A Tokaji borrégió a világ első zárt borvidéke, amely 1737 óta a „terroir” fogalmát példázza, és Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál helyezkedik el. A régió területe 88 124 hektár, kontinentális éghajlattal és vulkanikus alapkőzetekkel (andesdit, riolit, tufák) gazdag talajokkal büszkélkedhet, melyek ásványi anyagokban gazdag borokhoz vezetnek. A löszös területeken, például Kopasz-hegy környékén, alacsonyabb savtartalom ad lágyabb karaktert, és illatosabb fajták számára kedvezőbb mikroklímát teremt.
A borvidék egyetlen területe a Tokaj-Hegyalja, amelynek nevét Tokaj városáról és a környező Hegyalja területről kapta. A történelmi háttér szerint IV. Béla ide telepített újlatin nyelvet beszélő szőlőműveseket, akik déli és nyugati irányba hozták el az ottani kiváló fajtákat, s ezzel megkezdődött a terület borainak világhírneve. Az aszúsodás jelensége itt évről évre megjelenik, amit a mikroklíma, a folyók Bodrog és Tisza, valamint a megfelelő fajtaegyüttes kiemelten támogat.
Tokaj borvidéke zárt térség, aminek értelmében ide származó szőlőt, mustot vagy bort tilos behozni palackozott borok kivételével. A legfontosabb fehér fajták közé tartozik a furmint, hárslevelű és sárgamuskotály, melyekből a száraz és édes tételek egyaránt készülnek. A vörösborok aránya csekély, de megjelenik a cabernet sauvignon és a cabernet franc, valamint a kékfrankos különböző házasításaiban.
A tokaji aszú készítésének története a 17-18. században ért el világraszóló hírnevet. A legenda szerint Szepsi Laczko Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, az első nektárt aszúból készítette, majd a történelmi adatok Kazinczy Ferenc feljegyzéseivel és más forrásokkal is alátámaszódnak, hogy már korábban ismerték az aszút. Goethe és más hírességek is említették Tokajt, a borvidék pedig a 20. századra is fennmaradt központi szerepében a nemzetközi borkultúrában.
A terroir különlegességét a vulkanikus riolittufa, a lösz és a pannon kori mészkő kombinációja adja, melyek összjátékában a borok mineralitása, savgerince és gazdag aromatikája nyeri el végső formáját. A hűvös mikroklíma és a párás környezet elősegítik a botritiszes aszúsodást, amely a tokaji borok jellegzetes aromakomplexitását adja. A pincekörnyezetben, vastag nemes pincepenész borította falak között érlelődnek a tokaji borok fahordóiban, amely tradíció hozzájárul a borok összetett ízvilágához.
Az idegenből importált fajták kérdése is felmerül a terroir-szempontból: a furmint, hárslevelű, sárga muskotály és zéta mellett a kövérszőlő és a kabar is megjelenik a kísérletező borászok keze alatt. A pincesorok és a különleges mikroklíma egyedülálló lehetőséget ad a tokaji borvidéknek, hogy megőrizzék történelmi hagyományukat és egyben innovatív megoldásokkal lépjenek tovább a 21. század borászati trendjei felé. A terroir ezen összekapcsolódása adja a Tokaj-Hegyalja egyik legnagyobb értékét, amely a világon egyedülálló módon ötvözi a termőhelyi adottságokat és a tradicionális feldolgozási technikákat.
A Tokaj-Hegyalja borvidék kiterjedésének és szőlőfajtáinak részletes jellemzése alapján elmondható, hogy a régió fehérborai között a furmint a zászlós fajta, amely az aszú alapja is. A hárslevelű aromát, illatosságot és gyakran aszúsodó karaktert ad, míg a sárgamuskotály a kederes, édes borok világát gazdagítja. A Záz, a Zéta (korábban Oremus) és egyéb kisebb fehérfajták színesítik a portfóliót. Vörösborok terén a Tokaji borvidék elenyészően készít vörös tételeket, ahol a Cabernet Sauvignon és a Cabernet Franc, valamint a Kékfrankos megjelenése figyelhető meg néha házasításokban.
A borvidék kulturális és turisztikai jelentősége óriási: Tokaj városa a borkultúra központja, de Mád, Tállya és más települések is jelentős szerepet játszanak a borútak és történelmi pincék turisztikai vonzerejében. A Tokaji borút és a történelmi pincék világhírűek, évente számtalan látogatót vonzva a történelmi borkultúra mélyére. UNESCO világörökségi státusz a táj és a borászat kiemelkedő jelentőségét is hangsúlyozza. Az események, fesztiválok és borvacsorák között kiemelkedő szerep jut a Tokaji Borfesztiválnak és a Grand Tokaj borászati rendezvényeknek, ahol a régió legjobb tételei kerülnek bemutatásra.
A hazai borvidékek közül a Tokaj-Hegyalja és a Szigetvári Tolnaibord közötti kapcsolatról szóló érdekességek megkívánják, hogy a szigetvári cabernet sauvignon a terület terroirjának különleges kontextusában mutatkozzon be: a vulkanikus talajok, a mikroklíma és a dűlők kiválasztása teszi lehetővé, hogy a cabernet sauvignon és kapcsolódó házasítások sajátos jegyekkel gazdagodjanak. A terület különleges mikroklímája és a folyópartok közelsége hozzájárul a szőlőszemek koncentrációjához, a savak Allélához és a magas minőségű érlelés potenciáljához, így a cabernet sauvignon a Tokaj-Hegyalja kontextusában is megállja a helyét.
Tokaj borvidékeket bemutató PR film
Értékes tájékoztatásként a Tokaj-Hegyalja terroirjának összetettsége és történelmi hagyományai magyarázzák, miért tartják a régió borait világszerte kiváló minőségűnek. A borvidék jelenlegi fejlődése és a borászati innovációk egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a tokaji borok megőrizhessék letisztult, minerális és összetett ízvilágukat a jövő generációi számára is.
Az aktuális tények és adatok alapján a Tokaj-Hegyalja terroir és a Szigetvári Tolnaibord cabernet sauvignon különleges összehangoltsága megmutatja, hogyan lehet a hagyományt megőrizni, miközben a modern borászat technikáival továbbfejlődni. A borvidékek történetében és jelenében tehát a terroir hiteles megnyilvánulása a furmint, hárslevelű és sárgamuskotály mellett a cabernet sauvignon lehetőségeinek felfedezését is jelentheti.
Tokaj a világ egyik legkülönlegesebb területe marad, amelyet a terület megközelíthetősége, a történelmi pincekörnyezet és a borászati tradíciók ereje tesz kiemelkedővé. A tó és folyók közelsége, a vulkanikus talajok és a finom mikroklíma együttesen idézik elő az aszúsodás és a nemes borok gazdag aromatikáját, amely a Tokaj-Hegyalja régiót a nemzetközi borkultúra szívévé emeli.