A fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet, ha a készüléket nem rendeltetésszerűen használjuk, ha szabálytalan a kivitelezés, illetve ha elmulasztjuk a műszaki felülvizsgálatot vagy ellenőrzést. Nagyobb eséllyel rakódik le káros anyag az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem előírás szerinti tüzelőanyagot égetnek, az így elzáródott kéményből pedig a káros anyagok áramolhatnak vissza. A műszaki felülvizsgálat és ellenőrzés fontos feltétele a fűtési rendszer biztonságos működtetésének, hiszen időben kiderül, ha valamilyen karbantartási vagy javítási munkára van szükség. A tűzre dobott háztartási hulladék, azon túl, hogy nagy mértékben szennyezi a környezetet és károsítja az egészséget, könnyen életveszélyes állapotokat idézhet elő otthonunkban. Környezetünk védelme, egészségünk megóvása és a biztonságos fűtés érdekében kiemelkedő jelentőségű, hogy csak a tüzelőberendezésünkhöz használható tüzelőanyagokkal fűtsünk, a kéményeket pedig szakemberrel ellenőriztessük és tisztíttassuk. A nem megfelelő tüzelőanyag-választás és a kéménykarbantartás hiánya miatt megnőtt a szilárdtüzelésű fűtőberendezésekkel felszerelt lakóingatlanokban keletkezett kéménytüzek száma. Feltehetően a fűtési költségek csökkentése érdekében sokan otthon égetik el a háztartásban felgyülemlett hulladékot. Fontos hangsúlyozni, hogy szilárdtüzelésű fűtőberendezésben kizárólag papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el.
A megfelelő tüzelőanyagok kiválasztása
A szilárd tüzelésű berendezésekben történő égetéshez a legfontosabb szabály, hogy kizárólag a berendezés típusának megfelelő, előírt tüzelőanyagokat használjunk. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben csak száraz, kezeletlen fa és papírhulladék égethető el biztonságosan és hatékonyan. A fa legyen jól kiszáradt, nedvességtartalma ne haladja meg a 20%-ot, mert a nedves fa lassabban ég, több káros anyagot bocsát ki, és csökkenti a fűtőberendezés hatásfokát. A kezeletlen faanyag azt jelenti, hogy nem tartalmaz vegyi anyagokat, például festéket, lakkot vagy faanyagvédő szereket. Ezek az anyagok az égetés során mérgező gázokat bocsáthatnak ki, amelyek károsak az egészségre és a környezetre, továbbá károsíthatják magát a fűtőberendezést és a kéményt is.
A papírhulladék, mint például újságpapír vagy karton, szintén égethető, de mértékkel. Fontos, hogy ne égessek el nagy mennyiségű, műanyaggal vagy más szennyező anyaggal kevert papírt. A kereskedelemben kapható gyújtósok is alkalmasak a tűz meggyújtására, de ezeket is csak kis mennyiségben javasolt használni.
Kerülendő tüzelőanyagok és azok veszélyei
Számos anyag égetése szigorúan tilos és rendkívül veszélyes a fűtőberendezésekben:
- Háztartási hulladék: A műanyagok, a vegyszerekkel kezelt anyagok, a gumik és a vegyes hulladékok égetése során mérgező gázok, például dioxinok, furánok és nehézfémek szabadulnak fel. Ezek belélegezve súlyos egészségkárosodást okozhatnak, és rendkívül károsak a környezetre is. A lerakódó kátrány és korom pedig eltömíti a kéményt, ami tűzveszélyes helyzeteket teremthet.
- Vegyi anyagok és festett fa: A festett, lakkozott vagy vegyi anyagokkal kezelt fa, illetve bármilyen más vegyi anyag, mint például oldószerek, festékek, permetező flakonok, veszélyes mérgeket bocsátanak ki az égetés során.
- Gumiabroncsok és műanyagok: Ezek az anyagok égetésekor rendkívül mérgező gázok és korom keletkezik, amelyek súlyosan károsítják a légutakat és a környezetet.
- Nedves fa: A nedves fa lassabban ég, több vizet párologtat, ami csökkenti a fűtőberendezés hatásfokát és növeli a kátrány lerakódását a kéményben.
- Széntüzelésű berendezésekben nem alkalmas anyagok: Bizonyos fűtőberendezések, mint például a széntüzelésű kályhák, speciális tüzelőanyagot igényelnek. A fa égetése ilyen berendezésekben nem mindig hatékony, és károsíthatja a készüléket.
A nem megfelelő tüzelőanyag-választás és a kéménykarbantartás hiánya miatt megnőtt a szilárdtüzelésű fűtőberendezésekkel felszerelt lakóingatlanokban keletkezett kéménytüzek száma. A tüzelőberendezések használatát kormányrendelet szabályozza, az abban leírtak megsértőivel szemben a környezetvédelmi hatóság eljárást indíthat és bírságot szabhat ki.
