Általában a háborúkat fennkölt eszmékbe csomagolják, de ha megkaparjuk a felszínt, rögtön megtapasztalhatjuk, hogy mindegyik mögött a pénz és a nyerészkedés áll. Jemen stratégiai elhelyezkedése és számos kikötője ideális helyzetet teremt az ellopott erőforrások gyors és hatékony szállítására. Az ázsiai ország három aktív olaj- és gázmezője áll jelenleg külföldi hatalmak fennhatósága alatt. Marib, az erőforrásokban gazdag régió olajat, valamint gázt is termel, és a Szaúd-Arábia által támogatott, nemzetközileg elismert kormány ellenőrzése alatt áll. A jemeni zűrzavarban létezik egy harmadik erő is, az Ansarallah. Nyolc évvel később Hádi kormánya már megszűnt létezni, a 77 éves Hádit a szaúdi támogatói küldték nyugdíjba 2022 áprilisában.
Az, hogy a jemeni háború geopolitikai harcot váltott ki a természeti erőforrások ellenőrzéséért és kisajátításáért, azt gyakran figyelmen kívül hagyják a külföldi média főáramában. A folyamatban lévő konfliktus több mint 45 milliárd dollár közvetlen és közvetett veszteséget okozott az ottani olajágazatnak. A fegyveres konfliktus eredeti célkitűzései egyre inkább elmosódtak, mivel a különböző koalíciós partnerek egymástól merőben eltérő programokat követnek, és a rövid háborúból hónapok, majd évek lettek. A PLC és az STC ellenőrzést gyakorol a nyersanyagokban gazdag tartományok, valamint Jemen szinte valamennyi jelentős kikötője és vízi útvonala felett. Az olaj és a gáz létfontosságú a kormány számára, nemcsak a hazai energiafogyasztás, hanem a jemeni köztisztviselők fizetései miatt is.
Az Ansarallah által ellenőrzött területeket lekapcsolták a más tartományokkal összekötő vezetékekről, ami gyakorlatilag elvágta Szanaának az ország olaj- és gázkészleteihez való hozzáférését, az azokból származó bevételekkel együtt. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a jemeni lakosság mintegy 80 százaléka az Ansarallah ellenőrzése alatt álló régiókban él. miközben Jemen olaját bőségesen szállítják a tengerentúlra, az ország lakosságának a többsége nem fér hozzá a saját erőforrásaihoz. Nem egyszerű ezeknek a tankereknek a felkutatása. Gyakran bonyolult útvonalakon közlekednek, és szándékosan kikapcsolják a GPS-eiket és a nyomkövető rendszereiket, hogy elrejtsék rakományuk eredetét.
A szíriai példától nem túlságosan tér el a jemeni erőforrások ellopása, mivel ez esetben is mindez az Egyesült Államok és szövetségesei jóváhagyásával és felügyeletével történik. Az USA évtizedek óta a Perzsa-öböl monarchiáinak tengeri biztonsági garanciájaként lép fel. 1983-ban létrehozták a nyugat-ázsiai vizeken állomásozó Kombinált Tengerészeti Erők szövetségét, amelynek a felelősségi köre a Vörös-tengerre, a Perzsa-öbölre és az Arab-tengerre terjed ki. Az Egyesült Államok az elmúlt években számos hajót feltartóztatott és lefoglalt ezeken a vizeken, de érdekes módon egyikük sem volt olyan tanker, amely részt vett a Jemenből való olajlopásban.
Persze nem kellene mindjárt gyanúsítgatnunk, de hasonló minták figyelhetők meg a térségben jelen lévő brit és francia katonáknál is. Bár a számuk csekély, a jelentések arra utalnak, hogy céljuk az olajexport „biztonságának” szavatolása. Az egyik prominens név a francia olaj- és gázipari óriás, a TotalEnergies. Bár jó néhány áldozata van a jemeni háborúnak, a Nyugat meglehetősen közömbösen reagál. Az elmúlt hat évben egyetlen elmarasztaló ítélet született, amikor az Ansarallah-párti fegyveres erők 2022 októberében kétszer is drónokkal vették célba Al-Dabba kikötőjét.
Például az Egyesült Államok és az EU is erősen bírálta a támadásokat, annak ellenére, hogy nem volt emberáldozat vagy sérülés. Ansarallah ígéretet tett arra, hogy megtorolja az ország déli részén folyó szisztematikus olajlopást, de a dróntámadások előtt figyelmeztetést adott ki. A Jemenből olajcsempészésben részt vevő hajók többsége Panama, egy kis latin-amerikai ország lobogója alatt közlekedik. A csempészett olajból származó bevétel megoszlik a koalíciós partnerek, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek között, persze az utóbbinak nagyobb a részesedése. Másrészt megfosztják a szanaai központi kormányt attól, hogy részesüljön az ország olaj- és gázforrásaiból.
