A Dreher Bak dobozos sör egy karakteres, sötét láger, amely a magyar sörfőzési hagyományok egyik különlegessége. 0,5 literes kiszerelésben elérhető, ez a testes és ízgazdag sör ideális választás a markánsabb sörök kedvelőinek. A Dreher Bak a barna sörök prémium képviselője, gondosan válogatott alapanyagokból készül, a Dreher Sörgyár több mint 165 åres tapasztalatára építve.
Különlegessége a többféle maláta kombinációja, amely egyedülállóan selymes testet és enyhén édes karaktert biztosít a sörnek. A Dreher Bak sör gazdag, mély borostyánbarna színnel rendelkezik. Illatában a pörkölt maláta dominál, enyhén karamellás, csokoládés tónusokkal. Fogyasztása 8-10°C-on ajánlott, pohárból vagy korsóból, hogy az aromák megfelelően kibontakozhassanak.
A Dreher Sörgyár a hazai sörpiac egyik legismertebb és legrégebbi szereplője. 1854-ben alapította Dreher Antal, és azóta is meghatározó szerepet tölt be a magyar sörkultúrában. Pannon Ászok, Fregatt, Matróz, Fátra és Kinizsi. Ki ismerné fel ma már ezeket a magyar sörmárkákat, pedig egykor üveges és csapolt formában is gyakoriak. Ezt a változatot Sopronban készítették, de hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, gyártották a Tallérost az egykori Komáromi Sörgyárban is. Osztrák licenc, oké.
Volt idő, amikor ez nagy szó volt. A Kapsreiterről azt lehet tudni, hogy az Amstel-konszern gyáraként működő Komáromi Sörgyár készítette, és annyira jelen volt a piacon, hogy még brandingelt Kapsreiter kocsmák is voltak. A 2018-ban végleg bezárt - és előtte is évekig csupán logisztikai központként működő Martfűi Sörgyárban készült egy időben a Fátra. A „Szlovák sörkülönlegesség” szerkezet bizonyára valamilyen licenszre vagy Szlovákiából jött receptre utal. Borsodi, kanizsai meg kőbányai Kinizsi is volt.
A Kontár Komlókutató még kóstolta 2007-ben, aztán aztán újra kapható volt 2016 körül. A Soproni regionális, emelt minőségű sörként forgalmazta Nyugat-Magyarországon. Rákóczi Ferenc feje majdnem annyi söröscímkére került fel, mint magáé Dreher Antalé… Erősre főzött láger volt ez egy időben (jelesül 1996-ban), egyenesen Bőcsről. Ha minden igaz Pécsen főzték ezt a Tesco számára.
A fenti címke 2005-ből való, és bizony az olcsósörök ligáját képviselte. Az Index 2005-ös, 90 (! ) forintnál olcsóbb termékeket felvonultató szarsör tesztjén többek között azt írták róla, hogy az íze olyasmi volt, mint borítékot nyalogatni. Hát kösz! Néhány évtizeddel, meg az EU csatlakozással ez előtti időkbe kalauzol minket a Vág címkéje is. A sör, amelyet mindenféle szlovák gyártók készítettek, aztán tartályba engedték, hogy Komáromban palackozza a helyi üzem. Nevét nyilván a Vág folyóról kapta, amelyen volt idő, hogy rengeteg felvidéki árpát úsztattak le, hogy Komáromban sört főzzenek belőle. Ott figy a közepén a ma is jól ismert Dreher háromszög, a hat százalékos alkohol tartalmas élményt ígér, a címkefestő pedig órákig állt egy tutajon, hogy meglegyen a fél Lánchíd, háttérben a Mátyás templommal. A sört pedig kőbányai licensz alapján gyártották Martfűn, speciálba. Bőcsön sem sokat vacakoltak ezzel, főztek egy egész erős sört, aztán azt mondták, legyen a neve Prémium. Aki erre izgul, annak itt az alkalom: nem volt benne kukorica.
Kovács András sörcikkgyűjtő - aki nélkül ez az összeállítás sosem készült volna el, hálás köszönet a segítségért - szerint a Pécsi Sörfőzde elődje csomó mindenkinek gyártott különféle söröket, változatos álneveken. A Würzburger Hofbräu az egyik ilyen volt. Szegény Puskás Öcsivel pedig annyi mindent próbáltak már eladni Magyarországon, miért a sör lenne a kivétel? Emlékszel valamelyikre a fentiek közül? Netán mutatnál olyat, ami nem szerepel az összeállításban? Köszönjük szépen Kovács András sörcikkgyűjtőnek az összeállításhoz nyújtott segítségét!
