A várandósság az emberi élet egyik legcsodálatosabb és legmeghatározóbb időszaka, amely során a női test hihetetlen átalakulásokon megy keresztül. Ez az időszak azonban nem csupán örömteli pillanatokat tartogat, hanem számos új és gyakran furcsa tünetet is hoz magával. A hormonok szinte minden szervrendszerre befolyással bírnak, megváltoztatva bőrünket, hangulatunkat, anyagcserénket, vérnyomásunkat, és még hosszan sorolhatnánk. A hányingertől és evésrohamoktól kezdve a méhfeszülésig, a kismamák tömegeivel szembesülnek furcsa érzéseknek. De hogyan is dönthetjük el, melyik tünet számít normálisnak, és melyik jelezhet komolyabb problémát?
Az Első Trimeszter Intő Jelei: A Hányingeren Túl
Szinte mindannyian tudjuk, hogy az első trimeszterben megszokottak a hányingerrel, hányással járó rosszullétek. Dr. Isabel Blumberg szülész-nőgyógyász azonban arra figyelmeztet, hogy ha ezek mellé láz társul, akkor már nem tekinthetők normálisnak. Akkor sem, ha már az ital sem marad meg bennünk, s a vizeletünk mennyisége a normálishoz képest lecsökken. Ez már a kiszáradás jele, ami azt jelenti, hogy infúzióban kell pótlást kapnunk. A vészes terhességi hányás pedig szintén kóros állapot, ez már veszélyezteti az anya és a magzat egészségét, hiszen nem jutnak elég tápanyaghoz.
A hazai közmegállapodás szerint amennyiben egy bizonyítottan terhes nő vérzést tapasztal, azonnal kórházba kell vonulnia, hogy kivizsgálják és megakadályozzák az esetleges vetélést, koraszülést. Így már a pecsételő vérzésnél is indokolt lehet az orvos meglátogatása. Ám a nők 25 százaléka tapasztal ilyet az első három hónapban, ötven százalékuk mégis egészséges gyereknek ad életet a kilencedik hónap végén. Ez jó hír, azt jelenti, hogy a vérzés nem jelent automatikusan vetélést még akkor sem, ha a gyanú értelemszerűen felmerül. Dr. Daniel Landers anyák és magzatok gyógyítására szakosodott specialista szerint még az enyhe görcsökkel járó vérzés sem feltétlenül katasztrófa jele, a beágyazódás is okozhat ilyen panaszokat, ahogy a durvább szexuális együttlét vagy a méhen belüli polip is.
Némi fejfájás a terhesség során még normálisnak tekinthető. Ingadozik a vérnyomásunk, a hormonszintünk, érzékenyebbek vagyunk. A tartós és súlyos fejfájás azonban már nem játék, főleg, ha esetleg szédülés, látásprobléma vagy ájulás is társul hozzá. Amíg az orvoshoz érünk, mindenképpen legyen mellettünk valaki, aki segít, és ha tudunk, feküdjünk a bal oldalunkon. Időnként csak a kiszáradás tünete a fejfájás, de a második vagy harmadik trimeszterben sajnos a terhességi magas vérnyomás is okozhatja, ami már kezelést igényel.
Dr. Laura Riley specialista szerint a táguló méh, a nyúló szalagok, a belső szervek szokatlan helyzete, a belekben található szelek gyakran járnak fájdalommal. Ám ha az nagyon erős, már érdemes orvoshoz fordulni. Az első trimeszterben megvan a kockázata a méhen kívüli terhességnek, ami kezelés, azaz műtét nélkül akár halálos is lehet.
A Hasi Görcsök és a Vízveszteség: Mikor Kell Aggódni?
A várandósság alatt a legnagyobb riadalmat a vérzésen kívül általában a hasi görcsök keltik. Nem csoda, hiszen kezdődő vetélés vagy koraszülés jele is lehet. Dr. Rajnai Attila, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza elmondta, mi minden okozhat görcsöket, és mikor kell nagyobb bajra gondolni. Nem mindegy ugyanis, hogy a terhesség mely fázisában van!
Első trimeszter: Az alhasi görcsök a terhesség bármely fázisában felléphetnek, ám nem mindegy, hogy hányadik hétben, milyen erősségű és gyakoriságú görcsöket tapasztal a kismama. A várandósság elején a beágyazódást kísérheti a panasz, könnyű a PMS-sel összekeverni, és gyakran ekkor a nő még csak nem is tud az állapotról. Az első trimeszterben jelentkező alhasi feszülések lehetnek székrekedés vagy fokozott gázképződés következményei is. Ilyenkor szimetikon hatóanyagú készítmények alkalmazása is szóba jöhet, melyek rövid időn belül megszüntethetik a panaszokat, és ezek alkalmazása a babára nézve is biztonságos.
