Törley József neve elsősorban a magyar pezsgőgyártás fellendítésével és a Törley márka megteremtésével forrt össze a köztudatban. Kevesebben tudják azonban, hogy ez a briliáns elme és rendkívül újító szellemű üzletember nem csupán a buborékos nedűk világában, hanem a hazai autóforgalom kezdeti szakaszában is úttörőnek számított. Szenvedélye az újdonságok iránt, beleértve az elektromos autókhoz kapcsolódó szabadalmait és a benzines járművek iránti vonzalmát, természetes módon sodorta őt a magyarországi autóipar és közlekedés történetének egyik fordulópontjához: az első gépjárműves közlekedési baleset bekövetkezéséhez.
A pezsgőgyárostól az autórajongóig
Törley József 1858. január 10-én született Szabadkán, Schmierl Valentin (később Törlei Bálintra magyarosított) és Vojnits Mária gyermekeként. Édesapja, aki részt vett az 1848-as szabadságharcban, büszke volt emigrációs tapasztalataira. Törley József már fiatalon megmutatta kivételes tehetségét és nyitottságát az újításokra. Grazi kereskedelmi tanulmányai során ismerkedett meg a pezsgőkészítés rejtelmeivel, miután egy francia pezsgőgyárossal, Teofil Roedererrel került kapcsolatba, akinek francia-német nyelvű levelezőjeként dolgozott. Később Reimsben, a Delbeck et Cie. cégnél is tovább mélyítette szakmai tudását.
Első pezsgőüzemét 22 évesen alapította Reimsben, ám egy véletlen folytán Budafokra került. Felismerte, hogy a környék klímája és talaja, valamint a mészkőbe vájt promontori (mai Budafok) pincerendszer ideális a minőségi alapborok beszerzésére és a pezsgő érlelésére. Így 1882-ben hazatelepítette gyárát, és megkezdte a "Törley József és Társa" pezsgőgyártó vállalkozás működését. A gyár, amely ma is működik, eleinte egy francia pezsgőmester és annak testvére segítségével indult, akik később maguk is kiváltak és megalapították Törley konkurenciáját. Törley József úttörőnek számított abban is, hogy Magyarországon elsőként alkalmazta a fagyasztásos seprőtelenítést (degorzsálás) a pezsgőgyártásban, ami a minőség és a tisztaság szempontjából jelentős előrelépést jelentett.
Az automobilok csábítása
Törley Józsefet nem csupán a pezsgő, hanem az automobilok világa is rabul ejtette. Vagyonát csodás ingatlanokba fektette, és elektromos autókhoz kapcsolódó szabadalmaival is rendelkezett. Ez a kettős érdeklődés, a hagyományos és az új technológiák iránti fogékonyság, természetes módon vezette őt a kor legmodernebb közlekedési eszköze, az autó felé.
1895-ben, mindössze néhány hónappal Hatsek Béla, az első magyar autótulajdonos után, Törley József is megvásárolta első járműveit: egy személyautót és az ország első kamionját. A lovas kocsihoz képest a gépjárművel való szállítás hatalmas újdonságnak számított, és Törley, ösztönös marketingzseniként, felismerte a benne rejlő potenciált. Ahelyett, hogy tehervonattal hozatta volna a kamiont Franciaországból Budapestre, sofőrrel tette meg az utat. Ez a grandiózus vállalkozás, amely 1400 kilométeres távolságot tett meg 9 nap alatt, nagy feltűnést keltett, és a korabeli lapok is beszámoltak róla. A "Paris-Budapest" feliratú, francia és magyar zászlókkal díszített kocsi mindenütt nagy érdeklődést váltott ki.
Törley nem csupán a kamiont, hanem egy személygépkocsit is vásárolt, amely az ország ötödik autója lett. Igazi "benzinkakasként" maga vezette a gépet, hiszen az első években nem volt szükség jogosítványra vagy szigorú közlekedési szabályokra, tekintettel az akkoriban még csekély számú autóra. A budapesti utcák képe is egészen más volt: lovas kocsik, hintók és biciklik domináltak, csak ritkán vegyült a város zajába az automobilok vagy motorkerékpárok berregése.
Az első ütközés és a szabályozás szükségessége
A viszonylag szabad és szabályozatlan közlekedési környezet, valamint a gépjárművekhez való hozzá nem szokott tömeg egyre nagyobb kockázatot jelentett. Így következett be az, hogy Törley József okozta a város első autóbalesetét 1900-ban. Czolits János utcaseprő éppen a munkáját végezte a Rákóczi úton, amikor Törley körülbelül 20 km/órás sebességgel "végigszáguldott" az úton. Az utcaseprő, aki valószínűleg csak egy közeledő lovas kocsi zaját hallotta, nem számított automobil érkezésére, így nem tudott időben félreugrani a közeledő jármű elől, amelyet Törley vezetett. A baleset következtében Czolits János lesodródott az útról.