Az Egyesült Arab Emírségek esetében a bevételek jelentős részét az STC-hez kötődő politikusok kapják, akik többsége fényűző életmódot folytat, miközben a jemeniek többsége szenved az élelmiszerhiánytól. A PLC által beszedett bevétel közvetlenül a szaúd-arábiai mecénásaikhoz kerül. Marib kormányzója egy interjúban elismerte, hogy a tartományában az olajból és gázból megtermelt pénz egyenesen a Szaúdi Nemzeti Bankba (Al-Ahli Bank) kerül. Eközben a szanaai székhelyű kormány kénytelen a jemeni olajat visszavásárolni közvetítőkön vagy magáncégeken keresztül az Egyesült Arab Emírségek piacain, és fizetni érte az emirátusi bankokon keresztül. Az olajat ezután egy francia cég megvizsgálja, hogy meghatározza a forrását. Az olajat szállító hajó Dzsibutiban átesik az ENSZ Jemeni Ellenőrzési Mechanizmusán, végül a szaúd-arábiai Jazanba hajózik, ahol az ottani hatóságok is megvizsgálják.
A jemeni erőforrások kifosztása a háború befejeztével várhatóan megszűnik, de továbbra is minden bizonytalan marad. A közelmúltban a térségben a geopolitikai lépések és megállapodások eurázsiai fordulatot sugallnak, a megbékélés egy Washingtonnal szembeni külpolitikát sugall. Ha ez a tendencia folytatódik, Szaúd-Arábia kétoldalú megállapodást köthet Ansarallahhal, és ezzel véget vethet a jemeni konfliktus egyik fontos mozgatórugójának. Továbbra is kérdés azonban, hogy Szanaa és Rijád készen áll-e a békemegállapodás megkötésére az Egyesült Arab Emírségek nélkül, és hogy az utóbbi STC-megbízottja szembeszáll-e egyedül a félelmetes észak-jemeni fegyveres erőkkel.
Nyugat-Ázsia legszegényebb országának mindig is megvoltak a forrásai, hogy potenciálisan a leggazdagabbak közé tartozzon. Jemen lehetőségei hatalmasak, és a szaúdiak mindig is szorgalmasan dolgoztak, hogy megakadályozzák ezt a felismerést. De a régió a többpólusú világ megjelenésével gyorsan változik, és az új rend a gazdasági fejlődést, valamint a békét részesíti előnyben a háborúkkal és a szankciókkal szemben. Az Irán által támogatott iszlamista fegyveres csoport, a jemeni húszik bejelenték, hogy hivatalosan is csatlakoznak az Izrael és Irán között egyre eszkalálódó háborúhoz, a siíta teokratikus rezsim oldalán, miután az amerikai légierő vasárnap csapásokat mért iráni célpontokra. Jahja Szári dandártábornok, a jemeni húszik fegyveres erőinek katonai szóvivője közösségi média fiókján tette közzé a bejelentést, miszerint az iszlám milícia hivatalosan belép a háborúba az Egyesült Államok és Izrael ellen. A katonai vezető felszólította az Egyesült Államokat, hogy tartsátok távol a hajóikat a húszik vörös-tengeri területeitől.
- Ismert összefüggések a stratégiai erőforrások és a háborús finanszírozás között.
- Geopolitikai szereplők és érdekek a jemeni konfliktusban.
- Az olaj- és gázexport capped ellopásának mechanizmusa és kockázatai.
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. 2025. június 17. kedd 09:53
Egy elhúzódó iráni-izraeli amerikai katonai konfliktus újabb menekülthullámot indíthat el
Izrael irányába elinduló keleti és nyugati folyamatok összefüggéseiben a jemeni zsidóság gasztronómiája is visszatekintést adhat a kultúrális kapcsolatokra; például a Szentendrei Zsidóházról szóló beszámoló említésével. Hozzávalók - kb. Kapcsolódó receptek, életfogytig tartó utazások sorozata a világ különböző részeiről.
Helyi helyszínek és példamondatok a látogatásokról: Szanaa fölé magasodó Dar-al-Hadzsar palota, az UNESCO-örökség részét képező Óváros, a zsaluzat és íves ablakok játékossága, valamint a modern és hagyományos építészet kettőssége. A palota története az imám Jahja előtti modern jemeni államalapítási törekvéseket idézi fel, és a környéken élők kirándulóhelye lett.