Második trimeszter: Ahogy nő a méh, úgy az azt tartó szalagok nyúlnak, melyet a kismama hasi fájdalomként élhet meg. Viszont ezt általában úgy lehet megkülönböztetni az egyéb görcsöktől, hogy ekkor jellemzően a has egy része, az egyik oldala fáj.
Harmadik trimeszter: A görcsök, valamint a haskeményedések gyakoribbá válhatnak (a keményedések a többedszer szülőknél akár már a 2. trimeszterben is jelentkezhetnek). Megkezdődnek ugyanis az ún. Braxton-Hicks-féle méhösszehúzódások, melyek a szülést készítik elő. Vannak, akik hónapokkal, vannak, akik csak hetekkel/napokkal a szülés előtt érzik. Ami fontos, hogy ne legyen erős, rendszeres, és naponta 10-nél kevesebbet tapasztaljon a kismama (amennyiben a 37. hét előtt van a kismama, koraszülés is lehet belőle). Érdemes még tudni, hogy az utolsó trimeszterben a magzatmozgások a baba méretéből és erejéből adódóan már igen erőteljesek, így olykor egészen fájdalmasak is lehetnek - mondja dr. Rajnai Attila, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.
Végül szót kell ejteni a szülés közeledtét jelző, rendszeres jóslófájásokról is. Ezek a 37. hét után bármikor előjöhetnek, és kezdetben rendszertelenek, majd később rendszeressé válnak.
Mikor jelez a görcs vetélést vagy koraszülést? Nagyon fontos, hogy meg lehessen különböztetni a vetélésre/koraszülésre utaló görcsöket a normál állapotoktól. Az első és legfontosabb szabály az, hogy ha a görcs erős, gyakori, rendszeres, akkor mindenképp konzultáljon orvosával, még akkor is, ha nem jár vérzéssel! A nőgyógyász ekkor megvizsgálja a méhszáj állapotát, a baba életjeleit, a placentát, fertőzésre utaló jeleket keres, valamint előrehaladott terhesség esetén pedig CTG/NST-re teszi a kismamát.
Dr. Rajnai Attila görcsök esetén azt javasolja, hogy először pihenjen a kismama és vegyen be emelt dózisú, vízben feloldható magnéziumot. Azonban, ha a görcs már régóta tart, ráadásul vérzés is párosul hozzá, vagy még így sem szűnik meg a panasz, forduljon mielőbb orvoshoz! Szerencsére a nagyobb adag magnézium és az ágynyugalom gyakran segít, ám ha nem, fennáll a vetélés/koraszülés esélye - de ez még, sok esetben megfelelő orvosi terápiával, kórházi benntartózkodással, megállítható.
Mi minden okozhat vetélést?
- Méhlepény problémák
- Genetikai rendellenesség
- Fertőzés
- Méhszáj-elégtelenség
- Mióma, polip
- Véralvadási zavar
- Immunológiai zavar
- Hormonzavarok (pl. pajzsmirigyzavar)
- Betegségek (pl. cukorbetegség, lupus)
Normálisak a görcsök terhesség alatt? - Termékeny elmék
Bármilyen folyadék is távozik belőlünk, az okot adhat aggodalomra. A magzatvíz szivárgása már hetekkel a szülés előtt bekövetkezhet, ilyenkor megnő a fertőzés veszélye, ezért mindenképpen vonuljunk kórházba. Korábbi szakaszokban a nők gyakran azt hiszik, magzatvíz ürült belőlük, pedig csak a baba erősen megrúgta a hólyagjukat és ettől bepisiltek egy kicsit. Ez a hólyagra nehezedő nyomás miatt teljesen normális egy bizonyos szintig. Ám ha hasi fájdalmak, csípő érzés vagy láz társul hozzájuk, az már húgyúti fertőzést jelezhet.
