Mór város nemzetközi hírű rendezvénye és jelentős eseménye, a szürethez kapcsolódó Móri Bornapok hosszú múltra tekinthet vissza.
A legelső bornapot 1934-ben tartották Móron, amikor a település a gazdasági világválság következményei miatt borkrízis időszakát élte át, és a hazai piac zsugorodott.
Az 1930-as évek elején a borkivitel szinte minimálisra csökkent, és a termelők nem tudták boraikat értékesíteni.
Az éveken át elmaradt bevételek miatt adótartozások halmozódtak fel, majd Mór gazdasági szempontból is hanyatló településsé vált.
Szerencsére néhány éven belül a gazdák fellélegezhettek, ugyanis a jó minőségű bor újra kelendővé vált, és 1933-ban a móri bor ismét piacra talált.
Itthon főként Budapestre, Győrbe és Komáromba szállíthattak nagyobb mennyiségben, az export döntő többsége pedig Svájcba irányult.
Az első újból sikeres évet követően a kedvező értékesítési feltételeket a község elöljárósága is igyekezett kihasználni.
1934. szeptember 16-án vasárnap Kemény Gábor járási szolgabíró főszervezésével megrendezték az első bornapot.
Az előkészítésben részt vett a gazdakör tagsága és több borkereskedő is, köztük Reich Miksa móri földbirtokos és borkereskedő, valamint a budapesti Ilkovits Borkereskedő Vállalkozás is.
Az eseményt a Fejérmegyei Napló is reklámozták, és az invitálás szerint „A Dunántúl Tokajának idén rendeződő első Bornapjára” szólították fel az érdeklődőket.
Ennek köszönhetően az első bornapra közel 3000 látogató érkezett, többségük a nagyobb városokból, sőt Bécsből is „filléres” és különvonatokkal érkeztek Mórra.
A vonattal érkezőket díszruhás lovas leventeszakasz és leventezenekar fogadta, a látogatók diadalkapu alatt haladtak a rendezvények helyszínére.
A polgári iskola tantermében gyümölcskiállítást lehetett megtekinteni, élelmiszeres pavilonok, lacikonyhák és borkóstoló sátrak voltak felállítva, míg a közel háromezres tömeg szorosan fogta a rendezvény ívét.
A délután három órakor kezdődő szüreti felvonuláson leventezenekar, lovas bandérium, csillogó négy- és hatökrös, hordós szekerek, népviseletbe öltözött legények és leányok váltogatták egymást, vidám szüreti forgataggá változtatva a település főterét és utcáit.
A fiatalság a polgári iskola udvarán táncra is perdült, a mindössze egy napra érkezett vendégsereg késő estig maradhatott, majd a vasútállomásra mentek az ott várakozó vonatokhoz, a rendezvény és a kiváló móri bor pedig egyértelmű sikert aratott ezen a napon.
A siker hatására a következő évben, 1935. október 13-án megrendezték a második bornapot, amely az elsőhöz hasonlóan sikeres és eredményes volt.
A bornapokra vonatkozó országos érdeklődés továbbra is fennállt, a karakteres, férfias, testes Móri Ezerjó mindinkább ismertté vált az országhatárokon belül és túl is.
Az idők folyamán azonban hosszabb szünet következett: az ötvenes-hatvanas években elevenítették fel az ötletet, eleinte egy napos rendezvényekkel, majd a programkínálat bővülésével két- és háromnapossá váltak a bornapok, és fokozatosan fesztivál jellegben jelentek meg.
A hagyományos borünnep napjainkra a megye egyik legrangosabb rendezvényévé vált, sokszínű kulturális és gasztronómiai fesztivál, amely a borvidék legrangosabb eseményévé nőtte ki magát és Magyarország egyik legrégebbi rendezvényei közé tartozik.
A fesztivál páros években nemzetközi fúvózenekari, páratlan években pedig népzenei és néptánc fesztivállal kapcsolódik össze.
A város nemzetközi hírű rendezvénye a szürethez kapcsolódó Móri Bornapok, amelyet hagyományosan október első hétvégén rendeznek meg Mór önkormányzatai, hagyományőrző és borászati szervezetei.
A móri borok népszerűsítése céljából először 1934-ben tartottak bornapot Móron, akkor a híres Ilkovics vendéglős kezdeményezésére Budapestről „filléres” vonatokkal szállították Mórra a vendégeket.