Biztonságos üzemeltetés és karbantartás
A fűtési rendszer biztonságos működtetésének kulcsa a rendszeres karbantartás és a megfelelő használat.
Rendszeres ellenőrzés és tisztítás
A műszaki felülvizsgálat és ellenőrzés fontos feltétele a fűtési rendszer biztonságos működtetésének. A kéményseprők feladata, hogy ellenőrizzék a kémények állapotát, tisztítsák azokat a lerakódásoktól, és kiszűrjék az esetleges hibákat. A szilárd tüzelésű berendezésekhez kapcsolódó égéstermék-elvezetők esetében ez évente, a gázüzemű és a zárt rendszerű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények vagy kéményrendszerek esetén kétévente történik. A kémények teljes nyomvonalának műszaki felülvizsgálata négyévente esedékes. Használaton kívüli kéményt újból használatba venni csak a kéményseprő szakember kéményvizsgálata után szabad.
Megfelelő távolságtartás és tárolás
A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy az ne jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. A tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészülék közelében ne tároljunk fűtőanyagot. Fűtőanyagot csak kihűlt fűtőberendezésbe szabad tölteni!
Olajkályhák és speciális készülékek
Az olajkályhák esetében különösen fontos a biztonság. Begyújtás előtt meg kell vizsgálni a kályha alatti olajfelfogó tálcát. Az összegyűlt, lecsepegő olajat, pihét ki kell takarítani, mert meggyulladhat. Begyújtáshoz nem használható könnyen gyulladó folyadék (alkohol, benzin stb.)! Begyújtás után az olajadagolást csak fokozatosan növeljük! Várjuk meg, míg a tűztér és a kémény jól átmelegedett! Csak akkor hagyjuk magára a kályhát, ha már egyenletes az olaj égése! Üzemelő kályha kiürülő tárolóját soha ne töltsük fel olajjal, mert az a forró kályhára fröccsenve azonnal lángra lobban.
A fa szerkezetű (könnyűszerkezetes) épületekben létesített kandallók bekötésénél különösen ügyelni kell a műszaki megfelelőségre. A válaszfalon átvezetett füstcsövet ún. három héjú (acélcső-hőszigetelő anyag-belső füstcső) bekötőcsővel kell a kéményhez csatlakoztatni.
Gázkészülékek és a szén-monoxid veszély
A gázkészülékek biztonságos üzemeltetése is kiemelt figyelmet érdemel, különös tekintettel a szén-monoxid (CO) mérgezés veszélyére.
A szén-monoxid keletkezése és veszélyei
A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan”, hisz ez egy színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb, mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Mivel ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik a jelenlétét. A szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, de az év egészében jelen lévő veszélyről van szó.
Megelőzés és szellőzés
A balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tervezéssel, kivitelezéssel és az üzembe helyezéssel megfelelő szakembert bízunk meg. A hőt termelő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. A régi nyílászárók cseréje és helyettük jól szigetelő ajtók, ablakok beszerelése jelentősen csökkenti az épületbe bejutó oxigén mennyiségét. Ha más módon nem biztosított a levegő pótlása, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét, és vákuum keletkezik. Így a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény nem képes az égésterméket elvezetni, szellőzése megfordul. Gyakori, hogy a szellőzőrácsokat takarékossági szempontok miatt letakarják, ami roppant veszélyes.
A mérgezéses esetek körülbelül egynegyede a fürdőszobában következik be, hiszen e helyiségek alapterülete és légtere jellemzően kicsi. A vízmelegítő, vagy a kazán működése során elhasználja a helyiség levegőjét, ezért nagyon fontos a fürdőszoba megfelelő szellőzéséről gondoskodni. A fürdőszobai gázüzemű készülék működésére jelentősen kihat az, ha a használatával egy időben a konyhában, vagy a mellékhelyiségben elszívó működik. Más épületgépészeti berendezések jelentősen ronthatják a tüzelőberendezések levegőellátását és az égéstermék elvezetését. Ha az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, ezek a berendezések együttműködtetése is képes megfordítani a kéményekben az áramlás irányát, ami ideális a szén-monoxid-keletkezéshez.
Szén-monoxid-mérgezés: Minden, amit tudnod kell
Egy lakásban tehát ezen épületgépészeti berendezéseket összességében kell kezelnünk, rendszerként kell rájuk tekintenünk, nem pedig mint egymástól független fűtő-, főző-, melegítő eszközökre. Az egyik akadályozhatja a másik levegő utánpótlását, együttes üzemeltetésük így halálos gázkoncentrációt is eredményezhet. A lakásban lévő por és a pára szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit és gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szén-monoxid keletkezésének.
