A Tokaji Aszú az egyik legismertebb és legkülönlegesebb magyar bor, amely méltán érdemelte ki a „borok királya és a királyok bora” nevet. Nemcsak hazánk büszkesége, de a világ bortörténelmének is kiemelkedő darabja, hiszen olyan neves személyiségek asztalán volt jelen, mint a brit uralkodó vagy az Egyeslt Államok egykori elnöke, Thomas Jefferson. A Tokaji Aszú nem csupán egy különleges ital, hanem a borkészítés és a szőlőtermesztés művészetének remeke is. Már 1732-ben, Tokajban először történt meg a dűlők szelektálása és értékelése, amelyből rizling vagy cabernet sauvignon bortermelő vidékek, mint például Bordeaux, csak több mint száz évvel később, 1855-ben követtek. Az Aszú szőlője különleges módon, botritisz (nemespenész) hatására szárad meg, ami koncentrált cukor- és aromatartalmat eredményez. Ez a természetes édes bor a maga komplex ízvilágával, mézes, aszalt gyümölcsös, fűszeres jegyeivel zárkózik fel a világ legnagyobb édes borai közé. A Veritas Borkereskedés, a borkereskedes.hu kínálatában a Tokaji Aszú legkiválóbb tételei várnak, amelyek magukban hordozzák több évszázados tradíciók gazdagságát és Tokaj különleges terroirjának esszenciáját. A Tokaj ótörök eredetű név valószínűleg folyómenti erdőt jelent. A Tokaj-hegyaljai szőlők, a tokaji borok első hiteles említése 1251-ből származik. Az Árpád-házi királyok nagy szőlőművelési kultúrával rendelkező népekkel telepítettek be a királyság területére, ekkor még Tokaj-hegyalja, a tokaji borok nem tűntek ki a többi borvidékek közül. A tatárjárás tökéletesen földig rombolta a meglévő szőlőterületeket, amelyek újratelepítésére IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, máig több község név is tanúskodik erről, például Olaszliszka, Bodrogolaszi. A tokaji borok készítéséhez szükséges mikroklíma kialakulását a hegyek és a folyók által alkotott védettség segítette. Jellemző a meleg, napos nyár, a hosszú, száraz ősz. Az aszúsodáshoz elengedhetetlen nemespenész kialakulását az őszi páraképződés segíti, ami a terület szélvédettségének és a folyóknak együttesen köszönhető. A talajra jellemző, hogy főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalaj alakult ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött agyag, sok helyen köves, nehezen művelhető. A tokaji Kopasz-hegy nyúlványain lösz található. XV. Lajos francia király a következőt jegyezte meg a szeretőjének, Madame de Pompadurnak, amikor átnyújtott neki egy pohár Tokaji aszút: „Ez a királyok bora és a borok királya”. De nem ő volt az első, aki ezeket a találónak hangzó szavakat mondta. A kifejezés már a bor neve mellett már XIV. A régió falvai alatt hatalmas pincékből felépülő labirintusrendszer húzódik. A felettük lévő földréteg 16 és 165 láb (azaz 5-50 méter) között van, a felszín szintkülönbségeitől függően. Helyenként néhány pince egymás felett helyezkedik el, amiket függőleges aknák kötnek össze. A legtöbbjük a 15. és 19. század között lett fúrva. A korai időkben háborús menedékként szolgáltak. A falakat vékony Cladosporium cellare gombákból felépülő penészréteg borítja. Ez a penészfajta a hordókból kipárolgó alkohollal táplálkozik. Ez biztosítja azt a mikroklímát, ami létfontosságú a Tokaji borok egyedi aromájának előteremtésében. A boroknak az érést egy egész kicsi tölgyfahordóban kell kezdeniük (vagy Gönci hordóban, ami 36 gallon/136,6 liter, vagy a Szerednyei hordóban, ami 58 gallon/200 liter). Mindegyik tokaj-hegyaljai bor kiváló minőségnek örvend, de a Tokaji aszú ezen arisztokraták vitathatatlan királya. A hagyomány szerint a területet Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György fejedelem felesége ennek a kiváló bornak köszönhetően birtokolhatta. Már egyszer szó volt róla, hogy a 17. század közepén a török hadsereg előrenyomulása miatt el kellett