Zöldcsütörtökre készül, de pár héttel húsvét előtt már rendszerint felbukkan a csehek tavaszi, zöld söre. A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, előtte van nagyhét, a nagypéntek előtti napot pedig Csehországban is szokás zöldcsütörtöknek emlegetni. Ha az elnevezés eredetét kutatjuk, többféle magyarázatra bukkanunk. A XII-XIII. századig ilyenkor zöld ruhában miséztek a papok, „zöldelőknek” mondták az ekkor feloldozott bűnösöket, illetve ezen a csütörtökön csak egyszer volt szabad étkezni, természetesen húsmentesen, leginkább valami zöldséget.
Csehországban a kilencvenes évek legvégén készített először zöld sört a prágai Pivovarsky Dum, majd pár évvel később, a jóval nagyobb kapacitású Starbrno kezdett tavasszal, egyszeri főzetként ilyet forgalmazni. Ma pedig már számtalan kisebb-nagyobb gyártó elkészíti zöldcsütörtökre a zelené pivo-t. Milyen sör ez valójában? A Közép-európai, cseh és német sörfőzés fő csapásiárnya tradicionálisan az alsőerjesztésű, vagyis láger sörök. Természetesen a zöld sör is ide csoportosítható, pláne, hogy némely gyártó igen egyszerűen oldja meg a zöldítés kérdését: simán ételfestéket használ. Ennél azonban akadnak jóval izgalmasabb megoldások is a méregzöld szín elérésére, amelyek ráadásul a sörök ízét is jócskán befolyásolják.
A zöld sörről szóló alapvető jellemzők
A cseh láger söröket színük és szárazanyagtartalmuk szerint szokás csoportosítani. Ez utóbbit Balling fokban mérik és a még ki nem erjedt sörlé cukortartalmát jelenti, értéke a sör alkoholtartalmának nagyjából két és félszerese. A zöld sörök leginkább ležák (11-12°Balling) vagy speciální (13°Balling) típusúak. Szinte mindegyikben közös a žateci komló használata - afféle ismérve ez a tradicionális ízvilágú cseh lágereknek, a zöldítés azonban, a főzdéktől függően egészen változatos módokon történhet. A cseh kisüzemek előszeretettel nyúlnak a matcha teához vagy a búzafűhöz, a legtöbben pedig csalánból és egyéb gyógynövényekből készített, titkos kivonatot használnak. Utóbbi - kiegészülve a komlók aromáival - felelős az igazán izgalmas zelené pivo friss, gyógynövényes-fűszeres, vágott fűre is emlékeztető aromáiért, amely kiegészíti a főzet édeskés, malátás, illetve enyhén kesernyés, komlós ízeit.
A zöld sörből a főzdék körülbelül egy hónappal húsvét előtt, minden évben csak egyetlen főzetet készítenek, ezért megkóstolására valóban csak a nagyhéten van lehetőség. Prága (csehül Praha) Prága fővárosa és egyben a Moldva két partján terül el; Közép-Európa egyik politikai, kulturális és gazdasági központja, gazdag történelemmel. A város számtalan látnivalóval várja az odalátogatókat, köztük a prágai várat, a Károly-hidat és az Óváros teret. A zöld sör azonban nem csupán ízfokozóként jelent meg: számos főzde a húsvéti szezonra időzíti ezt a különleges főzetet, és a turisták is előszeretettel keresik a lehetőséget a húsvéti hét során.
Zöld sörtörténelem és példák
A Starobrno márkacsoport 2006-ban jelentkezett először a Zelené Pivóval. Az év egy meghatározott időszakában, a húsvéti ünnepek előtti Zöldcsütörtökre főzik. Szezonális ajánlatként mintegy kétezer hektoliterrel adnak el belőle néhány hét alatt Csehországban. Alsó erjesztésű sörről van szó, amelyhez morvaországi árpából készült malátát, žateci komlót és saját tenyésztésű sörélesztőt használnak. Hosszú ideig ászokolják, végül pedig egy speciális, csak a sörfőző mesterek által ismert gyógynövény-kivonatot adnak hozzá. A prágai G- és Károly-híd között sétálva a zöld sörök felbukkanása a húsvéti szezon jellegzetességeként él tovább. A Prágában kedvelt ízek és illatok összhangja a gyógynövény-kivonatokkal adja meg a zöld sörök jellegzetes jegyét.
Magyarországon egyes helyeken megjelent a zöld sör is: például egyes debreceni és budapesti helyeken is található. A Béci bácsi zöld söre először 2009-ben adott visszhangot, később pedig Tapolcán is megjelent a termék kiszolgálása. A tradicionális zöld sör azonban nemcsak a magyar közönséget mozgatta meg: más európai országokban is próbálkoztak zöld sörökkel, például Németországban, Belgiumban és Franciaországban. A zöldsör eredete összekapcsolódik az ír Szent Patrik-nap hagyományaival is: a zöld szín a tavaszi megújulás és a nagyon közeli ünnep, a húsvét hívogató előjátéka is lehet. A prágai sörforradalom és a zöld sörök kultúrája ma is élő hagyomány: a kisebb shortüzemek, mint például a Pivovarský Dům, a Csalán sört kínálják zöld változatban, a zöld növénykivonatokat pedig különböző módon adagolják.
Különleges helyek és étkezés Prágában
A legjobb zöld söröket a prágai sörfőzdékben érdemes kóstolni, például a Pivovarský Dům csalán sörét érdemes megkóstolni, mert nagyon finom és ajánlott minden sörkedvelőnek. A városban a zöld sör mellett absint is felbukkanhat, hiszen az absint visszatért Prágába, és népszerű kulturális szimbólum. Az absint fajtákat gyakran úgy szolgálják fel, hogy a cukrot ráégetik a kanálra, és így keverik a pohárba vízzel hígítva. A Primátor Evergreent a húsvéti időszakban készítik, méz és komlóes… te. A prágai látnivalók között a Károly-híd, a Prágai Vár és az Óvárosi óra mindkét oldalán rengeteg élet van; a város sarkalatos pontjai szinte minden sétát emlékezetessé tesznek. A város közlekedése kiváló: a tömegközlekedés, különösen a metró és villamos, megkönnyíti a város felkutatását, és a gyalogos közlekedésre koncentrálva is lehet élvezni Prágát.
A Starobrno és más gyártók zöld sörének kóstolása olyan, mint egy tavaszi utazás íze: a zöld gyógynövény-kivonatokkal ellátott sörök friss aromákat adnak, amelyek összekapcsolódnak a malátás és a komlós alapokkal. A zöld sör különlegesége tehát nem csak a szín, hanem a gyógynövényes, fűszeres és virágos jegyek összessége is.