Igaz, ami igaz, a magyar ember itala a bor és a pálinka, de ez nem jelenti azt, hogy a sör kevésbé lenne népszerű itthon. Sőt! A magyar sör története egészen a honfoglaló őseink letelepedéséig nyúlik vissza, amikor azok egyre nagyobb mértékben kezdtek búza és árpa termesztésével foglalkozni. Persze az akkori sör még korántsem volt hasonlatos azokhoz, amikből ma már válogathatunk a polcokon. Sőt, még az 1900-as évek közepén is olyasmit neveztek sörnek, amit sokan ma már talán a szájukhoz sem emelnének. A cél a mennyiség volt, és a minél olcsóbb előállítási költség, hogy a kész termék ára is megfizethető legyen a tömegek számára. A nagy áttörést a 2000-es éveket követő időszak hozta meg, amikor is hazánkban fellendült a kézműves sörfőzés. Ezek leggyakrabban alsóerjesztéses eljárással dolgoznak, és a nagy volumen valamint a piacon uralkodó árverseny miatt söreikhez olcsóbb alapanyagokat használnak. A magyar sörmárkák nagy része ma már külföldi tulajdonban van, de ettől függetlenül továbbra is a magyarok által előnyben részesített receptúrákat alkalmazzák.
A sörgyár 1854 óta készíti főzeteit. Különleges ízvilágát kétféle komló felhasználásának köszönheti. Söreik közt a klasszikus lagerek mellett BAK, alkoholmentes és gyümölcsös sörök is találhatóak. A Dreher Sörgyárak egyik legelterjedtebb sörmárkája, állítólag az ország egyik legjobban fogyó söre. Ez a kiegyensúlyozott aromájú, világos sör a Dreher másik zászlóshajója. Nevét színéről és a Dreher Antal által kifejlesztett ászokolási technikáról kapta. A már 128 éve működő sörgyár törekszik a hazai alapanyagok felhasználására. Bár kiemelten fontos számukra a tradíció, azért az újdonságokra sem mondanak nemet (lásd Soproni Radlerek). A korábban Soproni Ászokként futó termékük újragondolt receptúrája miatt tűnt el nevéből a márka nevéből az Ászok szó. A legendás sörgyár 1973-ban kezdte meg működését és a Borsodi Világossal robbant be a köztudatba. Az egykori Pannónia Sörgyár ugyan nagyüzemként működött, de a 2017-es tulajdonosváltást követően a Pécsi sörgyár már kisüzemnek minősül. A Pécsi sörfőzde világos söre, melyet a mai napig az 1907-ben védjegyeztetett recept alapján főznek.
Amikor a magyar sörmárkákról beszélünk a kézműves sörök ma már kikerülhetetlenül a szegmens részét képezik. A 2014-ben alapított kőbányai sörfőzde célja a kompromisszummentes kézműves sörgyártás. Alapítóik megunták az akkoriban a piacon fellelhető kraft sörök rendkívül ingadozó minőségét, és úgy döntöttek, saját kezükbe veszik az ügyet. A Budapest IX. kerületében található főzde alapítóinak lételeme a kísérletezés. Az alapító testvérpár célja, hogy elfeledtesse a magyar sörfogyasztókkal a rossz minőségű, posztszocialista lagereket. Hiszik, hogy a sör igenis lehet finom. Bátor, és unalmasnak semmiképp sem nevezhető sörkülönlegességek készítői ők. A hazai prémium söröket gyártó főzdék egyik úttörője. A Horizont az első Közép-európai sörmárka, aki a dublini Craft Beer Cup-on elnyerte a Grand Champion díjat. A majd’ 30 éve működő csepeli sörfőzde, ötvözi a tradicionális eljárásokat a legújabb technológiákkal. A 2013-ban megalakult sörmárka, a kézműves sörök készítése mellett ezek minél szélesebb körben történő népszerűsítését is a zászlajára tűzte. Ehhez a márkához fűződik az első, magyar, dobozos kisüzemi sör. A családi alapítású sörfőzde 2014-ben kezdte meg működését. Az alapító a Kőbányai sörgyárban tanulta ki a szakmát, majd 1994-ben létrehozta a Fóti sörfőzdét. Ma lányával együtt viszik a vállalkozást. Hozzájuk fűződik az első hopláger, Keserű Méz, és a Fóti Zwickl is. Itt a sörfőzés amolyan önkifejezés, a márka maga pedig egy világnézet.
