2008. Vas megye lakosságának mindössze nyolc százaléka férne be katasztrófa esetén a légópincékbe, és ezek a helyiségek is meglehetősen rossz állapotban vannak. Győrben átfogó felmérés készült az óvóhelyek számáról és minőségéről, az önkormányzat évente 20 milliót költ a felújításra, Szombathelyen viszont nincs pénz rekonstrukcióra. Szombathelyen 69 úgynevezett életvédelmi létesítményt tartanak nyilván, amelyek zöme az önkormányzat, azaz a Szova Zrt. kezelésében van, bár a Wesselényi utcai pince például a többihez képest jobb állapotban van.
Ahhoz, hogy rendeltetésének megfelelően legyen használható, több millió forintot kellene ráfordítani. A helyzetet több forrásból is alátámasztja Tóth Zoltán, pv.százados, kirendeltségvezető, Polgári Védelem Szombathelyen: a régi építésű házak pincéi boltívekkel rendelkeztek, amelyek sokkal nagyobb terhelést bírnak, mint az újak. Szombathelyen katasztrófa esetén mindössze hétezer embernek jutna hely az életvédelmi helyiségekben, a légópincék 90%-a pedig nem felel meg az előírásoknak.
Az öt helyen végzett statikai vizsgálatok minimális követelménynek sem felelnek meg. Ezeket a helyiségeket öt kategóriába sorolják; eszerint óvóhely csak három van a városban. A Paragvári iskola alatti városi vezetési pont vagy a tűzoltóság alatti pince például levegőztető rendszerrel rendelkezik. A 2012. január 1-jén újjászervezett hivatásos katasztrófavédelmi szervezet alapfeladata a lakosság élet- és vagyoni javainak védelme, és e feladat végzése érdekében olyan állampolgárokra is szükség van, akik felkészültek a veszélyek elhárítására, és önként csatlakoznának a szervezethez.
Hogyan lehet jelentkezni polgári védelmi szervezetbe? A beosztás kétféle módon történhet: a polgármester beosztja a jogszabályoknak megfelelően a magyar állampolgárt a települési vagy területi szervezetbe, illetve a polgárok önkéntesen vagy határozott/határozatlan időre léphetnek be a szervezetbe a 62/2011BM rendelet alapján. Meglepődik sok ember, amikor megkapja az elrendelő határozatot: a beosztás nem jelent plusz kötelezettséget mindennapi életükre nézve; a mozgósítás akkor történik, ha nagy kiterjedésű káreset adódik, és a segítő polgárokra szükség lesz.
A polgári védelmi szervezet feladatai közé tartozhat a homokzsákpakolás, sérültszállítás, törmelékhordás és kitelepítésben‑elhelyezésben való közreműködés, így a hivatásos szakemberek válláról részben lekerül a teher. A különbség a polgári védelmi és a katonai szolgálat között abban rejlik, hogy míg a hadkötelezettség a fegyveres konfliktusokban játszik szerepet, addig a polgári védelem non‑fegyveres feladatokat lát el katasztrófák esetén. A szolgálatot ellátó személyek kiképzése semhasznál hosszú laktanyában töltött időt: a felkészítés évente legfeljebb 40 óra elmélet és maximum 72 óra gyakorlati képzés lehet, és a katasztrófavédelemben a polgári védelemre történő beosztás idejére a munkavégzés alól felmentés jár.
A katasztrófavédelem felkészítésének időszakában a helyi önkormányzatokkal közösen készülnek el a különleges jogrend idején alkalmazható tervek, és létrejönnek a polgári védelmi szervezetek. A riasztórendszerek üzemeltetése és karbantartása kiemelten fontos, mert egy bekövetkezett katasztrófa esetén ezek az eszközök ezreinek életét menthetik meg. A település polgármestere a veszélyeztetettségnek megfelelően létrehozza a polgári védelmi szervezetet, majd a lakosokat beosztja, a felkészítésüket pedig a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik.
A fiatalok részvétele a polgári védelemben ma is fontos: az 1992 óta minden évben megrendezett katasztrófavédelmi ifjúsági versenyek népszerűsítik a szervezetet, és olyan diákok jelentkezését segítik elő, akik önkéntes polgári védelmi szolgálatot szeretnének vállalni. Budapesten a fővárosi polgári védelem szervezeti egységeinek áttekintése szerint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a kirendeltségek és az önkormányzati közbiztonsági referensek együtt végzik a feladatokat, mellyel részt vesz a Budapest Mentőszervezet (BMSZ) is.
A közösségi szolgálat (KSZ) lehetővé teszi a középiskolások számára, hogy a katasztrófavédelem szervei feladatainak megismerése mellett részt vegyenek a megelőzési és felkészülési tevékenységekben, például iskolai tűzriadók megszervezésében vagy a tűzvédelmi rendszerek ellenőrzésében. A KSZ programja a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság koordinálásával és a diákok jelentkezésével valósul meg; a fogadó intézmény és a küldő intézmény közti megállapodások alapján zajlik, ahol a diákok nem kapnak térítést vagy munkavállalói státuszt, de értékes gyakorlati tapasztalatokra tesznek szert. A program lehetőséget ad arra is, hogy nyári táborokban vagy hosszabb időtartamú csoportos foglalkozások keretében is teljesíthető legyen a kötelező 50 óra.
Szombathelyen a helyzet összegzése szerint a magántulajdonban lévő légópincék állapota kritikus; a város és a Szova Zrt. közösen dolgozik a felújításokon, ám a finanszírozási lehetőségek korlátozottak. A közösségi szolgálat és a polgári védelem funkciói azonban továbbra is kiemelten fontosak a lakosság biztonsága érdekében, és a diákok részvétele segítheti a káresemények megelőzését és gyorsabb hatékonyítását a szükséghelyzetekben.
| Kategória | ||
|---|---|---|
| Légópincék állapota | 90% nem felel meg az előírásoknak; öt kategória | Egy részük felújítást igényel |
| Óvóhely kapacitás | Szombathelyen 7 ezer emberre elegendő | Katasztrófa esetén korlátozott lefedettség |
| Programok | Közösségi szolgálat (50 óra), diákok bevonása | Érdeklődők jelentkezése szükséges |
| Részvételi szervezetek | Polgármester, katasztrófavédelem, önkormányzatok közbiztonsági referensei, BMSZ | Koordinált tevékenység |
tags: #polgari #vedelem #szombathely #lego #pinceszet