A magyar borászat évszázados hagyományokkal bír, és ennek fenntartása, valamint a fogyasztók védelme érdekében szigorú szabályozási keretek között működik. A borászati üzemek nyilvántartásba vétele és hatósági felügyelete kulcsfontosságú a minőségbiztosításban, a hamisítások kiszűrésében és a tisztességes piaci verseny biztosításában. Ez a folyamat, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a Megyei Kormányhivatalok végeznek, biztosítja, hogy a fogyasztók által asztalra kerülő borok megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak és a termékcímkén feltüntetett információknak.
A Borászati Hatóság Története és Feladatai
A magyar borpiac hatósági kontrollja hosszú múltra tekint vissza, egészen 1881-ig nyúlik vissza. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) keretein belül működő Borászati és Alkoholos Italok Igazgatósága (BAII) a borászati hatósági feladatokat látja el. Ez a szervezet 2013. január 8-án bővítette hatáskörét, és a borászati termékek mellett az egyéb alkoholos italokkal kapcsolatos központi igazgatási feladatokat is elláthatja. A munka jelentős részét a Megyei Kormányhivatalok felügyelői hálózatának segítségével végzik, így biztosítva a országos lefedettséget.
A borászati hatóság fő feladata a borászati üzemek nyilvántartásba vétele, amely a Bortörvény 7. § (4) bekezdése értelmében kötelező. Ez a nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, és a hatóság honlapján kötelezően közzétételre kerül. A nyilvántartás tartalmazza az engedélyes regisztrációs számát, az üzemeltető nevét és címét, a végezhető tevékenységek felsorolását, palackozásra vonatkozó engedélyezés esetén a palackozó üzem kódját, valamint a nyilvántartásba vétel dátumát. A regisztrációs szám kiemelten fontos a forgalomba hozatali eljárások során.
A Forgalomba Hozatali Engedélyezés és Minősítés
A borászati termékek forgalomba hozatala előtt a jogszabályok előírják a minősítési kötelezettséget. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (Bortörvény) 9. §-a részletezi ezt a folyamatot. A NÉBIH honlapjáról letölthető az 5051-es űrlap, amely ügyfélkérelemre történő megrendeléshez szükséges. Ezt kitöltve, vagy ügyfélkapun keresztül is be lehet nyújtani a borászati hatósághoz. A forgalomba hozó ellenmintára tarthat igényt, amelyhez több mintát kell átadni.
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 58. §-a szabályozza a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokat és az adatszolgáltatási kötelezettségeket. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokba történő szállításokhoz szükséges forgalombahozatali dokumentumokat a NÉBIH állítja ki. Az elektronikus ügyintézésre kötelezett, illetve önkéntesen vállaló ügyfelek az E-ügyintézési tv. alapján, a borászati termék forgalombahozatali azonosítójának megadásával kérelmezhetik a dokumentum kiállítását.
A Borminősítési rendszer keretében bizonyos kérelmeket interneten keresztül is be lehet nyújtani, beleértve a 3. országba történő szállításokhoz szükséges minőségi tanúsítvány kérelem 5053-as űrlapot és annak kitöltési útmutatóját. Meghatalmazottak is eljárhatnak, amennyiben érvényes meghatalmazással rendelkeznek. A kitöltött és aláírt meghatalmazásokat a NÉBIH címére kell beküldeni.
A NÉBIH Laboratóriumának Szerepe
A NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának laboratóriuma a hatósági borminősítés, valamint borászati és egyéb alkoholos termékek ellenőrzésének kulcsfontosságú intézménye. Ez a laboratórium független és önálló egységként működik, és a Nemzeti Akkreditáló Hatóságnál (NAH) NAH-1-1673/2019 okiratszámmal nyilvántartott, akkreditált státuszú vizsgáló laboratórium. Megfelel az MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 szabványnak, és több mint 160 eljárást alkalmaz, melyek többsége a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV), valamint európai uniós és magyar szabványokon alapul.
A laboratórium elkötelezett a magas szakmai színvonal, a megrendelői igények kielégítése, a vizsgálatok kifogástalan minősége, valamint a műszaki és minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése iránt. Rendszeresen követik a szakirodalmat, a nemzeti és nemzetközi előírások változásait, és részt vesznek hazai és nemzetközi körvizsgálatokban. Az akkreditált személyzet több mint 60%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a mérőeszközöket rendszeresen ellenőriztetik és kalibráltatják. A laboratórium minőségi beszállítókkal és szolgáltatókkal dolgozik együtt, és nyitott a megrendelők visszajelzéseire, igény szerint a vizsgálatok helyszíni figyelemmel kísérésére is lehetőséget biztosítanak.
A Borhamisítás Elleni Küzdelem és a Hatósági Ellenőrzés
A bor évezredes múltra tekint vissza, mint kereskedelmi termék. Azonban könnyen hamisítható, ezért a borhamisítás elleni küzdelem a borászat történetének szerves része. A jogszabályok a történelem során folyamatosan finomodtak, de alapelvük nem változott: a bornak meg kell felelnie az elnevezésének. A hamisítás magában foglalja a bor vizezését, a hamis termőhely vagy fajta megnevezését, valamint a jogszabályok által tiltott technológiai eljárások alkalmazását.