halasztani a szüretet a fejedelem földjein, Tokaj földjein. Az idő elteltével a szőlőszemek végül összezsugorodtak, összeaszódtak, penészesek lettek. Mindenki meglepetésére egy egészen különleges bor lett ennek az eredménye. A hírneve gyorsan terjedt az ország határain túl is. A zsugorodásnak és a rothadásnak az oka a „nemes rothadásnak” nevezett penész, a Botrytis cinerea volt az oka, aminek a spórái behatoltak a szőlőszemek héjába. A szüret október végén veszi kezdetét, majd egész novemberben folytatódik. Csak az aszúsodott szemeket válogatják le a leszedett fürtökről. A Magyar Nemzeti Himnuszban a költő Kölcsey Ferenc (1790-1838) felsorolja a legértékesebb ajándékokat, amivel Isten megáldotta az országot. Ide tartozik Tokaj bora is: „Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél.” A világon kevés bornak van ehhez hasonló kitüntetett szerepe. Vitathatatlan, hogy a Tokay (Magyar Tokaji, vagy Tokaj bora) szerepe ennyire megbecsült. Ezen híres bor neve egy észak-magyarországi kisváros nevéből, Tokajéból ered, ami a Tokaj-Hegyalja bortermelő vidék külső területein helyezkedik el. A szőlőföldjeinek gondozása és a bor termelése a szőlősgazdák generációinak áldozatos munkájának eredménye, akik 26 közösségből valóak. Ezt a bortermelő körzetet és a termését szigorú előírások védik, amik a másolatokat próbálja visszaszorítani és a minőség csökkenését igyekeznek kizárni. Pontos előírások határozzák meg, hogy melyik bor viselheti a jogot, hogy Tokajinak nevezzék, de a termelésre is szigorúak a meghatározásai. A világ borszakértői tudják, hogy a hasonló elnevezések (mint a Tokaji, vagy esetenként Tokay) sokszor megtévesztőek, nem magyar eredetű hamisítványok, amiket nem szabad összekeverni az igazi magyar Tokajival. Érdemes megemlíteni, hogy Tokaj-Hegyaljáról származó szőlőtőkéket különböző európai bortermelő körzetekben is telepítettek, de még Kaliforniában is. A Tokaj-Hegyaljáról származó borokat egy egyedi azonosítóval jelölik meg, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerülne. A Tokaji aszút (a válogatott, túlérett szőlőszemekből készült Tokajit) tiszta, zömök 50 centiliteres hosszúnyakú palackokban árulják, ami kiemeli a bor aranyszerű színét. Ez a csomagolási módszer 1862-ig vezethető vissza. A többi környékbeli bort átlagos, 70 centiliteres üvegekben árulják. A címke információkkal szolgál a szőlő minőségéről, a szüret évéről és a szőlőtermelőről. Ha a Tokaji bor titkának kutatása évszázadok óta folyik. Galeotto Marzio, Mátyás király (1458-90) udvari krónikása kiemelt tudósításokat adott az uralkodónak, amiben azt állítja, hogy Tokaj lakói az aranyat mélyen a vulkanikus talajból nyerik ki, néha még maguk a szőlőtőkék is arany gyümölcsöt teremnek. 1524-ben a svájci doktor és természettudós Paracelsus is ellátogatott Tokaj-Hegyaljára. Itt eltöltött némi időt a szőlő- és bortermelés megfigyelésére szánt kutatásaival, de aranyat nem talált. A következő megállapításra jutott: „Hegyalja szőlőinek összetétele vegyes. A nap olyan erős, hogy a fénye, mint egy aranyszál, átsüt a szőlő termésén, annak gyökerein át a talajba.” Ez a meglehetősen bizonytalan megállapítás még több pletykának szolgált táptalajul, miszerint Tokaj környékén arany van. Egy 1799-es újságcikk szerint megtalálták az aranyat termő szőlőt Mádon. Ők arra a következtetésre jutottak, hogy az aranyrögök a szőlőszemekben ragyognak, ami megkeményítette a szőlő levét, a Nap sugara pedig megszilárdította azt. Ma már tudjuk, hogy a Tokaji semmivel sem összehasonlítható minősége egy összetett folyamat eredménye. A különböző tényezők, mint a talaj természete, a klíma, a szőlőfajták, a bortermelési szokások és a pincék mind szerepet játszanak benne. A tokaj-hegyaljai szőlőföldek védettek az északi széltől. A szőlőföldek