetközi jelentőségű vadvizek körébe tartozik, a Ramsari-egyezmény védelmét élvezi. A nemzeti park 13 mozaikból áll, ahol az egyes területrészek az ősi táj töredékekben fennmaradt élőhelyeinek, folyóinak, mocsarainak és pusztáinak egy-egy darabját őrzik az utókor számára. A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont és a Bihari Madárvárta a védett területektől csupán egy karnyújtásnyira, közel 100 személynek nyújt színvonalas és pénztárcabarát szállást. Európa legnagyobb testtömegű röpképes madara a magyar puszta és a Körös-Maros Nemzeti Park emblematikus faja. A túzok neve mára összeforrt Dévaványa nevével, hiszen a közel félévszázada itt folyó természetvédelmi tevékenységnek köszönhetően itt él Közép-Európa legerősebb állománya. A Kárpát-medence egykor és ma honos állatvilágának lakhelye. A Csáky-kastély egykori kertjében, az évszázados fákkal teli Anna-ligetben több mint 50 féle állatfajjal, állatsimogatóval, a Kölyök-zug játszótérrel, interaktív tanösvényelemekkel találkozhatsz. Körös-menti túra e-bike-kal: A Körösvölgyi Állatparkból indulva kényelmes kerekezést kínál a Szarvasi Arborétum előtt, a Körös-ártér részterület határához. A gáton továbbhaladva már az ártéri erdő kíséri a résztvevők útját. Ezt követően a Halászteleki tanösvény tíz információs táblán keresztül mutatja be az egykori ártéri táj történetét és az itt élő növény- és állatvilágot. Néhány kilométer megtétele után a Hármas-Körös két különösen szép, úgynevezett "szentély-típusú" holtágához, az Aranyosi- és a Borza-holtágakhoz érnek a résztvevők, ahol megcsodálhatják az ártéri erdő fáira felkúszó vadszőlők alkotta fátyoltársulást. A Körös-ártéren olyan ritka madarak költenek, mint a fekete gólya vagy a rétisas. A hosszabb távot kedvelők résztvehetnek a Kastélytörténeti szakvezetéses túrán. A mintegy kétórás, 20 kilométeres kerekezés célja megmutatni a résztvevők számára azt az egyedi atmoszférát, ami Szarvast és környékét oly meghatározóan jellemzi. A táj és az épített műemléki környezet szerves egységét, amely garantáltan elvarázsol minden ökoturistát. A kastélyok titokzatos múltjára és a környéki táj festői hangulatára felfűzött tematikus kirándulás kiinduló pontja az Anna-liget gyöngyszeme, a Csáky-kastély műemléképülete, majd piramis tölgyek és ültetett hársfasor kíséri a túrautat. A Holt-Körös partján a különleges mocsári ciprusokat csodálhatjuk meg, majd ezt követően a nosztalgikus Erzsébet-hídon átkelve, a Vízi színház mellett elhaladva, a belváros szívében érhetjük el a túra következő állomását, a Mittrowszky-kastélyt és a Szarvas szobrot, a Bolza-kastély páratlan látványában pedig a Holt-Körös hídról gyönyörködhetünk. A 19. század elején épült, 1000 négyzetméteres kastély és nyugati homlokzata, az előkerttel, az ott álló Romulust és Remust szoptató farkasanya szobrával a város jelképévé vált. Aki pedig egy igazán romantikus, egyben misztikus programon venne részt, nem hagyhatja ki az augusztus közepi Csomorkányi csillagles programot. Az országban elsők között nyilvánították védetté a Dél-Tiszántúl legkiemelkedőbb természeti értékeit - például az erdélyi héricset, a túzokot, vagy a védett területek közül a Kardoskúti Fehér-tavat. Szinte ezzel egy időben, már a 70-es években felvetődött egy Körösvidéki Nemzeti Park gondolata, de csak 1994. májusában állt fel, szarvasi székhellyel a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság. Az ezt követő másfél év munkájának eredményeként elkészült a Nemzeti Park megvalósítási koncepciója, amely alapján 1997. A Körösök és a Maros ártéri erdői, gyepjei, a holtágak vízivilága alkotja az értékek egyik fő csoportját. A másik kiemelt élőhely együttes a nagy kiterjedésű pusztákhoz kötődik, ahol