Somlói juhfark: a nászéjszakák bora, mineralitásban gazdag hungarikum

Hol vannak már a borzongással fogyasztott juhfarkok, a „kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk” érzetű kóstolók? Régebben csak a legelszántabbak, valamint a borsznobok fogyasztották ezt a hungaricumot, vad, embert próbáló savai miatt. EmlékA Juhfarkról Laposa József szavai jutnak eszembe, abból az időből, amikor még abban a szerencsében lehetett részt venni - néhány tucat kiválasztottal egyetemben - hogy részt vehettem a néhai Magyar Borok Háza borkóstolóin. A szőlő levelei világosak, vékonyak, nyúlt vállöblűek. A szőlőfürt tömött és hengeres alakú, a hengeres alakzat a fürt végén visszapenderedik - akár a juh farka. Ezáltal kapta a szőlőfajta a juhfark elnevezést, és valahol ez a fajta „rákfenéje” is, mivel a kunkorodásnál a nedves környezetben könnyedén beindul a rothadás. A bogyók fehéres-zöld színűek, olykor sárgásak, és általában hamvasak. Bőtermőnek mondják, késői érésű fajta, október első felében szüretelhető, és mint említettük rothadásra hajlamos. Jó évjáratokban szépen gyűjti a savakat, karakteres, megfelelő érleléssel száraz borokat ad. Illata egyedi, szinte egy illatkaleidoszkóp. Előfordulhatnak benne csonthéjas gyümölcsök, kókusz, kesudió, mandula, dió, mogyoró, különböző érlelési illatok. Az érlelést meghálálja, jót tesz neki a hordózás, a reduktív, könnyed stílusú juhfarkkal nemigen találkozni. A legszebb tételeket a Somló adja igazi kézműves vonulatokban, hagyományos megoldásokkal. Manapság a fajtából igazi férfias bor készül, bár egyes rossznyelvek szerint - a juhfark-ellenes táborból - borát kiegészítik egyéb fajtákkal, hogy „felhasználóbaráttá” tegyék. Ha Somló, akkor mineralitás, egy igazi bazaltékkő, illatban, ízben jelentkező kiemelkedő ásványossága lehengerlő. Eredeti hungaricum? Noha mindenki igazi magyar fajtának tartja a juhfarkot, létezik a kétkedőknek egy bizonyos csoportja, akik osztrák, pontosabban stájer eredetűnek vélik. Valószínűleg a morfológiai bélyegei alapján Kaszpi-tenger melléki fajta. Annyi azonban bizonyos, hogy Magyarországon már a középkorban is népszerű fajta volt, és szinte az egész országban termelték. Manapság pedig szintén egyre divatosabb, leginkább a Nagy-Somlói borvidék reprezentánsa, de az Észak-Dunántúl idősebb ültetvényeiben is megtalálható. A Somlón már szabadulnának a mendemondától, ám a borfogyasztó szemében a juhfark a nászéjszakák bora. Erőteljesen tartja magát az a hit, hogy a juhfark az a bor, amelyet a XVIII. században a Habsburg uralkodóház férfi tagjai fogyasztottak férfiasságuk karbantartására. Nem utolsósorban a fiú porontyok nemzését is e borhoz kötötték: ha a frigyre lépés éjjelén jó somlóit fogyasztottak, akkor nagyobb eséllyel pályáztak hímnemű utódra. Ebben a Habsburgok után már több európai uralkodóház is hitt, hogy milyen sikerrel jártak, arról nem szól a fáma. A juhfark kizárólagosságát megkérdőjelezi a történetben az a tény, hogy a somlói bor régebben olyan házasítás volt, amelyben a sok-sok szőlőfajtát együtt szüretelték. Régi feljegyzésekből tudjuk, hogy akadt olyan birtok, ahol 40 különböző szőlőfajtából állt össze a híres somlói.

