Soproni Balatoni Nyár a magyar tenger hangulatát zárja dobozba. Ez az alkoholmentes sörkülönlegesség a fanyar lime és az édes, lédús görögdinnye váratlan, de annál harmonikusabb párosításával hódít. Mivel 0% alkoholt tartalmaz, bármikor élvezhető: legyen szó vezetésről, munka utáni lazításról vagy egy strandolós napról. Nálunk nem teljes tálcányi a legkisebb rendelhető mennyiség a termékekből, hanem akár darabra is vásárolhatsz.
Összetevők: Víz, ÁRPAMALÁTA, Kukoricadara, Komló, Komlókivonat. Allergének: Tartalmaz: Árpa. Tápérték: 100 ml termékben: Energia: 136,7 kJ, 32,8 kcal, Zsír: 0,0 g, - ebből telített zsírsavak: 0,0 g, Szénhidrát: 1,6 g, - ebből cukor: 0,6 g, Fehérje: 0,4 g, Só: 0,0 g, *Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8400 kJ/2000 kcal). %*: Energia: 1,6%, Zsír: 0,0%, - ebből telített zsírsavak: 0,0%, Szénhidrát: 0,6%, - ebből cukor: 0,7%, Fehérje: 0,8%, Só: 0,0%, *Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8400 kJ/2000 kcal).
Tárolás: Minőségét megőrzi: lásd a doboz alján. Hűvös, napfénytől védett helyen tárolandó. Egyéb információ: Származási ország: Magyarország. Forgalmazó: HEINEKEN HUNGÁRIA Sörgyárak Zrt.
A soproni sörgyár története sokkal többről szól, mint egy egyszerű sörfőzdéről. Százharminc évvel ezelőtt indult el a soproni sörgyár - a három itthon talpon maradt gyár egyike -, ami sok tulajdonosváltás után még ma is üzemel. A gyár beindításánál csehek bábáskodtak, de sokáig nem vált nyereségessé a vállalkozás. A korábbi évtizedekben is széles volt a választék, de ma már nem sokan emlékeznek a Deákra, a Lővérekre vagy éppen az Alpesi sörre. Sopronban ma már jól megfér egymás mellett a bor és a sör, de nem volt mindig ilyen harmonikus a viszonyuk. A 16. század elején a boros lobbi volt az erősebb, a sörmérést német polgárok és szőlőtermesztők különböző rendszabályokkal próbálták megnehezíteni.
A sörgyár története a 19. század végéig ível. A nagy felfutás 1895-ben, a soproni sörgyár megalapításával kezdődött. A boros gazdák ellenállása is megtört ekkorra, ami nem a sörlobbinak, hanem a filoxéra járványnak volt köszönhető. A kórokozó Sopron környékén is elpusztította a szőlőültetvények jelentős részét, ellehetetlenítve a bortermelést. A sör így egyből kapósabb lett, de annyira, hogy a kisebb sörfőzők nem is tudták kiszolgálni az igényeket. A Lenck család és a brünni sörgyárosok közös beruházása révén született meg az Első Soproni Serfőzde és Malátagyár Rt. A részvények megvásárlásával megalapították a gyárat, amelynek vezetésében brünni és soproni szakemberek egyaránt részt vettek.
A 19. század végére a Soproni Sörgyár jelentős piacokat ostromolt: Ausztriában is értékesítettek, és a termelés gyors ütemben növekedett. A kezdetekben nagy adósság és közelgő felszámolás jellemezte a vállalkozást, de a háború előtti időszakban sikerült stabilizálni a tevékenységet. A világgazdasági válság nehézségeket hozott, de 1941-ben már 44 000 hektoliter sört értékesítettek. A háború végére azonban visszaesett a termelés, majd a békeévek elején lassan újraindult a gyár, de 1948-ban még csak 11 ezer hektoliter sört főztek.