a sziki mocsaraktól a sziki tölgyesekig számos ritka társulás fordul elő. A növények mellett természetesen az állatok között is nem egy ritkaság megtalálható, a nyelesszemű légy vagy a dobozi pikkelyes csiga csak itt fordul elő, de a bánáti csiga, a nagy szikibagoly, a magyar tavaszi fésűsbagoly és a sztyepplepke legerősebb hazai állományai is itt találhatók. A nemzeti park madárvilága nemzetközi jelentőségű, számos fészkelő faj (kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse, kanalasgém) és őszi-tavaszi vonuló (daru, partimadarak, vadlibák) faj tartozik ebbe a csoportba. Ötezer év tanúi: halmok a Tiszántúl középső részén c. Különleges helyszínen, a Maros közepén figyeltek meg egy gólyatöcs párt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Évente több tízezren keresik fel a Csáky-kastély egykori kertjében, az évszázados fákkal teli Anna-ligetben elterülő bemutató komplexumot. Vendégeink testközelből ismerhetik meg a Kárpát-medencében egykor és ma honos állatfajokat. A főépületben kialakított, összesen 7000 literes akváriumban pedig a hazai vizeink halaiban gyönyörködhetnek a látogatók. Az Anna-liget parkjában egy 2100 méteres sétány mentén madárvolierek, ragadozóházak, lekerített vizes élőhely, mókusház, illetve nagy kifutók adnak otthont a több, mint 50 féle állatfaj, több száz egyede számára. A gyerekek kedvence az állatsimogató, a Kölyök-zug játszótér. Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás áradásai alakították ki azt a hatalmas Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódó vízivilágot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. A XIX. A hajdani Kis-Sárrét legépebben fennmaradt területe a Biharugra és Körösnagyharsány között fekvő két mocsármaradvány, az Ugrai-rét és a Sző-rét. Mezőgyán, Geszt és Zsadány térségében nagy kiterjedésű, tájképi szempontból is látványos, természetközeli erdőket találunk. A mocsarak és a halastavak egy részét magukba foglaló fokozottan védett részek és a gazdasági társaságok által üzemeltetett halastavak kivételével a terület szabadon látogatható. A 8 kilométer hosszú Kisvátyoni tanösvényt végigjárva erdei, mocsári és halastavi élőhelyeket egyaránt láthatnak az érdeklődők. A Sző-rét és az Ugrai-rét szomszédságában, Biharugra központjától 3 kilométerre lévő Bihari Madárvárta pedig egyedi fekvése révén a kirándulók kedvelt szálláshelye. Területe 5150 négyzetkilométer, nagyon gazdag növény és állatvilággal, természeti értékekkel bír. Nyugatról a Tisza, délről-délkeletre az országhatár, észak és északkeleti irányból a Berettyó és a Körösök határolják. Városok a blogunk által meghatározott terület szélére: Szeged, Szentes, Tiszaföldvár, Mezőtúr, Kisújszállás, Berettyóújfalu, és az országhatár. Az Alföldi Kéktúra áthalad a területén. Amennyiben bejárja valaki ezt az útvonalat, örök emlékkel lesz gazdagabb, megismerve a tájat, az embereket, a tanyavilágot. Évszaktól szinte függetlenül nagy kihívás. Az esős, sáros, áradásos időszakokat próbáljuk meg elkerülni! Tényleg kihívásokkal teli, elmélyedést a természetben túrát szeretnél, nagyon javaslom az Alföldi Kék ezen szakaszát! Gyalog, vagy kerékpárral. A Körös-Maros Nemzeti Park 1997 óta őrzi a Dél-Tiszántúl páratlan természeti kincseit. Az 1980-as években felmerült gondolat, hogy a térség különleges értékeit egy nemzeti park keretein belül óvják, végül 1997-ben vált valósággá. A nemzeti park 13 részterületből áll, amelyek nagy része Békés és Csongrád-Csanád megyében található, kisebb része pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyébe nyúlik át. Az összesen 51.125 hektáros területnek mintegy 6.419 hektárja fokozott védelmet élvez. A Körösök vidékét járva szinte mindenütt