Gasztronómiája és terjedése

Gasztronómiája Ha egy karakteres, kifejlett, jól érlelt juhfarkunk van, akkor az ételpárosítások sora végtelen. Markáns savaival, komplexitásával méltó társa lehet nehezebb ételeknek. Fehér húsokkal és magyaros étkekkel is könnyedén megbirkózik, és ha jól dübörögnek benne a bazaltsziklák - tehát minerális - akkor tengeri herkentyűkkel is érdemes kipróbálni. A juhfark igazi otthona a Somló - ez vitathatatlan. Magyarországon kezdi a fajta újra elfoglalni méltó helyét. Hamvas után szabadon, a „Világbéke bora” a somlói, melynek része a juhfark, a világ nedűi között is méltán képviselheti hazánkat. Csapra verjük az irodalmat! 08. 08. Már a római korban is termeltek itt szőlőt, de nagyobb jelentőségre akkor tett szert a borvidék, amikor I. A tatárjárás után épített vár, a főúri birtokok, a szigorú hegyközségi szabályzat mind-mind hozzájárult Somló fejlődéséhez és a minőségi bortermeléshez. Már 1752-ben komoly eredetvédelmi- és minőségbiztosítást vezettek be, a borhamisítás és a hitvány fajtákkal szemben. Az 1868-as somlói rendszabályozás hatására - ami a ma is meglévő helyi viszonyok alapját adta -, véglegesen felszabadultak a szőlőföldek, valamint meghatározásra került benne például a napszámosok munkarendje és munkaideje, de ebben gondoskodtak a vadvilág és környezet védelméről is. A filoxéra Somlót sem kímélte, 1888-ban sokan tönkrementek, az addig meglévő birtokszerkezetek megváltoztak, átalakultak, sokan kényszerültek eladni a szőlőiket. Sajnos az újratelepítés során már a bőtermő, de gyengébb minőséget adó fajtákat telepítették, ez sokat rontott a somlói bor hírnevén, amit a II. világháború és az államosítás tovább rontott. Az elaprózódó területeket minden tapasztalat nélkül művelték tovább, leginkább saját fogyasztásra készítettek bort. A Somló egy 433 méter magas, vulkanikus tanúhegy, az ott termelt bor egyediségét, nagyon ásványos, sós jellegét is a vulkáni talaj adja. A Juhfark fajta a filoxéra vész előtt szinte az egész országban elterjedt volt, amelyet bizonyít a rendkívül sok hason neve is. Régóta ismert és termesztett fajta, hivatalosan azonban csak 1997-ben vált újra államilag elismert fajtává. A Juhfark, a nászéjszakák bora a legjellemzőbb Somlóra, itt található belőle a legtöbb telepítés. Valódi értékeit a vulkáni, ásványos talajokon tudja megmutatni, de a meszes talajt is kedveli. A magyar tájon termő legkeményebb bornak tartják. A közismert legenda szerint az ifjú Habsburg főhercegeknek - Mária Terézia parancsára - nászéjszakájukon egy pohár somlói bort kellett fogyasztaniuk a fiú utód nemzése érdekében. Mátyás királyunk - ki legendásan igazságos volt - somlói borral lelkesítette Bécs várát ostromló seregeit. A nemzeti érték megnevezése: Somlói JuhfarkSzakterületi kategória:agrár- és élelmiszergazdaságMegyei Értéktárba felvéve:2014. május 28Felvételre vonatkozó döntés:46/2014. (V. Ismerd meg a somlói Juhfarkot, a nászéjszakák borát,, amelynek minden kortya egy történet, minden üveg egy élmény. Ha még nem ismered ezt a bort, itt az ideje, hogy megismerd azt az igazán különleges történetet és varázslatot, amely évezredek óta öleli körül ezt a legendás fajtát. A somlói Juhfark egy igazi kincs a borok világában. Ez a bor nemcsak a Somló vulkanikus talajának egyedi ízjegyeit hordozza, hanem a tradíció és a modern borkészítés tökéletes harmóniáját is. Minden palack a természet és az ember közös munkájának eredménye, amely hidat képez a múlt és a jelen között. A juhfark neve onnan ered, hogy a szőlőfürt alakja a juh farkára emlékeztet: hosszúkás, lefelé hajló, különleges forma. Magyarország egyik legősibb szőlőfajtája, amelynek termesztése már a középkorban elkezdődött a Somló vulkanikus lankáin. A XII-XVII. század között a somlói borokat a királyi udvarokban