Egy kellemesen behűtött sör sok ember számára ugyanúgy hozzátartozik a nyárhoz, mint a hőség vagy a vízpart.
Természetesen, mint minden alkoholos ital, a sör fogyasztását sem szabad túlzásba vinni, hiszen az alkohol nagymértékben hozzájárulhat például a szív- és érrendszeri betegségek, a májbetegségek, a bőrproblémák és néhány daganatos betegség kialakulásához.
Hetente néhány egységnyi alkohol azonban nem jelent nagyobb veszélyt a szervezetünkre.
A sör alapvetően malátából (mely az árpa-, búza- vagy egyéb gabonafélék csíráztatásával készül), komlóból, élesztőből és vízból áll.
Zsír- és koleszterinszegény, de jelentős mennyiségben tartalmaz magnéziumot, szelént, káliumot, foszfort, biotint, krómot, B6- és B12-vitamint.
Görög és brit tudósok megállapították, hogy a mérsékelt sörfogyasztás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, akár 40 százalékkal.
Ez a hatás a sörben található polifenoloknak, illetve rostnak köszönhető.
A sör emeli a jó HDL-koleszterin szintjét, és csökkenti az LDL szintjét.
Ez pedig azzal is együtt jár, hogy a sörfogyasztók körében ritkábban fordul elő az agyvérzés.
A mérsékelt sörfogyasztás csökkenti a vesekövek kialakulásának esélyét; legalábbis ezt állapította meg egy finn kutatás.
A sör magas víztartalma hozzájárul a vesék megfelelő működéséhez, emellett pedig enyhe vízhajtóként is működik, ami szintén serkentően hat a vesékre.
A sör serkenti az új idegsejtek termelődését, és a rendszeres, de mérsékelt sörfogyasztás akár 23 százalékkal is csökkentheti a memóriaproblémák kialakulását, valamint olyan betegségek megelőzésében is szerepet játszhat, mint a demencia és az Alzheimer-kór.
A férfiaknak nemcsak a frissítő hatása miatt érdemes sört fogyasztani!
A sör nemcsak folyadékot biztosít a szervezetünknek, hanem ásványi anyagokat és vitaminokat is, szénhidráttartalmának köszönhetően pedig akár az energiánkat is visszaszerezhetjük vele.
Nemcsak belsőleg lehet hasznunkra a sör: vitamintartalmának köszönhetően a hajunkat is megszépíti, ráadásul nagyon hatékony a korpásodás ellen.
Öblítsük le a hajunkat sörrel, hetente 2-3 alkalommal, utána pedig alaposan mossuk meg kímélő samponnal (pl. babasamponnal).
Leggyakrabban bort vagy erősebb alkoholokat, például madeirát, brandyt, whiskyt vagy rumot használunk főzéshez.
A sör olyan enzimeket tartalmaz, amik megpuhítják a húst marinálás során.
A söröket használhatjuk ‘deglazing’ során is szószok készítéséhez: a fehérbort helyettesítsük egy lager-rel, a vöröset egy robosztusabb stout-tal.
A német és az elzászi konyha receptjeiben gyakran találkozhatunk azzal, hogy sörrel helyettesítik a bort a klasszikus ételek készítésekor.
Ilyen a coq au vin is, amit malátás barna ale-lel készítenek a bor helyett.
A sört használhatjuk különböző tészták, bundák készítéséhez is.
A szénsav a sütés során elpárolog, könnyű, levegős, tempurához hasonló bevonatot adva az ételeknek.
A fish and chips, vagy a bundás alma készítésekor is előszeretettel használják.
Wolfgang Puck korábbi chef de cuisine-ja, John Lechleidner szerint végtelenek a lehetőségek, amikor a sörrel főzésről beszélünk: „Készíthetünk bordát egy testes stout-tal, jól áll a marhahúsnak is, könnyen készíthetünk belőle mártásokat és szószokat”.
A hozzávalókat egyszerre teszik fel egy lábasban.
Lechleider szerint a sör új kapukat nyit meg és segít a különböző ízek felépítésében.
“A komlóból készült sörök valamivel keserűbbek, ezért fontos, hogy kiegyensúlyozzuk az ízüket cukorral vagy karamellizált zöldségekkel” - mondja John Lechleidner.
Előfordul, hogy az ember csupán egy fél üveg sört fogyaszt el, a másik felét pedig visszateszi a hűtőbe későbbre.
A sör sorsa ezzel azonban megpecsételődik: elfelejtjük elfogyasztani, vagy már egyszerűen csak nem kívánjuk a megbontott italt.
Ha nem használjuk fel azonnal a megmaradt sört, könnyedén lefagyaszthatjuk jégkockatartóba öntve.
