A szógyakoriság vizsgálatának elméleti kérdésivel a magyar szakirodalomban eddig kevesen foglalkoztak, idegen nyelvű munkát viszont bőséggel találunk. A szógyakoriság-elemzés komoly tudomány, és az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött, a kínkeserves emberi munkát felváltotta a számítógépes szövegfeldolgozás. Én azonban még mindig csak manuális munkát tudtam végezni, a választott szövegből, Radnóti Miklós válogatott verseiből (1962-es kiadás) írtam cédulákra a sorokat, amelyekben a követett szavak találhatók meg, azokat mindig kiemelve közlöm. Az eddigi vizsgálatokból kiderül, hogy Radnóti Miklós 5153 szót használ verseiben, amelyek közül 756 nem található meg az Értelmező Kéziszótárban. Ezek összes előfordulása 24326. „Ez a tucatnál több előfordulás nem a közvetlen téma megszabta használati kényszer, hanem bizonnyal összefügg a költő stílusalakítási szándékával”.
Bizonyos szavak megjelenése Radnóti nyelvezetében személyes sorsának alakulásával magyarázható. A magam 591 cédulája 848 adatot rögzít. Mennyiségi mutatókkal dolgozom, de az adataim életrajzi meg stiláris vonatkozásokra is utalnak, fogalmi tartalmukat, jelentésüket a költő által megélt félelmek, borzalmak világítják meg. „Költőnk egy-egy korszakában a pozitív, ill. negatív jelentésű és hangulatú szavak jelentéséből és az egy nagy csoporton belül elhelyezhető szavak expresszivitásának és minőségi színezetének különbözőségeiből sokszor szinte egész korszakára jellemző törvényszerűségeket ismerhetünk meg”. (Kurcz Ágnes: A szóhangulat Radnóti Miklós költészetében, 1962).
2.1 Fény és fényképe a költészetben
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a költő verseiben a fény szót és származékait használja leggyakrabban, összesen 124-szer. A sötét árnyaknál gyakoribb a fény. Fény ~ fényes ~ fénylik aranylófényü sírni kezdett aranylófényü gyantát barnafényű barnafényű kenyér fején … álldogál a nap(…) arany fején kalap felfénylő katona állt a sár felfénylő fodrain(…) fény (…) doodoló fény kísérgeti útját fény (…) kecske(…) szőrén a fény kialszik fény a fáradt fákra fátyolos fény esőz fény
Hozzá tartozik vagy a fény motívuma a városban, a napfény és a fényes felületek leírásában. A fény megjelenése összekapcsolódik a költő lelki állapotával, és gyakran jelzi a remény vagy az ébredő erő jelenlétét. A fény aranyburok, a nap tüze vagy a fények játéka a táj és a test érintkezésében kap jelentést.
2.2 Forradalmi hangulat és a szél mint közvetítő motívum
Ahogy körülötte egyre mordabb lesz a világ, „a forradalmi mozgolódás hangulatának megéreztetését szolgálja mindenütt a szél”. 114-szer használja a költő. Szél ~ szélben ~ szellőforgószelek jönnek új hadak… akár a vad forgószelek szél (…) marja a hegyek felől a szél szél a cifra szél beszél felőle szél a könyvben szél lapoz szél a nedves szél arcon simogat szél a szél borzadva lapoz szél a szél elült szél álmára fú a szél szél Álmomban fú a szél már éjjelente szél aludni készül
Szél motívuma végigkíséri az eseményeket, tükrözi a társadalmi ébredést, és a költő belső hangulatait. A szél gyakran hordozza a hangot, a beszédet vagy a tiltakozás hírét, s felhívja a figyelmet a költő politikai és etikai felelősségére.
2.3 A fasizmus és a költői lázadás hangjai
A fasizmus gyilkos háborúja ellen megtalálja a lázadó gyűlölet szavait. A „ritka és nehéz szavak tudósa” „éber értelemmel” figyeli, mi történik körülötte, csak „fojtott szavakkal” szólhat arról, hogy „szavaim kakastollak közt menetelnek, de azt is érzi, hogy félnek „ragályos verseitől”, hogy „ékes szavai” eljutnak a tömegekhez, és „az új falak tövében felhangzik majd a szavam”. 113 szót használ Radnóti Miklós ennek kifejezésére. Ebben a költő -25, szó - 44, vers - 44. Költő ~ szó ~ verskölteményed hiányzik majd a költeményed költeményt ki kéri tőled számon e költeményt itt? költeményt Úgy írom e( …)költeményt,mint búcsúzó költő a költő bokáig vérben áll már költő
A költő hangja száll költő. A költő ír, a macska miákol. Költő volt és Hispániába ment költő költő voltál - megöltek ők. Költő volt és költőként virágszülő gondolatokkal állt a harcba a költők közt. A költő mindenkinek kell, és senkinek se kell, ha a korban a költő hangja olyan, mint a lázadó kiáltás. Költő vagyok és senkinek se kellek; költő vagyok, ki csak máglyára jó költő.
1946-ban megjelent posztumusz kötete, a Tajtékos ég. A kötet tervét Radnóti állította össze, de végső formáját feleségétől, Gyarmati Fannitól kapta. Ő egészítette ki a kötetet a Szalai Sándornak 1944 nyarán Borban, külön lapokon átadott „bori” versekkel, s került bele mások mellett a Levél a hitveshez, a Hetedik ecloga, az Erőltetett menet és az A la recherche, foglalja össze Ferenczi György. A kötetben szerepel a Nyugatban már 1940. A négy részre tagolt vers, amely egyszerre szól az idillikus tájképről, álomvilágról és a reális valóságról, amely nem enged teret az álmodozásnak. Az ekkorra már saját hangját, költői irányvonalán útján járó Radnóti a nyári képekkel teli játékhoz egyfajta zenei hátteret adott hozzá. Vers a hétre, az 1909. május 5-én született és 1944. s zizegve ring. A szél elült. De jön helyükre más. és jön helyemre más. (1939).
Engedjük át a gondolatokat a költő személyes élete és történelmi kontextus között is, hiszen a fény és a szél jelzik nem csak belső állapotát, hanem a korszak hangulatát is. A Tajtékos ég posztumusz kötete pedig összegzi ezt a vállalt párbeszédet a fenyegető valósággal és a költői kifejezés lehetőségeivel.
- Fény motívumának gyakorisága Radnóti verseiben
- Szél mint társadalmi hangulatjelző
- A költői lázadás retorikája a fasizmus ellen
- A Tajtékos ég kontextusa és jelentősége
Árny az árnyban - Radnóti est
Természet- és politikai témák összefonódása
A költő életrajzi és stiláris vonatkozásai a fény, a szél és a háborús korszak hangulatának különös összhangját teremtik meg. A szóhangulat és a formavilág összekapcsolódik azzal a célzattal, hogy a költő nemcsak beszámoljon a kor tapasztalatairól, hanem alakítsa is azt egyedi hangjával.