is nagyra értékelték, és a Juhfark név a Habsburg uralkodók között különleges hírnévre tett szert. A népi hagyományban az a szokás terjedt el, hogy esküvők alkalmával, különösen a nászéjszakán somlói Juhfark bort ittak, mert hittek abban, hogy ez segíti a fiú utód fogantatását. A KABOR Somlói Borbirtok elkötelezett a somlói Juhfark hagyományos és gondos elkészítése iránt. Pincészetünk a Somló hegy vulkanikus talaján, a természet és a tradíciók tiszteletben tartásával dolgozik. Minden palack borunk a kézműves munka és a generációkon átívelő tapasztalatok eredménye. A KABOR Somlói Borbirtok kivételes gondossággal készíti a somlói Juhfarkot, amely a hagyományokat tiszteletben tartva, mégis modern felfogásban születik meg a pincészetünkben. Célunk, hogy a bor ne csupán ital legyen, hanem egy történet, egy érzés, amely hidat képez a múlt és a jelen között. Miért különleges a Juhfark? A nászéjszakák bora egy olyan bor, amelynek ízei magukban hordozzák a hegy szellemét. A Somló 432 méter magas bazaltos tanúhegye, amely vulkáni eredetű, a talajban és mikroklímájában egyedülálló. Míg a környező borvidékeken gyakran több szőlőfajta házasításából kevernek bort, addig Somló a Juhfark révén megőrizte azt az autentikus, egyedülálló karaktert, amely nem keverhető össze mással. Ahogy a neve is sugallja, a Juhfark a nászéjszakák bora. Ez a hagyomány egy régi időkön átívelő hit, hogy a nászéjszakán elfogyasztott somlói Juhfark bora szerencsét és bőséget hoz a friss házaspárnak, különösen fiú utódok formájában. Bár a mai világban tudjuk, hogy a bor nem csodaszer, a somlói Juhfark még mindig a romantika és hagyomány élő jelképe, amely hozzáad egy különleges dimenziót a szerelmi élethez és hagyományok ápolásához. Juhfark. Ritka hazai szőlőfajtánk egyike mely szorosan kötődik a Nagy-Somlói borvidékhez. A somlói Juhfarkot a nászéjszakák boraként is emlegetik. Ennek eredete a XVIII. századra nyúlik vissza, amikor is a Habsburgok és más uralkodó házak illetve nemesi családok friss házasai somlói juhfarkot fogyasztottak a nászéjszakán és ezzel próbálták garantálni a fiú utódok nemzését. Ezen felül különleges gyógyító erőt is tulajdonítottak a bornak, még a patikák polcain is megtalálható volt. Gyógyhatását Dr. Antall József, hazánk korábbi miniszterelnöke is kutatta, somlói kisnemesi családból származott és orvostörténész volt. A Juhfark eredete máig nem tisztázott. Magyar fajtának tartják, hazánkon kívül máshol nem említik. Termőhelye jól behatárolható, hiszen szinte csak a Somlóhoz köthető. A Juhfark ma már hungarikum. Az ország összes, 160 hektár Juhfarkjából közel 90 hektárnyi a Somlón található. Nevét a szőlőfürt hosszú, hengeres, kissé görbe formájáról kapta, amelyet a juh farkához tartanak hasonlónak. Vékony héjú fajta, amely érzékeny a rothadásra, és sok odafigyelést igényel. Magas a savtartalma melyet a meleg évjáratokban is megőriz, emiatt alkalmas édes borok alapanyagának is. Aromavilágára a fehér húsú gyümölcsök és a csonthéjasok, citrus, zöldfűszerek és sósság jellemző. Találunk kizárólag tartályban készített tételeket, de általánosabb, hogy kap egy rövidebb-hosszabb ideig tartó fahordós érlelést, és a palackos pihentetés is jól áll neki. A Juhfark élénk savú karaktere mellé izgalmas feladat ételeket párosítani. A könnyedebb tételek mellé sült szárnyasok, halak, grillezett zöldségek, brie és gouda sajtok passzolnak, a testesebb, hordós érlelésű tételekhez pedig a tartalmasabb, zsírosabb fogások, rakott ételek, tejszínes szószos fogások illenek. Pedig szeretjük magyar fajtának tekinteni, ami igaz is, meg nem is: ma jellemzően csak a Kárpát-medencében készül belőle minőségi bor, de valószínűleg Stájerországból került hozzánk, oda meg - egyes kutatások szerint - a Kaszpi-tenger környékéről. Mindenesetre a