Üveget semmiképp se tegyünk a fagyasztóba, mert szétrobbanhat.
Te is készítettél már gejzírt sörből? A cikkből megtudhatod, hogy miért fut az üveges söröd.
Szinte minden sörfőző találkozott már gejzírként futó sörrel, legyen az házi főzet, vagy bolti szerzemény.
Ha fut a sör, az már önmagában is egy rossz jel, de szélsőséges esetben a sörösüveg fel is robbanhat, és ez már elég nagy baj, bár ez szerencsére nagyon ritka.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy mekkora nyomást tud elviselni egy sörösüveg robbanás nélkül, mivel ez a paraméter gyártónként változik.
A legtöbb egyutas sörösüveg esetében 2-4 bar, többutas sörösüvegeknél 3-7 bár, pezsgős üvegeknél pedig ennél is magasabb lehet a tűréshatár.
Olyannyira magas értékek ezek, hogy szerencsénkre a legtöbb esetben a koronazár sokkal hamarabb ledurran, minthogy az üvegnek baja lenne.
Ha viszont az üvegen repedés van, akkor nagyságrendekkel romlik a nyomásállósága és onnantól veszélyes vele dolgozni.
Ha szemmel látható a repedés, akkor abba NEM szabad palackozni.
Az egyutas üvegek (pl.: Heineken) nem alkalmas arra, hogy újra megtöltsük.
Mivel egyutas, azaz nem kívánja a gyártó újra használni, ezért eredendően vékonyabb a falvastagsága, sokkal kevésbé strapabíró, de költséghatékonyabb a multiknak.
Ha lehet, kerüljük az ilyen vékonyfalú üvegeket.
A legtöbb sörtípus esetében a szénsavasság mértéke nagyon meghatározó.
Egy stout, vagy angol ale esetében alacsonyabb, átlag IPA és hazy-knél közepes, míg egy búza, láger, vagy belga sörhöz kifejezetten a magas szén-dioxid tartalom dukál.
Ha egy kész recept szerint dolgozunk, akkor azokban jellemzően ez meg van adva, de az alábbi táblázat is jó kiindulási pont.
A kívánt szénsavassági szint és az ahhoz szükséges cukor, vagy szénsav hozzáadásához mi azt ajánljuk, hogy használd a Brewfather kalkulátorát.
A sem mindegy, hogy milyen cukorral szénsavasítasz.
A kristálycukor, a fruktóz, a méz, vagy a malátakivonat mind-mind más mértékben hasznosul az élesztő által és ehhez mérten változó mennyiségű szénsav képződik a palackban.
Léteznek diasztatikus élesztőtörzsek, melyek le tudják bontani a komplexebb cukrokat, keményítőket is.
Ezekről bővebben itt olvashatsz.
Főerjedés során ez előnyös lehet, ha egy kifejezetten száraz, alacsony szénhidrát tartalmú sör a cél.
Erre például a Javoru kveik, vagy a Fermentis SafAle BE-134 is képes.
Azonban, ha egy nem diasztatikus élesztős erjesztés után egy ilyen fertőzést bekapunk palackozás előtt, akkor a palackban abból komoly gondok lehetnek (lesznek!).
Ugyanis, ha egy ilyen törzs elszaporodik palackozott sörben, amiben sok erjeszthető cukor van még, akkor abból nagy mennyiségű CO2 fog keletkezni.
Ehhez jön még a gondosan kiszámolt palackozócukor, ami már csak olaj a tűzre és készen is van a gejzírünk.
Megfelelő higiéniával egyébként ez NAGYON ritkán fordul elő -mondhatni soha-, ezért fontos minden hidegoldali eszközünket két lépésben elmosni.
Rosszul elvégezett cefrézés
Ha cefrézési hőmérséklet rövid ideig meghaladja a 68-70 fokot, ahol az alfa-amiláz már erősen aktív, az több nem erjeszthető cukor létrejöttéhez vezet majd.
Ezután hiába hűtjük, vagy hűl vissza a cefre a béta-amiláznak inkább kedvező 60-64C tartományba, a keletkezett erjeszthetlen cukrok száma már nem fog érdemben csökkenni.
ITT tudod megnézni, hogy melyik cefrézési hőlépcsőnek mi a szerepe.
De a lényeg, hogy a fenti esetben nem fogja elérni a sör a tervezett végerjedést, mert a komplex cukrokat már nem tudja leerjeszteni az élesztőnk.
Ez a palackban jó táptalaj lehet egy fertőzésnek, de idővel az eredeti élesztő is elkezd majd csócsálni a megmaradt cukrokból.