vulkanikus talajon fekszenek, amit homok és löszrétegek tarkítanak. Az időjárást a forró száraz nyár, majd az azt követő hosszú, meleg ködös ősz jellemzi. Ez ideális körülményeket biztosít a „nemes rothadás” néven ismert penésznek. A mádi székhelyű Royal Tokaji a rendszerváltás után az elsők között jött létre magántulajdonú borászatként 1989-ben. Alapításakor 62 mádi szőlőművelő fogott össze külföldi üzletemberekkel a borvidék csodálatos értékeinek megmentéséért. A borászat alapvető filozófiai célkitűzése az volt, hogy a kiemelkedő minőségű Tokaji borok készítésével visszaszerezze a borvidék világhírnevét. A cég alapitói között meg kell említeni a világ egyik legismertebb borszakíróját, Hugh Johnson-t. Az alapítók már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettek a történelmi termőhelyek felkutatására, melyek a kiemelkedő minőségű, egyedi borok készítését biztosítják. Jelenleg a használatban lévő szőlőterületeik fele történelmi első osztályú dűlőkben van; ezek a Szt. Tamás, a Nyulászó, a Betsek, a Birsalmás és a tarcali Mézes Mály. Ezek a területek adták az alapot arra, hogy a borászat elsőként készített a rendszerváltás utáni időkben dűlős aszúborokat, egy adott dűlő termésének kizárólagos felhasználásával. A Royal Tokaji borok sikerét számtalan neves nemzetközi és magyar borverseny díjai is igazolják. A késői szüretelésű cuvée, a részben hordós érlelésű birtok furmint minőségével, kitűnő ár/érték arányával iránymutató a borvidék, a hazai és külföldi fogyasztók körében. Főbb dűlők: Szt. Tamás, Nyulászó, Betsek, Birsalmás, tarcali Mézes Mály. A magyar borokat már az 1200-as évektől ismerték Európa-szerte, de térhódítása Mátyás király óta fokozódott, s az aszúborn megjelenésével főleg a tokaji felé fordult az érdeklődés. A XVIII. század elején II. Rákóczi Ferenc kiterjedt diplomáciai és gazdasági kapcsolatai révén a hegyaljai borkereskedelem rendkívüli módon fellendült. (A fejedelem a szabadságharc költségeinek jó részét hatalmas szőlőbirtokai jövedelméből fedezte.) A bordiplomáciát XII. Károly svéd, Erős Ágost lengyel, I. Frigyes porosz király és Anna angol királynő udvarában is alkalmazta. Gyakran vendégeskedett XIV. Lajos francia király udvarában és többször megajándékozta őt Hegyalja kincsével. Ettől az időponttól kezdve élte fénykorát a tokaji bor, és vált a királyi és cári udvarok, jeles művészek (Nagy Péter cár, Katalin cárnő, II. Frigyes, Voltaire, Goethe, Schubert) kedvelt italává. A talán legismertebb történet szerint az első aszúbort Szepsi Laczkó Máté készítette az 1620-as évek végén a sátoraljaújhelyi Oremus dűlő terméséből. A törökök betörései miatt Szepsi Laczkó Máté, erdőbényei református lelkész, a szüretet ebben az évben novemberig halogatta. A késői szüret miatt a szőlőszemek megtöppedtek, s már csak az összeaszalódott fürtöket szedhették kosárba, és az ebből készített aszút ajánlotta fel 1631 húsvétján Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszonynak. De hogy minek köszönhette a tokaji aszú - a kivételes minőségén túl -, hogy hódító útjára elindulhatott, és távoli országokba is eljuthatott a híre? Évszázadokkal ezelőtt a tárolhatóság, a szállíthatóság egy olyan probléma volt, amit a legtöbb bor esetében nem tudtak megoldani, így azokat nem is tudták messzi tájakra eljuttatni. A tokaji aszú azonban, köszönhetően elsősorban magas cukor- és savtartalmának, jóval hosszabb utakat kibírt, így eljuthatott Európa-szerte a legkülönbözőbb királyi, császári, cári udvarokba. Franciaországban is elsősorban az arisztokrácia és a királyi udvartartás köreiben vált ismertté az 1700-as években, és ennek egyik oka az volt, hogy a Rákóczi-szabadságharc utáni években, II. Rákóczi Ferenc fejedelem emigrációs éveiben gyakran volt vendég XIV. Lajos francia király udvarában.