A székesfehérvári sörfőzde, akiknek kézműves sörei valójában nem is “kézművesek”. Az 1991-es alapítású sörmárka büszkélkedhet Magyarországon az első prémium kategóriás, magas alkoholtartalmú fekete sörrel, a Black Rose-zal. Több, mint 30 díjjal rendelkeznek, köztük az Év Sörfőzdéje titulussal és az Ország Söre elismeréssel. A gerilla sörfőzők által indított márka 2015-ben kezdte meg működését egy Balatonvilágosi főzdében. Manapság a leginkább elterjedtebb sörtípus, éppen ezért laikus sörfogyasztók lényegében ezt a sörtípust azonosítják a sörrel, hiszen a bolti sörök 95%-ban lager sörök. A lager egy gyűjtőfogalom, ide sorolható számos alkategória, úgymint pils, helles, märzen vagy baksör.
A lagerek alsóerjesztésű sörök, vagyis a sörlé erjedése alacsony hőmérsékleten megy végbe, a sörlé alján. A Märzen egy tradicionális német sörstílus, amely eredetileg Bajorországból származik. A név a március hónap német megnevezéséből ered, mivel a sört hagyományosan márciusban főzték. A Märzen jellemzője az aranyló borostyános szín, ami közepes testességgel és malátás ízvilággal párosul. Fesztiválsörként is szokták emlegetni, mert az Oktoberfest elengedhetetlen kelléke. Ízében inkább édeskésebb, a komló helyett a maláta a meghatározóbb.
A pils vagy pilzeni az egyik legnépszerűbb sörstílus, mely az alsóerjesztésű lagerek csoportjába tartozik. Napjainkban a világ legkedveltebb, mindenütt jelen lévő lager söre. Jellemzői a kristálytiszta, tükrösen áttetsző megjelenés, a halvány aranysárga szín, valamint a könnyen érthető és élvezhető ízvilág, melyet a komló keserűsége dominál. A baksör egy alsóerjesztésű, gazdagon malátázott, magas - általában 6-9% - alkoholtartalmú ital, mely szintén a lagerek csoportjába sorolható. A német baksörök (Bockbier) címkéjén gyakran szerepel kecskebak (Bock), de ez ne tévesszen meg senkit: a látszat ellenére a baksörnek semmi köze a kecskékhez! A nevet sokan az észak-német Einbeck város nevének félrehallásából eredeztetik.
A pincesör vagy másnéven Kellerbier vagy Zwickel egy alsóerjesztésű sörtípus. Szénsavtartalma alacsony, a benne található élesztő és egyéb ki nem szűrt összetevők miatt pedig édeskésebb ízű és testesebb, egyben tápanyagokban is gazdagabb, mint a szűrt sörök. Ízvilága sokkal nyersebb, megjelenésében pedig gyakran opálosan zavaros.
Ez a kategória egyértelműen a sör megjelenésére, a színvilágára utal. A félbarna sörök átmenetet képeznek a könnyedebb világos sörök és a testesebb barnasörök között. A mélyebb, borostyános, rezes színvilág a cefrézés során hozzáadott karamell- és egyéb pörkölt malátáknak köszönhető. Ez a kategória egyértelműen a sör megjelenésére, a színvilágára utal, mely a világosabb, borostyánostól egészen a sötétbarnáig terjed. Felsőerjesztésű ale-k és alsóerjesztésű lagerek is egy kategóriába sorolhatóak ezáltal. Ugyanúgy a barnasörök közé sorolható egy alsóerejsztésű baksör és egy belga apátsági dubbel, éppen ezért a barnasörök nagyon eltérőek lehetnek ízvilágban. Összességében azonban elmondható, hogy általánosságban a barnasörök testesebb ízvilággal rendelkeznek, jobban ajánlják őket vörös húsok, nehezebb ételek fogyasztásához. A mélyebb szín a cefrézés során hozzáadott karamell- és egyéb pörkölt malátáknak köszönhető.