Bár ez egy nagyon lassú folyamat, melegre és sok időre van szükség ehhez (hónapokról beszélünk).
Viszont emiatt fontos, hogy a már karbonizált söreinket a hűtőben tartsuk!
Nem egészséges élesztő, rossz erjedés
Ha az élesztőnk öreg, vagy rosszul volt sokáig tárolva, akkor jelentősen csökken az élő sejtek száma.
Ez aluloltáshoz vezet, azaz kevesebb sejttel oltjuk be a sört, mint amennyit az adott mennyiség és fajsúly igényelne, ami pedig megakadt erjedést eredményezhet.
Az élesztőket MINDIG hűtőben tároljuk, legyen az száraz, vagy frissen mentett élesztő.
Illetve nem győzzük eleget hangsúlyozni, de tegyünk a sörünkbe tápsót!
Ha az élesztőnek nem áll rendelkezésre elég tápanyag az aerob, azaz szaporodási fázisban, később az erjesztés során megakadhat az erjedés, vagy annyira lelassul, hogy azt hisszük már teljesen leerjedt.
Szépen lepalackozzuk, de a hozzáadott könnyen erjeszthető palackozócukor és az extra oxigén miatt az élesztő újból erőre kap és leerjeszti a sörünket.
Így lényegesen több szén-dioxid kerül a sörünkbe, ami futó sört eredményezhet.
Azt, hogy a sörünk tovább erjedt-e az eredeti FG-nél a palackban, könnyen ellenőrizhetjük.
Bontsunk fel egy sört, öntsük ki egy pohárba és kevergessük, amíg a szénsav mind felszabadul belőle.
Ezután végezzünk el egy fajsúlymérést és hasonlítsuk azt össze a jegyzeteinkkel az adott sör palackozás előtti eredményeivel.
A gázok (pl.: szén-dioxid) oldódása a hőmérséklettől függ, a hidegebb sör több CO2-t tud felvenni és megtartani.
Ezért fogyasztás előtt mindenképpen alaposan hűtsük be a sört, legalább 4-8 órán keresztül.
De ahogy feljebb írtam, a már szénsavasított sört érdemes végig hidegen tárolni!
Ez kiemelten fontos magasan karbonizált söröknél, például búza, gyümölcsös, savanyú, láger esetleg belga-, vagy lambic sörök esetében.
Ha egy ilyen típusú sört nem hidegen bontunk fel, akkor van rá esély, hogy futni fog, pedig nincs semmi gond a palackban.
Egy üveg felbontásakor alapvetően az történik, hogy hirtelen leesik a palackban a nyomás, ezért elkezd szén-dioxid kiválni a sörből a hőmérséklettől függően.
Ez egy megfelelően behűtött, nem túlkarbonizált sör esetében nem fog gejzírt eredményezni.
Ellenben, ha a palack alja tele van mondjuk komlóporral vagy gyümölcshús maradékával, akkor ezek nukleációs helyként fognak szolgálni a szén-dioxidnak, így rövid idő alatt hatalmas mennyiségű gázt tud elengedni a sör.
Na ez viszont már futni fog.
Ezért kiemelten fontos, hogy a hidegkomlós, vagy egyéb fűszerezett, esetleg gyümölcsös söröket mindenképpen cold crash-eljük!
A sör számos pozitív hatást gyakorolhat az egészségedre, köszönhetően a benne lévő tápanyagoknak, amik vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat és egyéb bioaktív vegyületeket tartalmaznak.
A sör az emberiség történetének egyik legősibb itala, amely nemcsak a legrégebbi, hanem a legszélesebb körben fogyasztott alkoholos ital az egész világon.
Népszerűsége alapján a víz és a tea után a harmadik helyet foglalja el az italok rangsorában, a fent említett két ital után ez fogy a legnagyobb mennyiségben.
Más alkoholos italoktól eltérően a sör nemcsak a stresszoldásban lehet a partnered, hanem számos, a mértékletes fogyasztás mellett érvényesülő egészségügyi előnnyel is büszkélkedhet.
Lássuk milyen kockázatokat és betegségeket tudsz elkerülni napi 1-2 pohár sör elfogyasztásával!
1. A sör mértékletes fogyasztása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Ahhoz, hogy szíved megfelelően működjön, a sörben található antioxidánsok, például a flavonoidok és polifenolok, segítenek a „rossz” LDL-koleszterinszint csökkentésében, miközben növelik a „jó” HDL-koleszterinszintedet.
Emellett javítja az érfalaid rugalmasságát, így segít csökkenteni a vérrögképződés esélyét.
