Az OIV felelős a szőlőből származó termékek-bor, asztali szőlő és aszalt szőlő- számos statisztikai adatának gyűjtéséért és közzétételéért, ingyenes és korlátozások nélküli hozzáféréssel a teljes adatbázishoz és az adatelemzési eszközökhöz.
Éves statisztikai kiadványai részletes, globális, regionális és nemzeti szinten consolidált adatokat tartalmaznak a telepített szőlőterületekről, a termesztés-ről szóló trendekről, a szőlő, bor és egyéb szőlőtermékek kereskedelmének és fogyasztásának alakulásáról.
Történeti hátterek és tagországok
Az ezredfordulóig az Európai Unió dominanciája kiemelkedő volt a bor világpiacán, de azóta más bortermelő országok is megerősödtek. Az egyre bővülő kereskedelmi kapcsolatok a borkészítés szabályozásának összehangolását követelik meg.
Az OIV-et 1927-ben alapította a hat legnagyobb európai bortermelő ország; Magyarország is a tagok között van. A világszervezet 48 tagországot tömörít, a tagországok a világ bortermelésének több mint 85%-át adják.
Szervezet felépítése és működése
A szervezet legfontosabb célja, hogy a világ egész területére kiterjedő bortermelés hátterét és a világ borpiacának fejlődését támogassa. A tagállamok szabályozását összehangolják a kereskedelem és a határokon átívelő termelés érdekében.
A szabályozási kérdések többfordulós üléseken kerülnek megvitatásra; ha konszenzus születik, az ajánlás formájában a közgyűlés elé kerül, amelyet a tagállamok konszenzussal fogadnak el.
Az OIV döntései ugyanakkor nem automatikusak az EU szabályozásában: az EU beépíti az OIV ajánlásait saját jogrendjébe, így azok kötelező erejűek az EU területén, még azok számára is, akik nem tagjai az OIV-nek.
OIV és EU közötti kapcsolatok a bortörvénykezésben
Az OIV irányelvei meghatározóak az EU piacára érkező harmadik országból származó borokra is. A borpiaci reform során az EU először kimondta, hogy a beléptetett borokat nem kizárólag saját jogszabályai alapján engedi be, hanem igazodik az OIV ajánlásaihoz.
A versenyképesség növelése érdekében az EU lehetővé teszi, hogy a harmadik országba szánt export esetén a borkészítés szabályai alkalmazkodjanak a célpiaci országban érvényes szabályokhoz.
Szabályozási alapok és ital- és melléktermék-változások
Az Alaprendelet 80. cikke meghatározza a borászati eljárások alapszabályait; az EU jogszabályok bizonyos készítményekre nem vonatkoznak a szőlőlére, sűrített szőlőlére és egyes mustokra. A borászati eljárások legfontosabb részleteit a VII. melléklet II. része és a VIII. melléklet szabályozza; ezek alapján csak a VIII. mellékletben rögzített eljárásokat lehet alkalmazni a VII. melléklet II. részében felsorolt termékek készítésekor. Kivételhez csak harmadik országokban értékesítendő termékek tartoznak.
Az EU területén kívülről származó szőlőt vagy abból készült borászati terméket tilos az EU területén feldolgozni vagy EU-s termékkel keverni.
Technológiai fejlődés és élelmiszer-szabályozás
Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb technológiai forradalma a borok érlelésében zajlott, és mivel a bor immáron élvezeti cikk, értéke nőtt. Az EU szerint a bor élelmiszernek minősül, ezért az élelmiszerre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, kivéve ahol a borágazatra vonatkozó speciális szabályok megkötnek.
Bioborok és melléktermékek kivonása
Magyarországon a bioborok piaca már jelentős; 2012-ig bioszőlőből készült bor volt az elérhető opció. A közösségi szabályozás szerint a termelők kötelesek a borkészítés vagy a szőlő bármely feldolgozásának melléktermékét kivonni a piacról; a kivonást az Alaprendelet felhatalmazása alapján a 934/2019/EU rendelet 13. cikkében rögzítik. A melléktermékeket haladéktalanul, de legkésőbb a borászati év végéig kivonni kell, és a szakmai-jövedéki nyilvántartásba jegyeztetni. Szankcionált lehetőségek szerint a melléktermék-kivonás a 50 hl bort vagy mustot vagy annál kevesebbet termelő termelők esetében kivonható a piacról.
2024-2025-ös jogszabályi változások és támogatások
2024. évben életbe lépett a borászati melléktermékek lepárlással történő kivonásának támogatása. 2024 júliusától kötelező jelölési és tájékoztatási elemek kerülnek a címkékbe, és az exportpartnerek is figyelemmel kísérik ezeket a témákat. Az NKÜ a kérelmeket pontozza és sorrendbe állítja; a legmagasabb pontszám elérése szükséges a támogatás megítéléséhez. A 2023-as év végére hatályba lépett a KAP Stratégiai Terv, amely a borágazat támogatási lehetőségeit középtávon meghatározza, és a korábbi EMGA- és Vidékfejlesztési Programot felváltotta. 2024-től a szőlőültetvények szerkezetátalakítását és átállítását célzó támogatások továbbra is elérhetők, és két támogatási időszakban nyújthatók be kérelmek. A legmagasabb támogatási intenzitás akár 75% is lehet, különösen világörökségi területeknél.
A borágazat fejlesztése érdekében a 2024 és 2027 közötti időszakban több forrás áll rendelkezésre: összesen 28,5 millió euró pályázható támogatásként a magyar borászatok számára. A közösségi szabályozás alapján a régi ültetvényeket felújításra és újratelepítésre lehet ösztönözni, miközben a 2023. évi 152/2023-as rendelet szerinti szerkezetátalakítás terveket felülvizsgálják 2027-re. A támogatási kérelem értékelése évenként történik, és a három borpiaci évre is elnyúlhat.
Borversenyek és minőségbiztosítás
A Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. szervezi a Nagy Nemzetközi Borversenyeket, ahol a nevezés feltétele a palackozott borok megfelelő előírások szerinti megjelenése és a minta mennyiségének teljesülnie. A minták azonosításának és osztályozásának folyamata nemzetközi sztenderdek szerint zajlik; a borok értékelése több bizottságban, anonimitás betartásával történik, és a pontszámok összesítése a WineCompass program segítségével történik. A díjazás keretében Champion díjak és Prix Vinofed díjak kerülnek kiosztásra. A rendező a díjak feltüntetését a palackon lehetővé teszi a megfelelő feltételek betartásával.
Összegzés
A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) története és tevékenysége szorosan összefonódik az EU-s borpolitikával: az OIV-ajánlások és az EU szabályozások kölcsönösen befolyásolják a globális és a helyi piacokat, a termeléstől a kereskedelemig bezárólag. A szabályozási környezet folyamatosan fejlődik a környezeti és gazdasági tényezők hatására, miközben a borászati melléktermékek kivonása és a támogatások módosításai is alkalmazkodnak a KAP Stratégiai Tervhez és az új hulladékgazdálkodási előírásokhoz.
Miért haldoklik a borászati ágazat, és ennek hatása az üzleti életre
tags: #nemzetkozi #szoleszeti #es #boraszati #hivatal #oiv