A Vércsomók és a Lábak Fájdalma: Figyelmeztető Jelek a Terhesség Későbbi Szakaszában
A növekvő testsúly és a vizesedés miatt bizonyos mértékű lábfájdalommal minden kismama szembenéz. Ám ha ez erőssé válik, vagy nem múlik el, már érdemes orvoshoz fordulni. A terhesség a hormonok miatt hatszorosára emeli a vérrögök kialakulásának kockázatát, azaz legrosszabb esetben mélyvénás trombózisunk is lehet. Ennek az erős fájdalom mellett jele lehet az egyik láb bedagadása, a bőr kivörösödése, felforrósodása. Ezen a ponton hívjunk mentőt, ahogy akkor is, ha hirtelen alig kapunk levegőt, fáj a mellkasunk, a pulzusunk pedig felugrott az egekbe - ebben az esetben a vérrög tüdőembóliát okozhatott. A magasabb életkor és testsúly hajlamosító tényezők, ahogy a genetika is, de a jó hír, hogy megfelelő orvosi megfigyeléssel, sok pihenéssel, kompressziós harisnyával, vérhígítókkal meg lehet előzni a vérrögök kialakulását.
A Meddőség Rejtélyei: Okok és Megoldások
Közismert, hogy meddőségről akkor beszélhetünk egy pár esetén, ha egy év rendszeres és kitartó próbálkozás után is elmarad a gyermekáldás. Noha ijesztőnek hangozhat, de egyre több helyen olvashatjuk feketén-fehéren, hogy a meddőség ma már egyfajta népbetegségnek tekinthető, és különböző okokból kifolyólag a jövőben egyre több párt érinthet majd. Magyarországon jelenleg mintegy 100 párból legalább 18-at érint a probléma, tehát ilyen sokan vannak, akiknél a rendszeres nemi élet ellenére sem fogan gyermek. Számszerűsítve ez több mint 300 ezer párt jelent csak hazánkban. Világszerte azonban sokkal rosszabb adatokról van tudomásunk.
Mint azt már fentebb is említettük, a meddőség közel sem csak a nők betegsége, de mivel elsők között mindig ők fordulnak orvoshoz a kivizsgálással, ezért az alábbiakban az ő szemszögükből közelítjük meg a problémakört.
A női meddőség hátterében nagyon sok esetben valamilyen szexuális úton terjedő betegség, azon belül is főként a kankó vagy a Chlamydia fertőzés áll. Noha más hasonló szexuális betegségek egyaránt előidézhetik, ugyanakkor ezek a leggyakoribbak. Különösen a Chlamydia fertőzés nagyon veszélyes, mert gyakran egyáltalán nem okoz semmiféle tünetet, és a leginkább a 18-25 éves korosztály körében terjed, akik gyakran váltják partnereiket és élnek nemi életet védekezés nélkül. A betegséget a Chlamydia trachomatis baktérium okozza, és rengeteg esetben csak akkor okoz tüneteket, amikor már kellemetlen szövődményeket idézett elő.
A petevezeték elzáródása az esetek többségében már inkább egyfajta szövődménynek nevezhető probléma, hiszen általában gyulladások vagy nemi betegségek következtében alakul ki, azonban a meddőség egyik elsőszámú kiváltójának tekinthető. A megtermékenyítés szempontjából ez a legtöbbször 10-11 centiméteres csőszerű szerv nagyon fontos, hiszen az érett vagy már megtermékenyített petesejt ezen keresztül jut el a méhbe, ami átlagosan 4-5 napot vesz igénybe egy egészséges szervezet esetén. Amennyiben a petevezető elzáródik, a petesejtek értelemszerűen nem tudnak eljutni a méhbe, így a megtermékenyülés folyamata nagyon súlyos akadályba ütközik. Ennek eredményeképpen a legtöbbször meddőség, ritkán méhen kívüli terhesség következik be. Nemcsak a probléma vizsgálata, hanem az elzáródás feloldása is kellemetlen, gyakran fájdalmas.
Szintén gyakori oka a meddőségnek az úgynevezett endometriózis. A probléma hátterében - a genetikai tényezőkön felül - egyfajta menstruációs probléma áll, aminek részeként az endometrium sejtek nem tudnak kiürülni a szervezetből, hanem megtapadnak ott. Lerakódhatnak a petefészkeken, a méhszalagokon, a húgyhólyagon, de akár még a beleken is.
A PCOS, vagy teljes nevén policisztás petefészek szindróma szintén nagyon gyakori ok a meddőségi problémák tekintetében.
