Tokaj-Hegyalja, a világörökség részét képező történelmi borvidék, évezredes hagyományokkal és egyedülálló természeti adottságokkal büszkélkedik. A vidék hírnevét a rendkívüli minőségű borok, különösen a Tokaji Aszú alapozzák meg, melynek titka a speciális mikroklímában, a vulkanikus eredetű talajban és a nemespenész (Botrytis cinerea) által elősegített aszúsodási folyamatban rejlik. A borvidék szőlőkataszter szerint 30 település szőlőinek mintegy 111 hektárját foglalja magában, melyből 108 hektár termő szőlő. A Tokaj ótörök eredetű név valószínűleg folyómenti erdőt jelent, ami hűen tükrözi a táj jellegzetességeit.
A Tokaji Borvidék Földrajzi és Éghajlati Sajátosságai
A Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik, a Turóczi prépostság alapítólevelében. A tatárjárás teljesen megsemmisítette a meglévő ültetvényeket, az újratelepítésre IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, így Hegyaljára is. Erről több községnév is tanúskodik: Olaszliszka, Bodrogolaszi. A borvidék kialakulását a hegyek és a folyók (Bodrog és Tisza) által alkotott védettség segítette. Jellemző a meleg, napos nyár, a hosszú, száraz ősz. Az aszúsodáshoz elengedhetetlen nemespenész kialakulását az őszi páraképződés segíti, ami a terület szélvédettségének és a folyóknak együttesen köszönhető.
A talajra jellemző, hogy főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalaj alakult ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött agyag, sok helyen köves, nehezen művelhető. A tokaji Kopasz-hegy nyúlványain lösz található. A minőség elérésében az érlelés és a tárolás szerepe sem elhanyagolható. A riolittufába vájt pincék optimális körülményeket biztosítanak, az évi 1-2 °C-os hőingadozásuk kedvez a bornak. Az állandó páratartalomért az úgynevezett Cladosporium cellare nevű pincepenész a felelős, ami vastagon borítja a falakat, s az üvegeket bársonyos takaróként őrzi olykor évtizedeken keresztül.
A Tokaji Borvidék Fő Szőlőfajtái és Területei
A Tokaji borvidék meghatározó szőlőfajtái a Furmint, a Hárslevelű és a Sárgamuskotály. Az itt található területek 60%-át a Furmint, 40%-át pedig a Hárslevelű teszi ki. Emellett, a hagyományos fajták mellett, telepítettek Sauvignon blanc, Chardonnay és Pinot noir fajtákat is, melyeket a közelmúltban már szüreteltek.
Számos kiemelkedő dűlő található a borvidéken, melyek egyedi karaktert kölcsönöznek a boroknak. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
- Teleki dűlő (Tokaj): A Tokaj-hegy déli lejtőjének egyik legmagasabban fekvő dűlője. Kb. 60 éve telepítették, azóta is bakműveléssel művelik. Erős növekedésű, mégis egyensúlyban lévő szőlőt terem.
- Csontos dűlő (Erdőbénye/Olaszliszka): Régen Zsedényi dűlőnek is nevezték. Nagy részét lóval műveltetik.
- Határi-dűlő (Erdőbénye): Talaja agyagos, köves, mészkő, riolittufa, obszidián is található benne. Kb. 35 éves tőkékről szüretelnek. Furmintja remek száraz borokat ígér, a Hárslevelűt késői szürethez javasolják.
- Előhegy (Tarcal): A legelső szőlőterület, melyet a tulajdonosok nászajándékként kaptak.
- Boda-dűlő (Sátoraljaújhely): 0,3 hektáros ültetvény, vulkáni dácittörmelékes nyiroktalaj a Magas-hegy K-i oldalán. 1900-as évek eleji telepítés, többségében kisfürtű Furmint.
- Kakas-dűlő (Bodrogkeresztúr): 1 hektáros ültetvény, riolitos vulkáni talajon, D, DK kitettségben. Első klasszifikációs osztályba sorolt dűlő. 1975-ös telepítés.