találkozhatunk olyan kisebb-nagyobb elhagyott folyómedrekkel, amelyek a terület műholdképeinek szemlélése közben rajzolódnak ki csak igazából. Miért érdemes ellátogatni a Körös-Maros Nemzeti Parkba? A nemzeti park változatos tájai, gazdag élővilága és számos látnivalója miatt vonzó. A síkvidéki tájaktól a folyóvölgyekig, a pusztáktól a kisebb erdőkig minden megtalálható. A Körös-Maros közben kerékpárral mennyire nehéz közlekedni? A jelölt kerékpárutakon egyáltalán nem nehéz közlekedni. Fedezzük fel a Balaton környékét, a minden évszakban más arcát mutató szépségét, érdekességeket, titokzatosnak tűnő múltját. Magyarország egyik legnagyobb és legkedveltebb kirándulóhelye. A Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legkiterjedtebb tagja. Magyarország újabb csodás részét ismerhetjük meg. Sorozatunk most a Börzsönyre fókuszál. A Bükk hegység Magyarország legnagyobb átlagmagasságú hegysége. Ötven csúcsa emelkedik 900 méter fölé. A leg jelző nem csak ezért illeti meg. A csendesen megbúvó csodaszép Cserhát következik ebben a részben. A legmagasabb pontja és a legszebb tavai is sorra kerülne a bemutatásban. A Duna forrását évszázadok óta vitatják. A Gerecse Hegység 40 km hosszú, 20 km széles, középhegységi vonulat. Kerékpározásra országútival és montival is kiváló terep. A Geresdi-dombság a Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék tájegység, ezen belül a Baranyai-dombság része. Körös-Maros köze Magyarország egyik középtája, az Alföld nagytájunk délkeleti része. Területe 5150 négyzetkilométer. A Kőszegi-hegység az Alpokalja egyik kistája. Legmagasabb pontja az Írott-kő, 882 méter. A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között. Bizony ilyen csodák is várnak rád a Mátrában. Mezőföld neve földrajzi jellegére utal. Honfoglalás óta magyarlakta terület, látnivalókban gazdag. Az Őrség Magyarország nyugati része, közvetlenül a határ mellett. Fontos szerepet töltött be az ország életében. A Pilis, a Visegrádi-hegység és a hegyek közé szorított Duna fennséges látványa ejtsen rabul. A Somogyi-dombság, a Balaton déli partjának varázslatos vidéke. A lankás dombok és a zöldellő erdők harmóniáját csak kevesen ismerik. A Tisza Magyarország leghosszabb folyója, és mélyen beivódott a magyar identitásba. Miért hívjuk a Tiszát a „legmagyarabb folyónak”? A Vértes a Dunazug-hegység része. A Zemplén vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes-Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része. Főszerkesztő, admin. 14 éves korom óta túrázom, kerékpározom. Magyarország alapos megismerése az egyik fő célom, de a határon túli tájak bejárása, emberek megismerése is a célkeresztben van. Túzok, erdélyi hérics, kardoskúti Fehér-tó… Ma már jól ismert az a nemzeti park, amely e kiemelkedő természeti értékek őrzője. Hosszú évek eredményes munkájaként alakult meg a Körös-Maros Nemzeti Park, hazánkban hetedik nemzeti parkként, 1997. január 16-án. Igazgatóságának feladata az 51 125 hektár védett terület kezelése, fenntartása és fejlesztése. A nemzeti park természeti értékeinek egyik fő csoportját a Körösök és a Maros ártéri erdői, gyepjei, holtágai alkotják. A holtágak, lassú folyású vizek lakói között megtaláljuk az Európai vörös könyvben is szereplő sulymot, a sárgás szitakötőt és a vidrát is. Egyedi feladatot jelent a bókoló zsálya, az erdélyi hérics védelme, hiszen ezek a fokozottan védett növények Magyarországon egyedül az igazgatóság illetékességi területén élnek. Ugyancsak e táj egyedülálló természeti képéhez tartozik a jégkorszak utáni meleg periódus világát idéző vetővirág. A növények mellett az állatok között is nem egy ritkaság található, mint például a nagy szikibagoly lepkefaj, a sztyeplepke, a