Az emberi szervezet működése rendkívül bonyolult. A terhesség pedig az egyik legnagyobb átalakulással és extra megterheléssel járó folyamat, amihez nagyon sok belső rendszernek kell makulátlanul és összehangoltan működnie. Ilyen többek között a hormonrendszer is. Az áldott állapothoz ugyanis nagyon sok hormon összjátékára lesz szükség, így elegendő mennyiségben kell jelen lenniük a megfelelő időben ahhoz, hogy a terhesség kialakuljon. Ha csak egyetlen hormon nincs a helyén, az egyensúly azonnal felborul. Például a teherbe eséshez nagyon lényegesek a peteérést serkentő- és a lutenizáló hormonok, de a prolaktin is, hogy csak hármat emeljünk ki a hosszú sorból. Ezért nagyon fontos ilyen esetekben az úgynevezett hormonpanel vérvizsgálat elvégzése. Innen jellemzően már azonnal láthatóvá válik, hogy mely hormonok hiányoznak a szervezetből, és milyen kezelésekre lesz szükség annak érdekében, hogy az egyensúly helyreálljon, és a hormonális eredetű meddőség megszűnjön.
Egyéb tényezők a női meddőség hátterében: Miközben a fentiekben sorra vettük, hogy melyek a női meddőség leggyakoribb okai, nagyon fontos még hozzátennünk, hogy vannak más egyéb tényezők is, amelyek ezeken kívül, vagy éppen ezek mellett befolyásolhatják a meddőséget. Ezek a következők:
- Kései gyerekvállalás: Rendkívül negatív tendencia uralkodik manapság a nők körében, aminek részeként mindenki addig vár a gyerekvállalással, amíg késő nem lesz. Míg korábban a 20-25 éves kor volt a megfelelő időszak a babavállalásra, addig manapság ez 35-40 éves korra tolódott ki. Ez az egyik oka annak, hogy olyan sok a meddőségi probléma, hiszen a petesejteknek nemcsak a mennyisége csökken folyamatosan, hanem a minősége is romlik a nőknél, 40 éves korra pedig a megmaradtak 90 százaléka már hibás.
- Túlsúly, mozgásszegény életmód: Bár a meddőség kérdésében főként a férfiakat érinti, azért a nőknél is elég komoly gondot tud okozni a gyermekvállalás kapcsán a túlsúlyos állapot. Különösen akkor, ha mozgásszegény életmód kapcsolódik hozzá. Ennek az oka, hogy a szervezetben található zsírszövetek az ösztrogénháztartás egyensúlyában nagyon fontos szerepet játszanak, így a túlzott soványság vagy a túlzott elhízás a mozgáshiányos állapottal társulva alaposan megnehezítheti a megtermékenyülést.
- Bizonyos gyógyszerek: Ha meddőségi vizsgálatokra kerül sor, mindig felmérésre kerülnek a páciens által rendszeresen és alkalmanként szedett gyógyszerek is, hiszen vannak olyan készítmények, amelyek átmeneti vagy tartós terméketlenséget okozhatnak. Súlyos esetben például a sugár- és a kemoterápiának vannak ilyen mellékhatásai, de olyan gyógyszereknek is lehetnek, amelyekre elsőre nem is gondolnánk.
- Ritkább betegségek: A teljesség igénye érdekében nem szabad kihagyni a sorból azokat a betegségeket sem, amelyek ritkább esetben, de szintén okozhatnak meddőséget. Ilyen például a méhüregi rendellenesség, a pajzsmirigy alulműködés vagy bizonyos autoimmun problémák.
Ezen felül fontos tudni, hogy minden nő egy meghatározott számú petesejttel a szervezetében születik. Amennyiben mindent megpróbáltunk, de egy év után sem fogant meg természetes úton régóta várt kisbabánk, akkor az első és legfontosabb teendőnk, egy alapos nőgyógyászati kivizsgálás legyen. Ha nem akarjuk halogatni, az Oktogon Medical Center nőgyógyászati szakrendelésén rövid határidők és tapasztalt orvosok várják a pácienseket, akik mindent megtesznek majd azért, hogy mielőbb feltárásra kerülhessen a probléma. Az első és legfontosabb tehát az okok feltárása. Amennyiben kiderül, hogy mi okozza a meddőséget, akkor a legfontosabb, hogy az alapbetegség megszüntetésre kerüljön, amihez a legtöbbször elegendő a gyógyszeres kezelés, máskor azonban csak a műtéti beavatkozás. Ha a beteg meggyógyult, tehát minden probléma elhárult a terhesség útjából, de így sem sikerül teherbe esni, csak akkor következik a mesterséges megtermékenyítés.