A magyar borok minőségellenőrzését és a jogszabályi előírások betartását a NÉBIH és a Megyei Kormányhivatalok végzik. Az ellenőrzés a NÉBIH elnöke által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján történik, de szükség esetén rendkívüli ellenőrzésekre is sor kerülhet. Az üzemek átfogó ellenőrzését előzetes bejelentés alapján végzik, míg jogsértés gyanúja esetén vagy egyes szakmai elemek ellenőrzésekor előzetes bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre.
A borok minőségellenőrzése magában foglalja a helyszíni organoleptikus vizsgálatot, valamint a mintavételt követő laboratóriumi ellenőrzést. A kereskedelmi és szállítás közbeni ellenőrzések során a készlet eredetét vizsgálják (számla, borkísérő okmányok, címkézés). Jogsértés megállapítása esetén a borászati hatóság intézkedik annak megszüntetésére, a nem megfelelő minőségű terméket zárolhatja, visszahívásáról intézkedhet, figyelmeztetést alkalmazhat, minőségvédelmi bírságot szabhat ki, az üzemet bezárathatja, vagy működési engedélyét visszavonhatja. Jövedéki törvénysértés esetén az ügyet a vámhatóságnak kell átadni.
A Bortörvény 21. §-22. §-ai részletezik a jogszabálysértések esetén alkalmazható szankciókat. A 383/2016 (XII.2.) Korm. rendelet 7. § - 9. §-ai jelölik ki a NÉBIH-et mint borászati hatóságot bizonyos Bortörvénybeli bekezdések tekintetében. A hatósági tevékenység szorosan kapcsolódik az ellenőrzési tevékenységhez, biztosítva a forgalomba kerülő borok megfelelőségét.
Üzemek Engedélyezése és Nyilvántartása
A Megyei Kormányhivatalok látják el a Bortörvény hatálya alá tartozó termékek előállítását, kiszerelését és forgalomba hozatalát végző üzemek működésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat, kivéve a Bortörvény 7. § (2), (4), (5) bekezdéseiben foglaltakat. Az engedélyezési eljárások során helyszíni szemlén ellenőrzik a technológiai berendezések minőségét és a higiéniai feltételek betartását, annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelő minőségű borászati termékek előállításához szükséges feltételeket. A BOR szakrendszerben készítik el a működési engedélyt. A kiadott engedélyekről a Pest Megyei Kormányhivatal vezet nyilvántartást, és gondoskodik az adatok nyilvánossá tételéről, aktualizálásáról.
A NÉBIH BAII igazolást ad ki a szőlésztől és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (4) - (5) bekezdései szerint behozott borászati termékek betárolásának bejelentéséről. A betárolást követő 5 napon belül be kell jelenteni a hegybírónál, majd a borászati hatóságnál kell igazolást kérni a származási bizonyítványhoz.
A Pest Megyei Kormányhivatal végzi a Földrajziárujelző Borbíráló Bizottságok (FBB) nyilvántartásba vételét, vezeti a változásokat, és a nyilvántartást honlapján közzéteszi. Az igazgatóság célja, hogy a vásárlók élelmiszerbiztonsági szempontból megbízható és a címkén feltüntetett jelzésnek megfelelő minőségű borászati terméket fogyaszthassanak.
Kapcsolódó Jogszabályok
A magyar borágazat szabályozását számos jogszabály határozza meg, melyek biztosítják a termelés, forgalmazás és minőség ellenőrzésének egységes kereteit. Ezek közé tartoznak többek között:
- évi CLXIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borászatról (Bortörvény)
- évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről
- 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről
- 26/2021. (II. 5.) Korm. rendelet a szőlő- és bortermelői támogatások szakmai feltételeiről
- 70/2012. (VII. 2.) VM rendelet a szőlő- és bortermelői nyilvántartásba vételről
- 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet a szőlő- és bortermelői nyilvántartásba vételről szóló 70/2012. (VII. 2.) VM rendelet módosításáról
- Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös piacszervezésről a mezőgazdasági termékek tekintetében
- A Bizottság 2008/973/EK felhatalmazáson alapuló rendelete (2008. november 17.) az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendeletének a szőlőültetvények nyilvántartásával és a szőlőültetvényekre vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatban történő kiegészítéséről
- A Bizottság (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. május 13.) az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendeletének a borászati termékekre vonatkozó bizonyos uniós szabályok tekintetében történő kiegészítéséről.
Ezen jogszabályok együttesen alkotják azt a keretet, amely biztosítja a magyar borászati ágazat átláthatóságát, minőségét és versenyképességét, miközben védelmet nyújt a fogyasztóknak és a tisztességesen működő termelőknek.
tags: #nebih #regisztralt #boraszati #uzemek