középkori Magyarországon már nagy népszerűségnek örvendett és szinte mindenütt megtalálható volt. Könnyen megjegyezhető, már-már mesebeli nevének amúgy roppant egyszerű magyarázata van: a fürt tömött és hengeres alakú, amely a fürt végén ráadásul egy kicsit vissza is kunkorodik, éppen úgy, ahogy a juh farka. A juhfark reneszánszát egy eposzi jelző kíséri: a „nászéjszakák bora". Ennek hátterében az a legenda áll, mely szerint a Habsburg uralkodóház férfi tagjai a XVIII. században juhfarkot fogyasztottak férfiasságuk karbantartására. Hogy gyerekcsináló bor-e a juhfark, az vitatható, de hogy finom, az nem. Néhány hónapja, amikor a világhírű borszakértő, Matt Kramer interjút adott egy magyar boros blognak, sokakat vérig sértett azzal, amit a magyar vörösborokról és az olaszrizling „lúzerségéről" mondott. De a bíráló mondatok árnyékában volt egy dicséret is: „... imádom a juhfarkot. Értem én, hogy miért ilyen kevés készül belőle, hiszen nehéz a termesztése. Inna még? A juhfark viszonylag kis mennyiségben termesztett szőlőfajta, viszont nagyon izgalmas borok készülhetnek belőle. A legtöbb juhfark vulkanikus területről származik, így a szikár, feszes, neutrális jegyek mellett gyakran érezhető benne egy elegáns, finom mineralitás is. Klasszikus gasztrobor, élénk savainak köszönhetően a tartalmasabb, zsírosabb fogások mellett is tökéletesen helytáll. Találkozhatunk a juhfarkkal félszáraz borként is, ekkor a savakat nagyon szépen szelídíti a természetes maradékcukor. Amennyiben néhány botritiszes bogyó is került a borba, akkor ehhez egy finom aszalt gyümölcsös mézesség is párosulhat. Míg a nagyon száraz juhfark friss, savas ételekkel, savanyú levesekkel és zsírosabb húsokkal a legfinomabb, addig a maradékcukros verzió akár belsőséghez, májas ételekhez is kiváló. A magas minőségű juhfark nagyon szépen érlelhető palackban is, ekkor a savak szelídülnek és az ízek komplexebbek lesznek. Ha érleljük, különösen figyeljünk arra, hogy állandó hűvös hőmérsékleten tartsuk napfénytől és közvetlen hőtől távol, hogy a törékeny aromáit a lehető legjobban megőrizzük. A legideálisabb fogyasztási hőmérséklet körülbelül 8-10°C, és tulipán formájú fehérboros pohárból a legfinomabb. Alapanyagok közül a zöldsaláták, szárzeller, karfiol, brokkoli, hüvelyesek, lencse, citrusok, egyéb párolt és sült zöldségek, levesek, krémlevesek, zsírosabb tehén- és juhsajtok, szárnyasok, fehér húsú halak, belsőségek, sertés- és borjúhúsból készült ételek, rakott ételek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a juhfarkból készült borhoz. Ritka hazai fajtáink egyike, amelyik szorosan kötődik a Nagy-Somlói borvidékhez. Nem könnyen adja magát, de - talán épp ezért - komoly és elkötelezett rajongótáborral rendelkezik ez a rendkívül karakteres szőlőfajta, amelyhez az egyik boros legendánk is köthető.Kezdjük ezzel. A somlói juhfarkot szokták a nászéjszakák boraként is emlegetni. Ennek eredete a XVIII. századra nyúlik vissza, amikor is a Habsburgok és más nemesek is somlói juhfarkot ittak házasságkötéskor, ezzel próbálták garantálni a fiúutódok nemzését. Ennek a sikeressége persze megkérdőjelezhető, ráadásul ekkor még általában együtt művelték és szüretelték a különböző szőlőfajtákat, úgyhogy ez inkább csak egy szórakoztató anekdota volt akkor is, és most is. A következők viszont biztosak. Még mindig nem tisztázott, hogy pontosan honnan származik a juhfark, amelyet magyar fajtának tartunk, és hazánkon kívül máshol nem említik. Termőhelye ma már jól behatárolható, hiszen amíg a filoxéravész előtt egész Magyarországon elterjedt volt, utána szinte kizárólag Somlóhoz volt köthető. Az összesen 166 hektárból 87 hektárnyi a Somlón található, emellett a Balaton északi partján, Etyeken, Neszmélyen, Egerben, Pannonhalmán és Pécsen is felbukkan.