A mesterséges megtermékenyítés két típusa: Amennyiben közvetett megtermékenyítésre kerül sor, alapvetően két lehetőség közül választhatunk. A méhen belüli megtermékenyítés az úgynevezett inszemináció, ami nagy előkészületeket, illetve a petefészek gyógyszeres stimulációját igényli. Részeként a szakorvos peteéréskor egy katéteren át spermiumokat juttat a méhbe a foganás reményében. Ennek sikertelensége esetén van szükség a lombik programra, ami szintén a petefészek stimulációjával indul, hogy a szervezet sok megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termeljen. Ezt követően az orvos ezeket a petesejteket kiemeli, majd laboratóriumi körülmények között elvégzi a megtermékenyítést. Az így keletkező embriók kerülnek aztán vissza a méhbe, ahol optimális esetben több is növekedésnek, fejlődésnek indul.
Alternatív gyógymódok: Végül, de nem utolsósorban fontos kiemelni, hogy néha más szakágak bevonására is szükség van azért, hogy a meddőség gyógyítható legyen.
A Terhességi Rosszullét Mint Életfunkció: Túlélni és Megérteni
A "reggeli rosszullét" elnevezést valószínűleg férfiak vagy gyermektelen nők találták ki, akit ugyanis egyszer ez a jelenség elkapott már, az tudja, hogy akár egész nap is eltarthat, vagy elmúlhat, majd bármely napszakban újra előjöhet. Általában a terhesség 6. és 12. hete között a legintenzívebbek a tünetek, éppen akkor, mikor a legtöbb nő még titkolni szeretné a remek hírt, ám ezt különösen megnehezítik az olyan jelenetek, mikor egy tárgyalásról kell zöld arccal kirohanni. Van olyan, aki hiába várja a megváltó 12 hetes határt, és tovább, hat hónapig vagy akár végig, kilenc hónapon át van rosszul, más pedig mindebből semmit nem tapasztal. Olyan is van, aki az egyik terhességénél teljesen tünetmentes, míg a másiknál a halálán van. A legenyhébb kívánósságtól, émelygéstől, ételundortól az életveszélyes, kóros hányásig minden fokozatban létezik.
Miért van? A hányinger valójában nagyon jó jel a vetéléstől szorongók számára: azt jelenti ugyanis, hogy a hCG és az ösztrogén hormonok szintjei megemelkedtek, a terhesség tehát biztosan fennáll. Pontos, bizonyított magyarázata még nincs ezeknek a tüneteknek, ezért indokolják a hormonszint fokozatos emelkedésével, mely az első három hónapban folyamatos, majd leáll. A másik elmélet egy evolúciós alkalmazkodási folyamatot lát a rosszullétek mögött: eszerint a szervezet így védekezik a magzat egészséges fejlődésére esetlegesen veszélyes mérgek ellen. Azzal a jelenséggel magyarázzák az elméletet, hogy a terhes nők nagy százaléka éppen az olyan ételektől undorodik meg, amelyek ételmérgezést okozhatnak - a hústól, tojástól, haltól és a kávétól. Ezt az elméletet cáfolja egyik megkérdezett kismamánk, aki ugyan szigorúan vegán, terhessége alatt mégis a legsúlyosabb húsételekre vágyott: hamburgerre, zsíros sült oldalasra, kolbászra, valamint egy másik elvetemült nyilatkozónk, aki az éjszaka közepén küldte el férjét kólavadászatra, mert úgy érezte, azonnal szüksége van a hideg, szénsavas koffeinre. Majdnem biztosak vagyunk tehát abban, hogy a terhességi rosszullét tökéletesen irracionális jelenség.
Okozhatja még egy viszonylag logikus dolog: a vércukorszint hirtelen zuhanása, tehát ha a kismama éhes - az üres gyomorra ilyenkor a megszokott korgás helyett azonnal vészcsengővel reagál a szervezet - ezért van az, hogy gyakrabban fordul elő a rosszullét reggelente. Ugyanígy ronthat a helyzeten az extrém fáradtság vagy kialvatlanság. Hajlamosabb lesz a terhességi rosszullétre, aki amúgy émelyegni szokott mozgó járműben, például autóban, aki nagy stressznek van kitéve, aki jelentős túlsúllyal rendelkezik, vagy aki ikreket vár, sőt, a hiedelmek szerint az is, akinek a magzata lány.
Hogyan lehet túlélni?