2. A sör egy igazi B vitaminbomba tested számára, különösen B2-ben és B6-ban gazdag, amik támogatják az idegrendszert és a megfelelő anyagcsere folyamatokat.
A sörélesztőben lévő vegyületek hozzájárulhatnak a folsav- és niacinszint emeléséhez, amik fontosak a megfelelő és egészséges sejtműködés szempontjából.
3. A sörben található szilícium támogatja a csontok mineralizációját, segítve ezzel azok erősségének és sűrűségének megőrzését.
Különösen az árpamalátát és komlót tartalmazó minőségi sörök gazdagok ebben a nyomelemben, amely elősegíti a calcium beépülését a csontszövetekbe.
4. Tudtad, hogy Csehországban és Lengyelországban receptre írnak fel sört, hogy csökkentsék a vesekő kialakulásának kockázatát?
A kutatások szerint a sör valóban segít csökkenteni a vesekő kialakulásának esélyét, mivel növeli a vizelet mennyiségét, ami elősegíti a veséid megfelelő tisztulását.
Ezenkívül a sörben található antioxidánsok és ásványi anyagok, például a magnézium, szintén hozzájárulhatnak a vesekövek kialakulásának megelőzéséhez.
5. A korábban már említett flavonoidok és polifenolok antioxidánsként hatnak, csökkentve a sejtkárosodás mértékét.
A sör mérsékelt fogyasztása enyhe gyulladáscsökkentő hatást fejt ki a szervezetedben.
6. A nagyon hangsúlyozottan mértékletes alkoholfogyasztás, beleértve a sört is, hozzájárulhat a stressz szinted csökkentéséhez és a relaxáció elősegítéséhez.
Egyes kutatások szerint csökkentheti a depresszió és a szorongás kockázatát is.
7. A sör serkenti az emésztést, mivel elősegíti bizonyos gyomornedvek kiválasztását.
Továbbá prebiotikumokat tartalmaz, amelyek támogatják a bélflóra egészségét.
Szóval miért igyál sört mértékkel?
Ez volt hát 7 ok, hogy miért igyál sört.
A sör tehát, ha okosan és mértékkel fogyasztod, nemcsak élvezeti cikk lehet, hanem fontos szerepe lehet az egészséged megőrzésében is.
Nem lehet azonban elégszer hangsúlyozni a mértékletesség fontosságát.
Ha kétszer annyit iszol, akkor nem leszel kétszer egészségesebb, sőt: a sörre is igaz, hogy kis mennyiségben előnyös élettani hatásai vannak, nagy mennyiségben azonban sejtpusztító méreg!
Nagy mennyiségben a sörben lévő alkohol májkárosodást, szív- és érrendszeri betegségeket, emésztési problémákat okoz.
Ráadásul még csökkenti a kognitív képességeidet is.
Vagyis elhülyülsz.
Szóval, ha már fogyasztasz, akkor mindenképpen minőségi termékeket!
Mi pedig a Monarchia Beerclub Kincsesbányájában garantáljuk, hogy 100%-ban minőségi termékeket találsz!
Az egy dolog, hogy idővel élhetetlenné változik a Föld, egymást követik a természeti katasztrófák, villámáradások és tűzvészek, a városokban megfővünk, a gleccserek pedig elolvadnak, de egy friss kutatásból kiderült, hogy a jövő még annál is sokkal borúsabb, mint eddig hittük: veszélyben van a sör.
Pontosabban nem is maga a sör, hanem a komló van veszélyben, ami csak a nyolcadik század környékén került az italba, de így is elég nagy a baj: a komló adja a sör karakteres, kesernyés ízét és illatát.
A cseh és brit együttműködésben született kutatásban megvizsgálták, hogy hogyan alakult a jelentősebb komlótermő vidékek terméshozama, és arra jutottak, hogy egyes helyeken akár 20 százalékkal kevesebb komló terem, mint régebben.
A kutatók előrejelzései szerint 2021 és 2050 között a termés 4,1-18,4 százalékkal csökken majd az 1989 és 2018 közötti időszakhoz képest.
A komló minősége is romlik, sőt, romlani is fog: az aromájáért felelős alfasavtartalom 20 és 30,8 százalék között csökken majd 2050-ig.
Martin Mozny, a tanulmány egyik szerzője szerint a trendek jelentős komlódrágulást vetítenek előre romló minőség mellett.
A kutatók szerint az öntözés ugyan segíthet a problémán, de önmagában még nem jelent megoldást: ahhoz, hogy legyen elég komló, 20 százalékkal nagyobb területen kellene termelni, hogy a csökkenő termés mellett is ki lehessen elégíteni a söripar és a fogyasztók igényeit.