Az első bornap hamarosan hagyománnyá vált, és az itt élő emberek vendégszeretete sok hívet szerzett a városnak.
A háromnapos móri borünnep sajátos hangulata, a jó borok és ételek, a művészeti, kulturális, sport és szórakoztató programok évente több tízezer látogatónak nyújtanak maradandó élményeket, akik közül sokan évről-évre visszatérnek a Vértesaljára.
Sok móri családhoz érkeznek vendégek ebben az időszakban és a testvérvárosi kapcsolatoknak köszönhetően a Bornapon egyre több a külföldi vendég is.
A rendezvény megnyitója és a városi kitüntetések átadása mellett a rendezvények sokszínű kavalkádja kínál tartalmas időtöltést és könnyed szórakozást a vendégeknek.
A móri Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány alkotói művészzászlóikkal díszítik fel a belvárost, éremveréssel és színvonalas művészeti kiállításokkal emelve a rendezvény kulturális rangját.
A Kapucinus téri nagyszínpadon napközben váltják egymást a színvonalas zenei és táncprodukciók, esténként pedig könnyűzenei koncertekre kerül sor.
A rendezvény alatt borutca nyílik a Kapucinus téren, ahol a borvidéki termelők faházakban kínálják boraikat, és lacikonyhák is megtalálhatók különféle ételekkel.
Természetesen a jó borok mellett nem hiányoznak a lacikonyhák, édességek, langalló- és kürtőskalácsárusok sem.
Mindenki izgalommal várja, ki lesz az év borkirálynője, akinek megválasztása Bornapkor zajlik a nagyközönség előtt, elméleti és gyakorlati megmérettetés során.
A Bornapokhoz bazár és kirakodóvásár is társul, és a sportkínálat sem hiányozik: sakk, asztalitenisz, lövészet, labdarúgás, íjászat, autós rally - ezek csak néhány példa a rendezvény széles programkínálatából.
Lovasparádék és fogathajtóversenyek dobogtatják meg a lovassportok kedvelőinek szívét, amelynek helyszíne a Hétkúti Lovaspark.
Több gyermekprogram is szórakoztatja a fiatalokat, például ének- és bábszínház, játszóház, valamint a hagyományos bornapi gyermek-rajzkiállítás is lehetőséget ad a tehetségeknek.
1999-től móri borkirálynő választására is sor kerül a Bornapok keretében, és a rendezvény mára a Móri Borvidék legrangosabb eseményévé vált.
A 2009-es minősített gasztronómiai fesztivál cím és a 2010-es év „jó" minősítés hangsúlyozza a rendezvény szakmai színvonalát.
A Móri Bornapok egyedisége az ország borfesztiváljai között az, hogy évenként felváltva fúvószenekari és néptánc programokat kínálnak.
A fesztivál látogatottsága évente körülbelül negyvenezer, és a Vértesaljára érkező vendégek között sokan térnek vissza évről évre.
A rendezvény rendezői Mór Város Önkormányzata és a Lamberg-kastély Kulturális Központ, akik mellett helyi pincészetek, bor kultúra hagyományát őrző szervezetek, városi kulturális csoportok és sportegyesületek vesznek részt, továbbá testvérvárosi, fúvószenei, tánc- és képzőművészeti kapcsolatok is támogatják.
A borutca a Kapucinus téren nyitva áll, ahol a borvidéki termelők faházakban kínálják boraikat, és természetesen lacikonyhák, édességek, langalló és kürtőskalácsárusok is találhatók.
Az év borkirálynője megválasztásának eseménye a Bornapon zajlik a nagyközönség előtt, és a rendezvény alatt számos program biztosít szórakozást a látogatóknak.
A Lamberg-kastély és környéke megtekinthető: az angolkerttel körülvett kastély tárlatai bemutatják a város történetét, a sváb lakosság életmódját, és Wekerle Sándor idejét is.
A Gaja-szurdok a Bakony keleti oldalán hív túrázásra, és a Gaja-völgyi Tájcentrum kiváló hely a piknikhez.
A Gaja patak szurdokvölgye: a Római fürdő
A móri borvidék napjainkban 20-25 működő pincészettel rendelkezik, és a Kapucinus téren rendezvény alatt a borutca lehet a legnépszerűbb látványosság.
Infó: a Moriborvidék hivatalos oldala, a Lamberg-kastély állandó kiállításai és a fesztivál részletes programjai a rendezvény ideje alatt látogathatók.