- Reggeli az ágyban: Elsőként minden kismama és a védőnő a nagyon gyakori, nagyon kicsi adagokban történő táplálkozást javasolja. Érdemes az ágyat, a lakást és a kézitáskát is megtömni kekszekkel, ropival, vagy más egészen natúr ropogtatnivalóval, valamint egy palack vízzel, hogy vész esetén azonnal kéznél legyen. Sőt, sokan azt javasolják, ne is várjuk meg, míg a helyzet rosszra fordul, hanem rendszeres időközönként együnk-igyunk egy-egy falatot, kortyot, kifejezetten a megelőzés érdekében. Megkérdezett védőnőnk egészen odáig menne el, hogy ha nem is erőltetésre, de önmagunk erős unszolására buzdít: tartsuk észben, mikor és mit ettünk utoljára, mennyit ittunk, és - főleg az utóbbiból - mindenképp törekedjünk elérni a minimum szükségletünket, ami kb. 2-2,5 liter. Nyugodtan hallgassunk a szervezetünkre, és kerüljük azokat az ételeket, amiktől rosszul vagyunk. Ha azonban valamit hirtelen megkívánunk, annak is óvatosan essünk neki, nehogy a második falatnál útnak induljon az egész visszafelé.
- B6-vitamin: Ha nem viszünk be elég B6-vitamint a szervezetünkbe ebben az időszakban, a hiányállapot is okozhat émelygést, ezért érdemes megpróbálni olyan jellegű ételeket legyűrni a torkunkon, amelyek tartalmazzák azt, esetleg - az orvossal, védőnővel egyeztetve - szájon át, tabletta formájában is pótolhatjuk. B6-vitaminban gazdag a tej, a burgonya, a mogyoró, a barnarizs és a teljes kiőrlésű gabonák, valamint a banán. Utóbbit egyik ismerős kismamánk támasztja alá, aki állítása szerint sok mindent próbált enni a kilenc hónap alatt, de csupán a banán esett neki igazán jól.
- Folyadék, szénsav, pirítós: Egyes ételek, ízek, fűszerek, illatok enyhíthetik a hányingert, bár ebben is minden egyes várandós nő egyénenként különbözik, tehát mindegyik, a továbbiakban felsorolt tipp lehet felesleges vagy káros az egyiknek, míg megmentő a másik émelygő számára. A gyömbér, a belőle készült tea és sör, annak is alkoholmentes változata, de a gyömbéres kekszek is segíthetnek. Sokan hivatkoztak a gyömbérsör mellett más hideg italokra, azon belül is a citromos vízre és a narancslére, ezeknek néha épp a szénsavas változata. A mentateát és a mentás limonádét is többen említik, a hideg folyadék tehát mindenképp jó, akár jégkocka formájában is. A folyadék arra az esetre is jó, ha annyira erős a hányinger, hogy úgy érezzük, minden szilárd falat visszafordulna a nyelőcsövünkön, nagyon jól működnek ilyenkor a levesek, krémlevesek, turmixok és smoothiek, esetleg a pépesebb főzelékek. A többségnél beváltak még a száraz rágcsálnivalók, például a perec, a müzlik, az olajos magvak, különösen a mandula, valamint a savanyú tejtermékek, mint a joghurt és a kefir.
- Tejszínhabos savanyú uborka: Sokan éppen az édes ízektől vonakodnak az első harmadban, és inkább a sós, kesernyés, savanykás ételeket preferálják - nem véletlenül közhely a savanyúságra ácsingózó kismama, a saját szemünkkel láttunk egyet a piacon, amint hófehér arccal tömte magába marokszám a savanyú káposztát. Körkérdésünkre azonban sokan ezt azzal egészítették ki, hogy a savanyú ízek, például az ecetes krumplifőzelék vagy a kínai csípős-savanyú leves után azonnal tömény édességbombákra, tejszínhab és gesztenyepüré hegyekre vágytak, sőt, volt, aki hat hónapig csak a nutellás pirítóst tudta biztonságban a gyomrában tartani. Akit pedig nem gyötört hányinger, arra olykor gyilkos zabarohamok törtek: ilyenkor ölni tudtak, ha azonnal nem kaptak valamit enni. Persze - mondja a védőnő mosolyogva - ilyen van, de csak ésszel, hiszen sajnos ilyenkor sem kettő helyett kell enni.
A terhességi hányás az utolsó menstruációtól számított ötödik héten kezdődik. A menses kimaradása esetén a reggeli hányinger megjelenését sokan a terhesség egyértelmű jelének tekintik. A várandóssággal kapcsolatban általában reggeli hányingert szokás emlegetni, ugyanakkor sok kismama nem a reggeli órákban, hanem a nap más szakaszában érezheti a kellemetlenséget. Egyes statisztikák szerint csak a kismamák csupán 17-20 %-nál jelentkezik reggel, felkelés után, nagy többségnél inkább egyéb napszakokban figyelhető meg. A legkellemetlenebb tünetek a 8. és 12. terhességi hét között jelentkeznek, majd a 18-20. terhességi hétre megszűnnek. Előfordulhat, hogy a terhesség közepére sem szűnik meg a hányinger; körülbelül minden 20. kismamánál az egész várandósságuk alatt jelen lehet. A kórkép legsúlyosabb megnyilvánulása a vészes terhességi hányás, amely miatt a kora terhességben igen gyakran szükségessé válhat a kórházi ápolás. Elég nehéz meghatározni, hogy mikor nyilvánítjuk kórosnak, illetve vészes terhességi hányásnak a tüneteket. Általában a 9. hét környékén jelentkezik a súlyosabb forma.
