A "Tibi atya, a konzervatív normaszegő" című gondolatokból kiindulva, érdemes elmerülni a Tibi atya fröccs körüli vitákban, amelyek egyrészt a társadalmi normák és a virtuális tér hatásait feszegetik, másrészt pedig egy éles szabadalmi jogi csatát jelentenek a háttérben. A jelenség megértéséhez nem csupán a termék mögött álló jogi csatározásokat kell figyelembe vennünk, hanem a mögöttes társadalmi és kulturális folyamatokat is. A fogyasztói szokások átalakulása, a digitális tér térnyerése és az egyre gyorsuló világunkban a hagyományos értékek és normák újradefiniálása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy olyan termék, mint a Tibi atya fröccs, ilyen sokrétű figyelmet kapjon.
A normák és a normátlanítás dilemmája Tibi atya tükrében
A legtöbb vallásos ember hallott Tibi atyáról, megítélése azonban széles skálán mozog. A jezsuita SZÍV folyóirat cikkének olvasásához megvettem az első Humbák Műves rosémat és revideáltam az elmúlt évben hozott döntéseimet. Mi az, amit elfogadtam, mi az, aminél meghúztam a határaimat stb. A megváltozott helyzet átírta a „játékszabályokat”, folyamatos újratervezésben kell helyt állnunk, és ahogy Tibi atya kitalálója mondja, most a média még jobban befolyásolja az embereket, mint korábban. A másik fontos téma a világban megjelenő normátlanítás, amit a virtuális atya, mint normaszegő említ. Szerinte szükség van normákra, társadalmi keretekre. A korlátozások miatt nehezebben támaszkodunk egymásra, és miközben a normák határai átrajzolódnak, sok ember feléli a megoldási stratégiáinak tartalékát. Ezekről a társadalmi problémákról szerintem keresztényi felelősségünk beszélni és megoldásokat keresni, hogy ne csupán alakuljanak a dolgok, hanem mi is alakítsuk a dolgainkat.
A Tibi atya karakter megalkotása és népszerűsége egyfajta társadalmi jelenség, amely arra világít rá, hogy a digitális térben is létezhetnek és terjedhetnek olyan figurák, akik a hagyományos normákat feszegetik, sőt, akár meg is szegik. Ez a jelenség különösen érdekessé válik a mai, rendkívül gyorsan változó világunkban, ahol a virtuális tér egyre nagyobb szerepet játszik az emberi interakciókban és a véleményformálásban. A Tibi atya esetében a "normaszegő" jelző egyszerre utal a karakter megalkotásának szándékára és a róla alkotott fogyasztói képre. A megváltozott helyzet, amelyre a kitaláló is utal, magában foglalja a pandémia következtében felgyorsult digitalizációt, a társadalmi távolságtartás szükségességét, valamint a média felerősödött befolyását. Ezek a tényezők együttesen teszik lehetővé, hogy egy virtuális személyiség ennyire mélyen beépüljön a köztudatba, és ilyen sokféle reakciót váltson ki.
A virtuális atya, mint normaszegő, paradox módon éppen a normák fontosságára hívja fel a figyelmet. Azt sugallja, hogy a társadalmi keretek, a közösen elfogadott szabályok és értékek nélkül a káosz, a kiszámíthatatlanság és az egzisztenciális bizonytalanság lesz úrrá. A korlátozások, amelyekkel a közelmúltban szembesültünk, megtanítottak minket arra, hogy mennyire fontos a kölcsönös támaszkodás, az egymásra figyelés és a közösségi összetartozás. Amikor ezek a kapcsolatok megrendülnek vagy átalakulnak, és a normák határai elmosódnak, sok ember kénytelen felélni a tartalékait, hogy alkalmazkodni tudjon az új helyzethez. Ebben a kontextusban Tibi atya karaktere egyfajta katalizátorként működik, amely arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy elgondolkodjanak a saját határaikon, a vállalt szerepeken és a társadalmi elvárásokon. A keresztényi felelősség pedig abban rejlik, hogy proaktívan keressünk megoldásokat, és ne csupán sodródjunk az árral, hanem aktívan formáljuk a saját és a közösségünk jövőjét.
A Tibi atya fröccs szabadalmi csatája: Jog és üzlet
A Tibi atya fröccs termék piaci bevezetését egy jogi vita övezi, amely a Vasuta Zrt. és a Humbák Művek (Tibi atya) között zajlik. A Vasuta Zrt. azt állítja, hogy a Humbák Művek megkerülte az ő szabadalmi jogait a palackozott fröccs ipari előállításával kapcsolatban. Ez a helyzet rávilágít a szellemi tulajdon védelmének fontosságára és a piaci versenyben rejlő konfliktusokra.