A korabeli feljegyzések szerint az utcaseprő nem szenvedett súlyos sérüléseket. Törley József kártérítésként kifizette neki háromnapi munkabérét, és ajándékba adott néhány üveg pezsgőt is. Ez az eset azonban rávilágított a szabályozás hiányára. A magyar közlekedéskrónika feljegyzései alapján a baleset ügyében bírósági tárgyalás is zajlott, ahol a sérülések súlyosságát vizsgálták.
Az események hatására, valamint az automobilok számának növekedésével párhuzamosan, felvetődött a közlekedési szabályok szükségessége. Magyarországon már 1899-ben felmerült a gondolat a közlekedés szabályozásáról, de akkor még elvetették az ötletet. Végül Anglia, Franciaország és Németország példáját követve Rudnay Béla rendőrfőkapitány rendelete 1901-ben kimondta a motoros járművek mozgásának szabályozását. Ennek eredményeként 1901. június 14-én, a Városliget Dózsa György út felőli oldalán, ünnepélyes keretek között megrendezték az első vizsgát a járművezetők számára.
Ez a vizsga természetesen nem maradhatott el a megfelelő külsőségek nélkül: a rendőrség képviselőjének köszöntője után cigányzene szólt, miközben a vizsgázóknak a Baross tér, Rákóczi út, Károly körút, Király utca útvonalat kellett teljesíteniük. A szabályokat jobb híján a posta állította össze, a vizsgabiztosok pedig a Műszaki Egyetem tanárai voltak. Az első sikeres vizsgát Faragó István sofőr tette. Az 1-es rendszámot Esterházy Mihály Mercedes autója kapta, míg a 13-ast babonából nem osztották ki. A vizsgázók között volt autókereskedő, herceg, valamint Törley József és sofőrje, Kalmár Sándor is, akik szintén sikeresen teljesítették a megmérettetést.
Törley öröksége a közlekedésben és a pezsgőiparban
Törley József élete során számos területen bizonyította zsenialitását és úttörő szellemét. Ő volt az, aki a pezsgőgyártást Magyarországon új szintre emelte, és akinek gyára ma is működik. Emellett a magyarországi autóforgalom egyik első motorosaként, az első kamion és az első autóbaleset szereplőjeként is beírta magát a történelembe.
Márkanevek, formák és logók levédésével is értett a joghoz, és azonnal beperelte azokat, akik megpróbálták elcsalni a termékeit. Ösztönös marketingzseniként felismerte a reklám erejét, plakátjai és címkéi a mai napig emléket állítanak a korabeli vizuális kultúrának. Olyan ravasz reklámfogásokat is alkalmazott, mint például a kisebb társaságok szerződtetése, akik Törley-mentes helyekre látogattak, és ott Törley pezsgő hiányában nagy felháborodással kivonultak, így provokálva a vendéglátóhelyeket a termék felvételére.
A 1896-os millenniumi kiállításon a Törley-pavilon messze kitűnt látványával. Törley József a birodalma tetején akart élni, így a gyára mellé egy kastélyt terveztetett, amelyhez teniszpálya, pálmaház és fürdőmedence is tartozott. Érdekesség, hogy apósa, Sacelláry Ignác is építtetett egy kastélyt a lányának, Sacelláry Irénnek a szomszéd telekre, amely ma Sacelláry-kastély néven ismert.
Törley József mindössze 49 évet élt, 1907 nyarán hunyt el Belgiumban. Élete során azonban olyan céget hozott létre, amely története során eddig egymilliárd palack pezsgőt adott el. Bár utódai nem voltak, unokaöccsei vették át a gyár működtetését, és vezették át a gazdasági világválságokon, proletárdiktatúrán, világháborúkon és az államosításon keresztül. A mai Törley Pezsgőmanufaktúra a magyar piac egyik meghatározó szereplője, amely továbbra is a minőséget és az innovációt tartja szem előtt, tisztelegve alapítója, Törley József szellemisége előtt. A Törley név és a buborékos nedű ma is egyenlőségjelet jelent a magyar fogyasztók számára, bizonyítva az alapító briliáns elméjének és kitartásának örök érvényét.
tags: #mikor #volt #autobalesetje #torley #jozsefnek