A terhességi hányás rizikótényezői közé tartozik a pajzsmirigy alulműködése, bizonyos gyomor-bélrendszeri megbetegedések (fokozott gyomorsav túltermelés, Helicobacter pylori fertőzés esetén), az üszökterhesség (mola terhesség), valamint a többes terhesség. Gyakrabban észlelhetjük a kórképet, ha az előző terhességben vészes terhességi hányás fordult elő. Előzetes pszichiátriai kezelés után, főleg a krónikus depresszióval kezelt kismamáknál is gyakrabban fordul elő. A túlsúlyos, alacsonyabb iskolázottságú, rossz szociális körülmények között élő kismamák gyakrabban panaszkodnak súlyosabb hányingeről. A fő kiváltó tényezője természetesen a terhesség maga. A terhességi hányásban összetett hatások játszanak szerepet: a hormonrendszer, a gyomor-bélrendszer, a belső fül egyensúlyszerve, a szaglórendszer eltérő működése is megfigyelhető. Ismert kóroktani tényező a magas ß-HCG, mely magas ösztrogén szinttel jár együtt, de a progeszteron, illetve kortikoszteroid hormonok mennyisége is megváltozik. A hányinger, hányás mértéke fokozódik a ß-HCG szint emelkedésével. Általában a panaszok az ötödik héten enyhe formában jelennek meg, majd a terhességi hetek előrehaladtával egyre kifejezettebb hányingerről számolhatnak be a kismamák. A többes terhesség, illetve üszökterhesség esetén gyakrabban előforduló, kifejezettebb hányingert, hányást a nagyobb mennyiségben termelődő ß-HCG magyarázza. Ugyancsak a ß-HCG szerepét bizonyítja, hogy a terhességi hányinger megszűnése gyakran megfigyelhető elhalt terhességek esetén, amikor a ß-HCG termelése megszűnik, vagyis a vérben a szintje folyamatosan csökkenni kezd. Ebből következik, hogy a hányást akár pozitív jelnek is értékelhetjük, ha megjelenik az első trimeszterben. Ugyanakkor a hányinger, hányás hiánya, illetve megszűnése nem feltétlenül utal kóros terhességi állapotra. A hormontermelésen kívül belgyógyászati betegségeknek (pajzsmirigy túlműködése, Helicobacter pylori baktérium jelenléte a gyomorban) is szerepe lehet. Terhesség alatt előforduló kóros hányinger, hányás esetén, főleg, ha elhúzódó, mindenképpen ki kell zárni az esetlegesen előforduló belgyógyászati eltéréseket. Várandósság alatt bélrendszeri betegségek nélkül is megváltozik az emésztésben szerepet játszó gyomor és belek működése, perisztaltikája, mely nagyban hozzájárul a terhesség alatti hányinger, hányás kialakulásához. Egyes leírások szerint a vészes terhességi hányásban szenvedők esetében a gyomor-bélrendszer jóval érzékenyebb a terhességgel összefüggő változásokra. A várandósság alatt a szaglórendszer érzékenysége is megváltozik. Bizonyos erős szagok, illatok fokozhatják a hányingert. A genetikai tényezők jelentőségét bizonyítja, hogy az egypetéjű ikrek terhességeinél nagyon hasonló lehet a hányinger, hányás alakulása. Hányingert válthatnak ki erős illatok (pl. parfüm, cigarettafüst, főtt étel).