Az India Pale Ale, röviden IPA egy brit eredetű felsőerjesztésű sörfajta. Neve onnan ered, hogy a 18. században, amikor India brit gyarmat volt, az oda szállított sörökbe nagy mennyiségű komlót tettek, hogy kibírják a hosszú hajóutat anélkül, hogy minőségük leromlana. Az IPA sörök jellemzője a magas komlótartalom miatti keserűség és a legalább közepes testesség. A NEIPA, vagy New England India Pale Ale, egy sörstílus, amely az Egyesült Államokból származik, és az alapjának India Pale Ale (IPA) tekinthető. A NEIPA-k erőteljesen komlózottak, de az ízük és illatuk más, mint a hagyományos IPA-ké. A komlók gyakran hoznak friss gyümölcsös, citrusos, tropikális vagy gyümölcsös aromákat.
Az American Pale Ale (APA) egy amerikai sörstílus, amelyet az amerikai sörfőzdék népszerűsítettek és fejlesztettek ki az angol Pale Ale hagyományai alapján. Az APA az egyik leginkább elterjedt és közkedvelt sörstílus az Egyesült Államokban és a világ számos más részén. Az APA-k erőteljesen komlózottak. Az amerikai komlók, mint például a Cascade, Centennial, Amarillo, Citra stb., intenzív citrusos, gyümölcsös, virágos vagy fenyős jegyeket hozhatnak a sörbe.
A Porter és a Stout két nagyon hasonló sörtípus. A Stout és Porter eredetileg az Egyesült Királyságban, különösen Írországban és Angliában örvend óriási népszerűségnek. Jellegzetes sötét színű sörök, amiket sűrű és krémes állag jellemez. Leginkább a pörkölt maláta intenzív ízvilága és a karakteres, gazdag testesség teszi egyedivé. A Stoutok és Porterek sokféle ízvilágot kínálnak, de általában sötét, pörkölt malátás, kávés, csokoládés és néha gyümölcsös karakterekkel rendelkeznek. A Porter elsősorban a munkásosztály itala volt, kicsit nyersebb, kevésbé krémes a Stoutokhoz képest.
A lager típusok közé tartozó ale és a túl sokféle stílus között a hidegkomlózás jelentheti a kiemelkedő minőség egyik kulcsát. A hidegkomlózott sör kifejezés olyan sörökre utal, amikhez komlót adnak a főzés utolsó fázisában, mikor a sörlé már kihűlt. A hidegkomlózásnak számos előnye van, például az illataromák erősebben megmaradnak, nem főnek el. A hidegkomlózás az ízt már nem vagy csak minimálisan befolyásolja, azonban a sör ezáltal intenzívebb, frissítőbb és aromásabb lesz.
A alkoholmentes sörök egyre népszerűbbé válnak világszerte, mivel sokan kedvelik a sör ízvilágát és az alkoholmentes sörök fogyasztása sokkal egészségesebb mint alkoholos verziók. Emellett nem okoz olyan dilemmát a fogyasztónak, hogy igyon vagy vezessen, mivel az alkoholmentes verzióval szabad mindkettőt. Az alkoholmentes sörök általában ugyanazokat a gabonaféléket, komlót és élesztőt tartalmazzák, mint az alkoholt tartalmazó sörök, de az alkohol eltávolítására különféle eljárásokat alkalmaznak. Az alkoholmentes sör előállításának egyik módszere, ha az erjesztési folyamatot megszakítják. Ez az elterjedt technológia, ugyanis nem igényel többletberuházást, a végtermék pedig viszonylag gyorsan elkészül. A másik eljárást szűkebb körben alkalmazzák: ennek során már az erjesztés után vonják ki a sörből az alkoholt desztilláció vagy membránszűrés segítségével.
A Helles a lagerek kategóriájába tartozó, alsóerjesztésű bajor sörstílus egyenesen Németországból. Maga a szó németül azt jelenti, hogy világos, utalva a sör színére. A Helles egy könnyű, világos sör, gyakran arany vagy borostyán színű, és általában alacsonyabb, 4-5% közötti alkoholtartalommal rendelkezik. Enyhe komlózás jellemzi, intezívebbek a malátás jegyek, vagyis a helles picit édeskésebb.
A búzasör egy olyan sörstílus, amelyet főleg búzamalátából készítenek, kiegészítve általában árpamalátával is. A búzasörök jellemzően világos és szűretlenek, és a búzamaláta hozzáadása miatt gyakran rendelkeznek könnyedebb testtel és frissítő ízjegyekkel. Ez a sörstílus különösen népszerű a melegebb hónapokban, mivel könnyű és üdítő jellege van. A világos búzasörök mellett ugyanakkor előfordul a barna változat, a Dunkel Weizen, ami már egy testesebb ízélményt ad. A bajor búza mellett létezik a stílus belga értelmezése, a witbier.