földikutya és a már említett túzok, mely törzsalakjának legéletképesebb populációja Békés megye északi területein él. A folyószabályozások előtti időkben a Tisza és mellékfolyói által határolt táj a vizes és szárazabb típusú élőhelyek rendkívül változatos mozaikjából épült fel. A Körösök szabályozása után a vizes életterek jó része megszűnt vagy beszűkült. A Körös kanyargós, holtágakkal kísért hosszú folyószakaszának élővilága a bő vízellátásnak, a párás mikroklímának és az érintetlenségnek köszönhetően igen gazdag. Hullámterén az év nagy részében különböző vízimadarak fordulnak elő. A Körös-Maros Nemzeti Park legészakibb területi egysége a dévaványai Ecsegi-puszták, itt húzódik a Hortobágy-Berettyó folyó védett, 20 km-es szabályozatlan szakasza. A terület jelentős madártani értéke a folyóhoz közeli gémtelep, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és bakcsók mellett a fokozottan védett kis kócsag és üstökös gém néhány párja is költ. A rizsföldek körzetében majd minden évben kolóniában fészkel a fokozottan védett székicsér. A folyó menti gulyakutakban az Alföldön ritka és védett gímpáfrány telepedett meg. A Dévaványa-Ecsegfalva térségében mozaikszerűen elhelyezkedő szikespuszták legjelentősebb természeti kincse a madárvilág. Itt található Magyarország legéletképesebb túzokállománya, melynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben a túzokrezervátumot. A populáció megtartása érdekében főként a szabadtéri állományvédelemre irányul a nemzeti park túzokvédelmi munkája. A Kis-Sárrét az ország vérkeringésétől távol eső terület a román országhatár mentén. Egykori arculatát és a folyószabályozások után kialakult jellegzetes tájképet, természeti értékeit ma is hűen őrzi. A terület változatos élővilága mindig új élményekkel gazdagítja az idelátogatót. Megtalálhatók itt e vidék utolsó mocsárfoltjai, mocsárrétek, rekettyések, édesvízi halastavak, nagy kiterjedésű szikes legelők, sík vidéki tölgyesek, illetve az extenzív állattartás és a hagyományos szántóföldi mezőgazdasági művelés klasszikus formái. A halastavak legjelentősebb értékét a madárvilág képviseli. Legféltettebb természeti kincseink közé tartozik a bélmegyeri Fás-puszta, amely az ősi erdőssztyep látványát idézi a magányosan álló több száz éves kocsányos tölgyekkel és idős vadkörtefákkal. A legelő néhány pontján a sziki erdőssztyepi társulás értékes állományai maradtak meg. A Kis-Sárrét nyugati határánál, a Holt-Sebes-Körös ölelésében húzódó Mágor-puszta szintén a nemzeti park területi egysége. Az itt emelkedő kettős Mágor-halom gazdag történelmével és a feltárás bemutatásának módjával egyedülálló hazánkban. A Mágori kettős domb területén végzett feltárómunka eredményeként őskori települések maradványai, valamint Árpád-kori templomok és monostorrom maradványai kerültek napvilágra. A Békéscsabától délre eső területen kanyargott egykor az Ős-Maros; a folyó elhagyott medrei a nemzeti park Kígyósi-puszta területi egységének legfontosabb domborzati elemei közé tartoznak. A védett területen a klasszikus szolonyeces szikesekhez kötődő mikrodomborzati formák és növénytársulások teljes skálája megtalálható. A puszta nedvesebb részein ecsetpázsitos sziki rét alakult ki. A kiváló talajadottságú löszpuszták egykor Magyarország területének 7,5%-át borították, és csaknem teljesen a szántóföldi művelés áldozatául estek. Az Alföld sík vidékein foltokban, szikespusztákon, idősebb mezsgyéken, bronzkori földvárakon, kunhalmokon megmaradt társulások védelme vegetációtörténeti, florisztikai szempontból egyaránt nemzetközi érdek. Egy kis löszfolton él Magyarország legveszélyeztetettebb növényritkasága, az erdélyi hérics. Egyszerre bennszülött és maradványfaj.