A Vasuta Zrt. vezetősége szerint: ,,Egy évekkel ezelőtt meghiúsult együttműködés után, vélelmezhetően a Vasuta Zrt. elsőbbségi szabadalma alapján úgy indult piaci bevezetésre a Tibi atya fröccse, hogy a palackozott fröccs ipari előállításába az elsőbbségi szabadalom tulajdonosát megkerülve kezdett bele” - írták a Forbes.hu-nak. Vasuta Gábor, a Vasuta Fröccs alapítója szerint még 2017 nyarán született meg egy megállapodás a Vasuta Fröccs és Tibi atya közös munkájáról, az együttműködés azonban nem tartott sokáig, az év végére ugyanis felbontotta egymással az egyességet a két cég. A Vasuta Fröccs most azzal vádolja a Humbák Műveket, hogy azok megkerülték őket a termék szabadalmaztatásával kapcsolatban.
Tibi atya most sajtóközleményben tagadja az őt ért vádakat, és a következő érvelés alapján védi meg, szerinte nagy népszerűségre ítéltetett új termékét: Annak érdekében, hogy elejét vegyük jó hírnevünkhöz való jogunk további megsértésének, szeretnénk tisztázni, hogy a vállalkozó (Vasuta Gábor), aki - tévesen - magának vindikálja a jogot aludobozos, papírdobozos illetve műanyag palackos fröccs előállításához, milyen szabadalmi jogokkal is rendelkezik. Legfontosabb tudnunk: Vasuta úr tévesen állítja, hogy csak az ő engedélyével lehet fröccsöt előállítani az egész EU-ban, nem Vasuta által szabadalmaztatott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás, amellyel fröccsöt lehet előállítani. Mindezek felett Vasuta úr szabadalmi eljárása 2013 óta még mindig engedélyezés alatt álló szabadalmi bejelentés, azaz egy el nem döntött jogi helyzeten alapul.
A Humbák művek tájékoztatójában továbbá leírják, hogy saját termékük gyártása során az általuk használt technológia merőben eltér a Vasuta szabadalmától. ,,Tibi atya szerződött partnere a Bubee Hungary Kft. (akiknek címeznie kellett volna egyébként a felszólításukat), merőben más elrendezésben állította össze a gyártósorát. Például elhelyezett egy nitrogénező üzem állást az aludobozok megtöltése után, azok lezárása előtt. A használati mintaoltalomban feltüntetett gyártósorból (ami a Vasuta Fröccshöz köthető) ez teljes mértékben hiányzik, így a fröccsünk előállításához szükséges gyártósor elrendezése nem sérti a bejegyzett mintaoltalmat. Ezen a ponton hozzá kell tennünk, hogy a Bubee Hungary Kft. által használt gyártósor elrendezéséről tudomása kell, hogy legyen Vasuta úrnak, elvégre néhány évvel ezelőtt ugyanezen a gyártósoron előállított, más márkanév alatt palackozott fröccs esetében szintén felszólítással élt a vélelmezett szabadalombitorlás abbahagyására. A Bubee Hungary Kft. A Humbák Művek szerint mi sem bizonyítja jobban Vasuta úr rosszhiszeműségét, hogy míg a Bubee Hungary Kft. által a múltban gyártott fröccs esetében tudomásul vette az alkalmazott technológiát, illetve eljárásokat, addig Tibi atya esetében a sajtóhoz fordult, miközben tisztában volt vele, hogy nem helytálló az érvelése. Amúgy a piac valamennyi szereplőjével szemben hasonló módon próbált fellépni, viszont jogi útra sosem jutott el a folyamat, mert nincs is valós jogalap, egy engedélyezés alatt álló szabadalmi bejelentésre hivatkozva. Valamennyi konkurens fröccs él és virul a magyar piacon. Ennek tudatában kezdte el Vasuta úr rosszhiszemű rágalomhadjáratát.
A technológia, a szabadalmak és a piaci verseny
A vita középpontjában a fröccs előállításának technológiai folyamata és a hozzá kapcsolódó szellemi tulajdonjogok állnak. Vasuta Gábor egy, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO) benyújtott szabadalomra hivatkozik, amely az ő elmondása szerint az ő engedélye nélkül nem lehetne fröccsöt előállítani az Európai Unióban. A Humbák Művek azonban ezt cáfolja, és azt állítja, hogy az általuk használt technológia eltér Vasuta szabadalmától, és hogy Vasuta szabadalmi bejelentése még engedélyezés alatt áll, tehát nem végleges.
Furcsán hangzik? Új hamburgert tesztel a Burger King. A fröccsöt is elérte az a végzet, ami mindent népszerű dolgot elér: megpróbálják kompaktabbá, készre gyártottá tenni. Miután az adó már nem volt gond, többen is próbálkoztak előre bekevert fröccsel, de egyik készítmény sem tört be igazán a köztudatba. A fröccs sokak számára a sör alternatívája, ráadásul az idetévedő turistáknak is érdekesség, mivel az angol nyelvterületű országokban nincs igazán hagyománya a szódával kevert szőlőbornak. A három közül talán az első a legkönnyebben kilőhető. Korábban az Artisjusnál is lehetséges volt saját szellemi termékként bejegyezni dolgokat (önkéntes műnyilvántartásba venni). Ez a bejegyzés leegyszerűsítve annyit bizonyít, hogy az azt leadó vetette papírra először az adott szöveget. Érdekes adalék, hogy ez az Artijus-szolgáltatást azért szüntették meg, mivel többet próbáltak már visszaélni vele. „Ez csak annyit igazol, hogy valaki egy adott napon előttünk borítékba zárt egy írást, ami szerzőségi vitában bíróság előtt az elsőbbség igazolására használható. Élni tud vele például egy olyan kezdő író, aki egy regényével kiadóról kiadóra jár, de attól fél, hogy az egyik lenyúlja a sztorit" - mondta el korábbi cikkünk kapcsán dr.