Az ászoksör a lagerek csoportjába tartozik, tehát egy alsóerjesztésű sörtípus, más néven bécsi lagerként vagy Vienna lagerként szoktak rá hivatkozni. A söripar felpörgésével a 19. század vége felé született meg és a pils-el együtt elkezdte meghódítani a világot. Színre egészen mély, borostyános színű, ízvilágában pedig a maláta édeskéssége dominál. Napjainkban már alig találkozni ezzel a fajtával, az Arany Ászok neve ne Tévesszen meg senkit, csak névleg van köze a sörkategóriához. Mára az ászoksör méltatlanul keveset főzött, ugyanakkor történelmi jelentőségű sörtípus.
Minden sörstílus magyarázata | WIRED
Nevéből következtethetően ez egy belga sörstílus, amely a belga kolostori sörkészítés hagyományait követi. Ezek a felsőerjesztésű sörök általában rendkívül karakteres ízvilággal rendelkeznek, sokkal erősebbek is más söröknél. Színük egészen változatos, a világos aranysárgától mélyebb borostyán színen át a barnáig terjedhetnek. Már a neve is sokat elárul erről a meglehetősen erős ale-ről, hiszen egyfajta átmenetet képeznek a sör és a bor között. Alkoholtartalmában is egészen közel áll a borokhoz, hiszen általában 8-12% alkoholfokkal rendelkeznek. Színük az aranytól egészen a csokoládé-barnáig terjed, aromájuk igen karakteres, édes. Érlelési idejük hosszú, akárcsak az eltarthatóságuk, amely 10-15 év is lehet.
A Kölsch egy német eredetű sörtípus, és az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el más felsőerjesztésű söröktől. Kölschnek kizárólag azokat a söröket nevezik, amelyek Kölnben, vagy a város közvetlen környékén működő 24 sörgyár valamelyikében készültek. A Lager sörök fokozatos előretörése a Kölschöt is egy picit elfeledett sörstílussá tették. Megjelenésében egy nagyon világos aranyszínű, illatos sörtípus, amelynek lágy, gyümölcsös, enyhén malátás ízvilága, és 5% körüli alkoholtartalma van.
A gluténmentes sör készítése során lehetőség van a hagyományos maláta alapanyagok (árpa, búza, rozs) helyettesítésére gluténmentes alapanyagokkal (köles, rizs, cirok, hajdina, kukorica). Ezzel együtt sok sörfőzde alkalmaz enzimet, amely lebontja a glutént. Barna sör - receptek, leírás, tippek
A barna sör alkoholos ital, melyet csíráztatott gabonafélék (főleg árpa) cukrozott malátájának erjesztése útján nyernek, ehhez hozzájárul a kiegyensúlyozott keserűség és a karamellás, mogyorós vagy pörkölt ízjegyek. A sör színét a pörkölt maláták befolyásolják. A barna sör általános megnevezés minden olyan sörtípusra, amely sötétebb színű malátával készül. Ezek a sörök közepes testűek, enyhén édeskés, karamellás ízjegyekkel. A szín a világos gesztenyebarnától a mély mahagóniig terjed. A barna sör nem feltétlenül erősebb az alkoholban - általában 4-6% - de ízvilága teltebb, rétegzettebb, mint a világos söré. Hogyan vásároljuk? Barna sört ma a legtöbb nagyobb élelmiszerboltban és delikáteszben megtalálhatunk, figyeljünk az stílusokra. Hogyan tároljuk? Barna sört fénytől védett, hűvös helyen tartsuk, legjobb ha álló legyen. Fogyasztás előtt nem szükséges hűtőbe tenni, de hűtve az ízélmény jobb. Mire jó a barna sör? Kismértékben antioxidánsokat, B-vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazhat. A barna sör fogyasztása mérsékelten jótékony lehet az emésztésre és vérkeringésre, de túlzott fogyasztás kerülendő. Mi készülhet barna sörből? Remek konyhai alapanyag, sörös pácokhoz, ragukhoz, marhapörkölthöz, gulyáshoz, sörös barbecue szószokhoz, sőt édességek is készíthetők belőle, például barna sörös csokoládétorta.