Az 1950-es évektől államosították a soproni sörgyárat, és 1959-ben már a Magyar Országos Söripari Vállalat részeként üzemelt, üdítőitalokat is gyártva. A sörgyár 1970 végére 405 ezer hektoliteres éves termelést ért el, és az 1980-as évekre tovább nőtt a piaci részesedés. A gyár akkor már önállóan működött, és a Balatonig terjedő értékesítési terület is megmaradt. A leszerelt gépek egy része átkerült Sopronba. 1990-ben évi 747 ezer hektoliter volt a termelés, majd a 1992-ben megalapított Soproni Sörgyár Rt.-t a Brau Union privatizálta, amely modernizálta is a gyárat. 1997-ben a soproni és a martfűi sörgyár egyesült, és egy komáromi telephely is üzemelt. 2003-ban a Heineken megvásárolta a Brau Uniont, és a trösztellenes törvény értelmében az egyik telephelytől meg kellett válni; ez a komáromi lett. A martfűi gyárban 2017-ben szűnt meg a termelés, majd a logisztikai központot is bezárták. A leszerelt gépek egy része átkerült Sopronba.
A soproni sörgyár hosszú ideig kizárólagos fókusza a lager és barna sörök voltak, később jelentek meg az IPA és APA típusok a pezsgő sörforradalom nyomán. Az Óvatos Duhaj márka születése és a kraft trendek hatására a Soproni is nyitottabbá vált az innovációra. Napjainkban a piac egyre inkább a prémium és ízesített sörök felé fordul, és a nullás sörök, radlerek is növelik a választékot. A sörgyár vezetői szerint a minimum napi főzet mennyisége például 500 hektoliter, és így korlátozottabb a kísérletezés, mint a kisüzemeknél, de ennek ellenére próbálnak példákat és receptúrákat kidolgozni. A sörgyár a kraft sörök iránti nyitottságát a kisüzemi trendek figyelembevételével tartja fenn, például egy 50 literes kisüzemben is kipróbálnak recepteket, mint a meggyes sör natúr meggysűrítménnyel való készítése. A sörgyár digitalizációja pedig úgy fut párhuzamban a hagyományos technikákkal, hogy egyetlen ember is képes legyen a főzés kontrolljára a számítógépes rendszer révén.
Az árpa magyar, a maláta hazai forrásból származik, és a Dunaújvárosból származó malátát használják. A hazai komló kis mennyiségben kerül a sörökbe Kastélyosdombó területéről. A rendszerváltás után az iparág visszaesett, de a Soproni újra visszatért a gyökereihez, és a soproni sörgyár az egyik legnépszerűbb hazai márkává vált. A Soproni 130 éve része a város életének, és a címkék történelme is tükrözi a soproni sörfogyasztás népszerűségét. A fortepan.hu régi képei is ezt bizonyítják, és a soproni sör immár 130 éve jelen van a város életében.
Az IPA és APA típusú sörök megjelenése mellett a sörfogyasztók a hosszú távon tartós ízkavalkádot keresik, és a termékfejlesztésben a sörtörténelem és a hazai alapanyagok összhangja fontos szerepet kap. A soproni sörgyár célja a karbonsemlegesség 2030-ra történő elérése, amelyhez a hőenergia visszamaradását is optimalizálják, például hőszivattyús rendszerek alkalmazásával az élesztő erjesztés közben keletkező hő hasznosítására. A 100%-ban magyar árpát és hazai malátát felhasználó készítés pedig a helyi mezőgazdaság támogatását is szolgálja. A sörgyár a minőségi sörhöz szükséges élesztő fontosságát hangsúlyozza, hiszen az erjesztés során az élesztő a sör "lelke". Ennek köszönhetően a soproni sör mindig is törekedett a minőségre, legyen szó hagyományos vagy innovatív receptúrákról.
Hazánk egyik legkedveltebb világos sörét 1895 óta készítik Sopronban. Ma a Soproni a Heineken Hungária Zrt. tulajdonában van és a védjegyhez kapcsolódó történelmi múlt a város gazdaságát és kultúráját is gazdagítja. A soproni sörgyár rengeteg évszázados historiansztoriját pedig a Fortepan archív fényképei is tanúsítják. A soproni sörtörténelem kilencedik évtizedével pedig a gyár 130 éves jubileuma is közelebb került minden sopronihoz. A régi képek és a jelenlegi termelés együtt mutatja meg, hogyan válik a soproni sör kultúrájává a város életében.
Megjegyzés: A szöveg a megadott keretek között, a megadott forrásokból összegzett történeti és termékjellemzőket tartalmazza, és törekszik a koherens, részletes bemutatásra a Soproni sör és a Soproni Balatoni Nyár kontextusában.