Nevét a szőlőfürt hosszú, hengeres, kissé görbe formájáról kapta, amelyet a juh farkához tartanak hasonlónak. Vékony héjú fajta, amely érzékeny a rothadásra, és sok odafigyelést igényel. Kedveli az ásványokkal teli talajokat, ezért is érzi jól magát a vulkanikus somlói dűlőkön. A neutrális fajtákhoz tartozik, markáns, inkább szikár karakterével remekül közvetíti a termőhely jellegzetességeit. Magas savtartalmát még a meleg évjáratokban is megőrzi, sőt éppen emiatt alkalmas akár édes borok alapanyagának is. Aromavilágára a fehér húsú és csonthéjas gyümölcsök, citrus, zöldfűszerek és sósság jellemző. Találunk kizárólag tartályban készített tételeket, de általánosabb, hogy kap egy rövidebb-hosszabb ideig tartó fahordós érlelést, és a palackos pihentetés is jól áll neki. Fajtaborként és házasításokban egyaránt megállja a helyét.

Értéke és termőhelye

A juhfark élénk savú karaktere mellé izgalmas feladat ételeket párosítani. A könnyedebb típusok mellé sült szárnyasok vagy halak, grillezett zöldségek, brie és gouda sajtok passzolnak, a testesebb, hordós érlelésűekhez pedig a tartalmasabb, zsírosabb fogások, belsőségek, rakott ételek, tejszínes szószos fogások mennek jól. Ha egy édes juhfarkba botlanánk, akkor egy élénk, citrusos desszertet is kipróbálhatunk hozzá. A három borvidéken is dolgozó Zsirai családi birtok egyik ékköve a somlói terület. A zirci apátság egykori szőlőjének egy része, valamint a hozzá tartozó pince talált náluk új gazdára. A juhfark borukban az őszibarackos, szőlős aromák mellett édesfűszeres, süteményes ízeket érezni, amit szépen egyensúlyoz a grépfrút frissessége és a sósság. Somlói Vándor Nagy-Somlói Juhfark 2018: Kis Tamás még egy másik borvidékünkön borászkodott, amikor 2010-ben hobbiként vágott bele a somlói területek művelésébe. Pár évig csak „ismerkedett” az itteni szőlőkkel, majd végleg a hegyre tette át a székhelyét. Azóta öt hektárra nőtt a birtok, van hely vendégeket fogadni, egyre-másra jönnek az itthoni és a külföldi sikerek. Természetesen a juhfark a kezdetektől kötelező eleme a portfóliónak. A 2018-as évjárat fehér húsú gyümölcsöket vonultat fel, mellette zöldfűszerek, citrus és karakteres ásványos-sós aromavilág jellemzi. Alacsony alkohol, könnyed, de szép komplexitású bor. Kreinbacher Juhfark 2018: Kreinbacher József 2002-ben alapította birtokát a Somló hegyen, amely mára közel 50 hektárnyi területet jelent. A Nagy-Somlói borvidék vulkanikus tanúhegyének bazaltorgonái alatt találhatóak a Kreinbacher Birtok szőlőterületei. Az organikusan művelt dűlőkön juhfark, furmint, olaszrizling, hárslevelű és syrah terem. A juhfark részben tartályban, részben hordóban erjedt és érlelődött. A bor aromagazdag tétel, szépen beépült hordós ízjegyekkel, izgalmas sóssággal, kerekséggel. Szerencsére van egy saját éttermük is a Somlón, így a legjobb ételpárosításért elég csak elutazni hozzájuk.

Hangsúly a történeten és a hungarikum státuszon

EGY IGAZI JOLLY JOKER A DUNÁNTÚLRÓL: A SZEKSZÁRDI KÉKFRANKOS >>> FURMINT, A BOR, AMI SZÁRNYASOK ÉS TEJSZÍNES HÚSOK MELLÉ IS TÖKÉLETES! >>> KÉKNYELŰ - A FELTÖREKVŐ SZŐLŐFAJTA

Ma a juhfark Magyarországon hungarikum, és az ország összes, 160 hektáros teljes állománya között közel 90 hektár a Somlón található. A juhfark neve onnan ered, hogy a szőlőfürt alakja hosszú, hengeres, kissé görbe, és a juh farkára emlékeztet. A középkorban Magyarország egész területén népszerű volt, a filoxéra előtt számos területen megtalálható volt, majd a telepítések a Somlóra koncentrálódtak. A somlói juhfark története összefonódik a népi babonákkal és a történelmi uralkodóházak szokásaival, amelyek a fiatal házasoknak adott kedvező jelképeket adtak. A bor ásványos talaja és bazaltos dűlői jellegzetes hordozói a helyi terroirnak, amelyet a modern borkészítésben is tiszteletben tartanak.

A juhfark ma már Hungarikum, és az ország 160 hektáros területéből körülbelül 90 hektár a Somlóé. A somlói juhfarkot a nászéjszakák bora néven emlegetik, és ennek eredete a XVIII. századra nyúlik vissza, amikor a Habsburgok és más nemesi családok somlói juhfarkot ittak házasságkötéskor, ezzel próbálták garantálni a fiúutódok nemzését. Ennek a hagyománynak a romantikája ma is él, noha a bor nem csodaszer. A juhfark eredete máig tisztázatlan, és bár itthonhoz kötődik, magyar fajtának tartják, amelynek legfontosabb termőhelye a Somló. A vulkanikus talaj ásványos és sós jegyei, a hosszú, hengeres fürt és a savas karakter mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a juhfark egyedi, megismételhetetlen élményt nyújtson a borrajongóknak.

tags: #somloi #juhfark #fiu #gyerek