Életmód változtatás hatásosan csökkentheti a várandósság első szakaszában előforduló hányinger megjelenését. Érdemes gyakran, kis mennyiséget enni. Kerülni kell a fűszeres, zsíros, nehéz ételek fogyasztását. Az első trimeszterben a kismamák pihenés- és alvásigénye is megnő. Rendszeres pihenés, napközben beiktatott rövid alvás csökkentheti a panaszok súlyosságát. Kis mennyiségű folyadék, illetve étel gyakori fogyasztásával megelőzhetőek a súlyos tünetek. Az üres gyomor az esetek egy részében indukálhatja a hányingert, illetve súlyosbíthatja a tüneteket. A reggeli hányingerrel küszködő kismamáknak érdemes néhány szem kekszet az ágy mellé készíteni, és elfogyasztani az ágyból való felkelés előtt. Esetleg a reggeli hányinger megoldásában az is segítséget jelenthet, ha esti lefekvés előtt kis mennyiségű szénhidrát (pl. keksz) fogyasztása történik. Folyadék bevitel - a megfelelő folyadékegyensúly rendkívül fontos nemcsak a várandós kismamáknál, hanem minden hányingertől és hányástól szenvedő beteg esetében. Gyógyszerek, vitaminok - Az első 12 hétben érdemes tartózkodni a gyógyszerek többségétől. Egyes készítményekkel még nincsenek megfelelő tapasztalatok a terhesség alatti használatukról, még más gyógyszerek káros hatása egyértelműen leírt. A legjobban ismert, és a kismamáknál legtöbbször alkalmazott gyógyszer a B6 vitamin. Gyógyszertárban recept nélkül hozzáférhető, de használata előtt célszerű szülész-nőgyógyásszal konzultálni. Érdemes naponta több alkalommal (reggel-délben-este) egy szemet bevenni. A terhesség előtt legalább 6 héttel elkezdett, rendszeresen szedett multivitamin egyes leírások szerint, jelentősen csökkentheti a tüneteket. Ugyanakkor bizonyos esetekben pont a kismamáknak javasolt vitaminkészítmények fokozzák a hányingert. Ha arra van gyanú, hogy a használt vitaminkészítmény (pl. bevétele után jelentősen fokozódik a hányinger, esetleges véletlen kihagyásakor kevésbé jelentkezik) befolyásolja a panaszokat, érdemes lecserélni, illetve elhagyni. A vitamin elhagyása esetén a terhesség első trimeszterében rendkívül fontos a fólsav bevitele, amely a velőcsőzárodási rendellenességek megelőzésében jelentős szerepet játszik. Gyógynövények - A gyógynövények mindenki számára hozzáférhető szerek, melyek között több hatásos hányáscsillapító is szerepel. A gyömbér közvetlenül a gyomor-bélrendszerre hat - a perisztaltikát fokozza. Kiváló hányingercsillapító hatása mellett leírták tesztoszteron receptorhoz való kötődését, illetve a fejlődő embrió szexuális differenciálódásában való szerepét. A gyógynövény irodalom nemcsak az esetleges nemek kialakulásában betöltött szerepe miatt nem javasolja a gyömbér használatát, hanem összefüggésbe hozták a vetélés esetén kialakuló erőteljesebb vérzéssel is. Pszichoterápia - amennyiben az életmódváltás, folyadékbevitel, illetve a gyógyszerek, gyógynövények nem hoznak javulást, megoldást jelenthet pszichológus bevonása. Kórházi felvétel - súlyos esetben szükség lehet kórházi felvételre. Napi többszöri hányás esetén fontos az elvesztett folyadék pótlása. Súlyos hányás esetén a folyadékháztartás rendezésére nem minden esetben elégséges az szájon keresztüli folyadékfogyasztás. A terhesség alatt előforduló hányás ugyan a kismamák közel 70%-ánál előfordul, azonban átmeneti, inkább kellemetlenséget okozó panasz, kórházi kezelésre általában nincs szükség. Rendkívül változatos formában jelentkezik és az időtartama is kiszámíthatatlan. Tartós hányás esetén azonban mindenképpen jelezni kell a tünetet a gondozó szülész-nőgyógyász felé, mert a terhességtől független megbetegedés is állhat a hátterében, melynek kivizsgálása és megfelelő kezelése fontos lehet. Ugyancsak figyelmet érdemel, ha a hányinger a 12. hét után jelentkezik. Az első három hónap után jelentkező hányinger akár fertőzés jele is lehet, amit mindenképpen kezelni szükséges.
A terhesség alatt a nők testében zajló változások rendkívül összetettek és sokrétűek. Míg sok tünet a várandósság természetes velejárója, addig mások intő jelként szolgálhatnak, amelyek orvosi beavatkozást igényelhetnek. Fontos, hogy a kismamák figyeljenek testük jelzéseire, és bármilyen aggály esetén forduljanak bizalommal orvosukhoz, védőnőjükhöz, hogy a várandósság minél zökkenőmentesebb és biztonságosabb legyen mind az anya, mind a fejlődő magzat számára.