Szén-monoxid-érzékelők
A szén-monoxid-érzékelők tehát csak akkor tudják betölteni funkciójukat, ha megbízható típust szerzünk be, és azt a gyártó előírásainak megfelelő helyre és megfelelő módon telepítjük. Fontos tudni, hogy ezeknek érzékelőknek is van szavatossági idejük. Javasolt az eszközt kétévente megfelelő tanúsítványokkal rendelkező laboratóriumban bevizsgáltatni. A szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését soha ne végezzék el otthon.
Új üzemanyag-technológiák és hatékonyabb égés
A hagyományos tüzelőanyagok mellett folyamatosan zajlik a kutatás új, hatékonyabb és környezetkímélőbb megoldások után. Az egyik ilyen irány a víz alapú emulziós üzemanyagok fejlesztése.
Víz-alkohol emulziók üzemanyagként
Az US-5156114 számú szabadalmi leírás szerint olyan üzemanyag kidolgozására tettek javaslatot, amely alkalmas belső égésű motoroknál használatos, és különösen a gépjárműveket hajtó motorokban hasznosított dízelolaj, illetve benzin kiváltására. Ezek az üzemanyagok vizes és szerves fázisokat emulzióban tartalmaznak. A szerves fázis vagy benzint, közvetlen lepárlású benzint, kerozint, dízelolajat, gáz-halmazállapotú, széntartalmú anyagot, szénalapú szintetikus tüzelőanyagot, biomasszából származtatott olajat tartalmazó csoport egyikét vagy ezek keverékét tartalmazza, továbbá alkoholt, nemionos emulgeálószert, kenőképesség-javító szert, metanolt, fázisszétválást gátló adalékot, és adott esetben cetánszámjavító adalékot tartalmaz.
A találmány szerinti üzemanyagot vízből és benzinből készült emulzióként előállítva, potenciális energiája körülbelül fele a benzinének, de belső égésű motorban elégetve lényegében ugyanakkora teljesítmény elérését teszi lehetővé, mint ha azonos mennyiségű benzint égetnénk el. Ez a hatás meglepő, és elméletileg a hidrogén és oxigén keletkezésével magyarázható az égéstérben, a vízmolekulák disszociációja révén.
Ezen üzemanyagok egyik különösen célszerű megvalósítása olyan keverék, amelyben a víz mintegy 40 térfogat% és mintegy 60 térfogat% közötti részarányban van jelen, vele keverékben illékony, folyékony szénalapú tüzelőanyag van, mint például benzin, közvetlen lepárlású benzin, dízelolaj, kerozin típusú üzemanyag, széntartalmú szintetikus tüzelőanyag, biomasszából származtatott olaj bármelyike, vagy ezekből képezett keverék. Az alkoholt, főleg rövid szénláncú alkoholokat, például metil-alkoholt azért használják, mivel jelenléte csökkenti az üzemanyag fagyáspontját, valamint javítja ellenálló képességét a fázisokat alkotó összetevők szétválását előidéző folyamatokkal szemben.
A találmány szerinti üzemanyag számos előnye közé tartozik, hogy a belső égésű motoron kívüli feltételek között nem gyúlékony, és ez biztonsági szempontból jelentős fejlődést hoz a hagyományos összetételű üzemanyagokhoz képest. Emellett a környezetszennyező anyagok kibocsátott mennyisége rendkívül jelentős mértékben csökken, hiszen a hagyományos üzemanyagokkal működtetett motorokhoz képest a kibocsátott szén-dioxid mennyisége felére csökken. A gyártási költsége lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos üzemanyagoké, és az egyébként nem kedvelt, gyengébb minőségű szénalapú tüzelőanyagok is használhatók az előállításához.
Fabrikett és egyéb préselt tüzelőanyagok
A fabrikett kiváló megoldást jelenthet hagyományos kazánnal rendelkezők számára. A fabrikett fűtőértéke körülbelül duplája az ideális minőségű tűzifának, így fele mennyiség elegendő lehet belőle. A fabrikett a tűzifával szemben 2-3-szor nagyobb sűrűségű és 40%-kal nagyobb fűtőértékű, ezért ugyanolyan fűtőhatás eléréséhez a tüzelőberendezés tűzterében kisebb mennyiséget kell elégetni. Lakossági tüzelőberendezésekben jó hatásfokkal a megfelelően szilárd fabrikett égethető el. Alacsony nedvességtartalma miatt száraz helyen kell tárolni. Amíg a brikett lángra kap, nagyobb szellőzést kell biztosítani. Amint átizzott és kis, kékes színű lánggal ég, a szellőzést minimalizálni kell. A keményfa brikett a hőt sokáig tartja.