A második, a szabadalmi bejelentés az, amire Vasutáék a legtöbbet hivatkoznak. Ezen belül is egészen pontosan arra, hogy az elbírálás alatt lévő szabadalmak, amennyiben engedélyezik őket, visszamenőleg is érvényesíthetők. Tehát ha a következő szabadalom, amely először 2013 áprilisában lett leadva, végül elfogadásra kerül, és bebizonyosodik, hogy a Bubee valóban pontosan így gyártotta le a saját termékét, akkor visszamenőleg érvényesítheti Vasuta a szabadalmat. A kérelem szabadon hozzáférhető a hivatal oldalán, bár Vasuta Gábor szerint ez azóta módosításra került, és már egy másik szöveggel szerepel a kérelem. Megkérdeztük erről Vasuta Gábort is. Véleménye szerint az ettől eltérő eljárással készült palackozott fröccs nem lesz megfelelő minőségű, és hamisítványnak számít, bár azt nem fejtette ki, mit ért hamisítvány alatt. Tibi atyáék a közleményükben azt írják, hogy a Bubee eltérő technológiával palackozza a fröccsöt, például nitrogénnel szorítják ki a levegőt a dobozolás során. Vasutának van amúgy egy másik érvényes szabadalma is, Gyártósor elrendezés palackozott italkeverék előállítására néven. Ez annyit jelent, hogy az adott tervrajzon szereplő gyártósort nem lehet egy az egyben lemásolni. Tehát például hogy a fal mellett hogyan állnak a CO²-palackok, de nem a működésükre.
Harmadszor: Vasutaék hivatkoznak egy, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO) benyújtott szabadalomra is. Az EUIPO-hoz benyújtott szabadalmak is szabadon kereshetőek, a cikk megírásának idején egyetlen olyan, Vasuta nevével jegyzett bejegyzést találtunk, amely egy figuratív védjegyről, tehát egy márkajelzésről szól. A Vasuta egyébként a magyar Szellemi Tulajdon Hivatalban is bejegyzett védjegy. Tehát se a Bubee, se Tibi atya, se senki más nem hozhat forgalomba ezen a néven fröccsöt, vagy bármi mást.
Vasuta Gábor kérdésünkre elmondta, hogy még lát esélyt a dolog békés rendezésére, azonban ha április 10-ig nem jutnak dűlőre Tibi atyáékkal, akkor olyan dokumentumokat fog nyilvánosságra hozni, amelyek egyértelműen az ő igazát bizonyítják. Vasuta szerint csak pontosan az általa lefektetett technológiával lehet jó palackozott fröccsöt gyártani, így szerinte bizonyos, hogy a Tibi atya és partnere a tőle lopott eljárást alkalmazza. Tibi atyáék kategorikusan tagadják, hogy ellopták volna Vasuta eljárását. A sajtónak eljuttatott közleményük azonban nem arra enged következtetni, hogy tárgyalni szeretnének Vasutáékkal.
A fogyasztói tudatosság és a jogi útvesztők
A Tibi atya fröccs körüli vita rávilágít arra, hogy a fogyasztók egyre inkább keresik az újdonságot és a szórakozást a termékekben, ugyanakkor kevésbé vesznek tudomást a mögöttes jogi és technológiai folyamatokról. A "normaszegő" karakter és a "konzervatív" elemek keveredése egyedi marketingstratégiát eredményez, amely vonzza a figyelmet. Azonban a jogi viták azt mutatják, hogy a szellemi tulajdon védelme és a tisztességes piaci verseny alapvető fontosságú a vállalkozások számára.
A fröccs, mint hagyományos magyar ital, a digitalizáció és a globalizáció korában is meg tud újulni, és képes új formákat ölteni. A palackozott, készre gyártott fröccs megjelenése a modern életstílushoz való alkalmazkodást jelenti, ahol az időhiány és a kényelem prioritást élvez. Azonban az innováció és a hagyományok ötvözése nem mindig zökkenőmentes, ahogyan azt a Tibi atya fröccs körüli szabadalmi vita is bizonyítja. A jogi útvesztők és a különböző érdekek ütközése mindennapos jelenség a vállalkozói világban. A fogyasztók felelőssége is abban rejlik, hogy tájékozódjanak a termékek eredetéről és a mögöttük rejlő folyamatokról, így hozzájárulva egy tisztább és etikusabb piaci környezet kialakításához.