Közzétette az Artisjus a 2019-es statisztikáit, ezek alapján rekordszámú, 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak tavaly országszerte; az ezeken a koncerteken elhangzó szerzemények után 762 millió forint jogdíjat fizettek ki 9654 magyar szerzőnek.
Az Artisjus minden évben méréseket végez, több millió elhangzási adatot vizsgál meg, majd osztja fel a dalszerzők között a korábban beszedett jogdíjakat.
Az elmúlt években a kimutatások szerint mindig egyre több koncertet szerveztek Magyarországon: 2016-ban 18 656, 2017-ben 20 007, 2018-ban 22 050, 2019-ben pedig már 23 475 koncert adatait kellett feldolgozni, ami az előző évihez képest 6,5 százalékos növekedés.
Jogdíj megoszlása könnyű- és komolyzenei rendezvényeken
A 2019-es könnyűzenei rendezvényeken megszólaló magyar dalok zeneszerzői és szövegírói között ezúttal 635,2 millió forintot, a magyar komolyzenei művek alkotói között pedig 126,8 millió forint jogdíjat osztott fel az Artisjus.
1991-en kapnak legalább ötvenezer forintot a művek élőzenei megszólalásáért, közülük 1283 alkotó jogdíja haladta meg a százezer forintot.
A jövő kilátásai és egyes régi dalok toplistája
Nagy kérdés, hogy mi lesz jövőre, hiszen a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag elmaradt a tavaszi-nyári koncertszezon, kiesett a legnagyobb fesztiválok jelentős része.
Az élőben legsikeresebb, legtöbbet játszott dalok listáját a Hungária együttes klasszikusa, a Csókkirály vezeti, ami már tavaly is kiérdemelte magának ezt a helyezést.
Fenyő Miklós megcsípte a második helyet is a Csavard fel a szőnyeget című számmal, a harmadik helyen szintén veretes sláger, az Azért vannak a jóbarátok végzett.
A legfrissebb dal a top 5-ben a Magna Cum Laude 2009-es Pálinka dala.
Hazai és külföldi repertoár aránya
A tavalyi könnyűzenei koncerteken a megszólaló dalok közel 80 százaléka magyar szerzemény volt, és a komolyzenei rendezvényeken is többségben hazai művek hangzottak el (64%).
A magyar művek több mint fele mindössze egyszer szólalt meg élőben egy év alatt; és 80 százalékuk is legfeljebb négy alkalommal.
Az iskolai és színházi felhasználás jogi háttere
A kérdésben felmerülő jogi probléma szereplője egy amatőr musical stúdió, amely egy jogdíjas musical előadást kíván bemutatni. Az iskolába kizárólag 18 év alatti gyermekek járnak, az előadás oktatási célú, ingyenes, legfeljebb három előadással terveznek.
A szülők vásárolhatnak támogatói jegyeket, amiből a technikusokat fizetnék. A musical előadások előadására a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. Zenemű szabadon - a szerző, vagy a szerző képviseletét ellátó jogvédő szervezet (pld. 1. Meg kell arról győőződni, hogy a szerző a zeneművet nyilvánosságra hozta-e, illetve a nyilvánosságra hozott zenemű további felhasználását nem tiltotta-e meg.
Az Szjt. alapelvei szerint a felhasználásnak iskolai oktatás célját kell szolgálnia, és a mű szerzőjét, illetve a forrást meg kell jelölni. A jogvédő intézmények feladata a közös jogkezelésen keresztül megőrizni és kiosztani a jogdíjakat, miközben a felhasználás és a bevételek arányos díjazásért meg kell állapítani a díjakat.
Közös jogkezelés és a jogdíjmechanizmus összefüggései
Az un. közös jogkezelés az Szjt. szerint történik, és a jogdíjakat az érintett alkotók között a felosztási szabályzat alapján osztják fel, miközben a jogdíjak összegét a felhasználási módokhoz igazítják.
A mű jogvédelmének alapfogalmai közé tartozik a szerzői jogdíj, a közös jogkezelés, a felhasználási módok szerinti díjazás, és az egyes szerzők közvetlen jogainak érvényesítése az adott felhasználás alapján.
Az Szjt. új változata részletezi a díjazás módjait, például a jogdíj alapjául szolgáló bevételhez való igazodást és a bevétel egy részének elkülönített kezelését a különböző jogkezelő szervezetek között.
Az aktuális helyzet az online és sugárzott tartalmaknál
A 2022-es adatok szerint az Artisjus a nemzetközi online szolgáltatók jogdíjait is jelentősen növelte, és a hazai szerzőknek jutó összeg magasabb lett a streaming-forgalom növekedése miatt.
A hazai szerzőknek jutó hányad általában 50-54% között mozog évek óta, miközben a nemzetközi repertoár jogdíját saját jogkezelőiken keresztül osztják, ami jelentős részben a hazai szerzőknek kedvez.
Adatok és gyakorlati megközelítések
A 2022-es adatok alapján 18 414 hazai szerző részesült jogdíjban az Artisjus kifizetéseiből, amely a pontos azonosítási és a kisebb elhangzási adatok hatékonyságának növekedését is tükrözi.
A zenei szektorban a jogdíjak piramisa és a bevételi struktúrák elemzése rámutat a zenészek jövedelmének megoszlására: a szerzői jogdíjak a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszik ki, a fennmaradó bevételek pedig koncertekből, oktatásból és termékek értékesítéséből származnak.
Az adatok alapján a közös jogkezelés stabil és fontos eleme a hazai zeneművek jogvédelmének, és a szerzők jogainak érvényesítését szolgálja a kifejezett nyilatkozatot igénylő díjazási modellekben.
tags: #sorok #elnevezese #jogdij