- Lapis-dűlő: 1 hektáros ültetvény 30 éves Furmint tőkékkel. Kötött vulkáni talaj, magas agyag tartalommal. D fekvés.
- Szerelmi-dűlő (Tokaj): 1 hektáros ültetvény a tokaji hegy déli homlokán. Első osztályú dűlő. Talaja lösz. 50 éves Hárslevelű tőkék.
- Veres-dűlő (Tokaj): 1 hektáros ültetvény az 1970-es évekből. Vulkanikus talaj, riolittufa és mállásai jellemzik. NY fekvés. Furmint fajta.
- Úrágya, Király, Betsek, Holdvölgy, Danczka: Fontos dűlők, ahol területek találhatók. A Király dűlő 3,0 ha, Úrágya 2,6 ha, Danczka 1,2 ha, Kakas 1,0 ha, Betsek 0,7 ha.
Pincészetek és Borászati Filosofiák
A Tokaj-Hegyalján számos pincészet működik, amelyek mindegyike sajátos filozófiával, hagyományokkal és innovációval közelít a borkészítéshez.
- Demetervin: Második alkalommal jelentkezik a Tokaj-Hegyalján egyedülálló termékével, a Lasa Frizzante 2009 nevű gyöngyözőborral. Ez a pincészet készítette el az első tokaji gyöngyözőbort. A tétel különlegessége az 50-50 százalék furmint-hárslevelű alapbor, és a mádi dűlők háttérben húzódó vulkáni karaktere. Készítettek Király-dűlő Furmint 2008 néven első dűlőszelektált édes bort is.
- Grand Tokaj Zrt.: Az UNESCO Világörökség része címet is viselő, történelmi Tokaj-hegyaljai borvidék legnagyobb pincészeteként, a nemzeti borászati tradíció őrzője és védelmezője. Borai Áts Károly felügyelete alatt készülnek, aki 2012-ben az Év Bortermelője címet nyerte el.
- Gróf Degenfeld család: Több mint százötven éves hagyomány alapján élesztette újjá hegyaljai szőlőbirtokát. Száraz borokat és édes borkülönlegességeket készítenek, a régió három vezető szőlőfajtáiból.
- Angyal Borászat és Szőlőbirtok (Rátka): A Tokaj-Hegyalja méltán híres bortermelő vidékének szívében található, ahol a szőlő feldolgozás mellett otthont ad 8 vendégszobának és egy közel 1 kilométer hosszúságú pincének.
- Disznókő Szőlőbirtok: A tokaji borvidék meghatározó, stílusteremtő pincészete, amely saját tokaji-stílust teremtett, kidomborítva a legendás tokaji aszú egyedülálló értékeit és a termőterület sajátosságait.
- Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok (Tokaj): Tokaj városának déli fekvésű lejtőin található, egyedi borai és gazdag történelme teszi világszerte ismertté. Első osztályú területei több mint ötszáz éve szakadatlanul szolgálnak uralkodói.
- Kései Pincze (Tokaj): Kézműves borászat, amely a táj számos egyedülálló értékének köszönhetően egyedi, minőségi borokat készít természetes, kézműves eljárással.
- Rákóczi Pince: A tokaji borok valóságos szentélye, ahol álom és valóság keveredik.
- Gombos-hegyi pincesor (Hercegkút): Közel 200 kisebb-nagyobb pince található a községben, melyek a világörökség részét képezik.
A Tokaji Borok Történelmi és Kulturális Jelentősége
A Tokaji borok hírneve messze földön elterjedt. A 1700-as évekig Gál (október 10.) hetében kezdték a szüretet, több módosítás után végül Simon-Júda (október 28.) napjára tették. Az aszúkészítés XVIII-XIX. század fordulóján élte abszolút fénykorát. Szakírók százai foglalkoztak az aszúval, kémiai és egészségügyi vonatkozásban is. Sokáig aranyat véltek benne felfedezni. Akkoriban szinte valamennyi jelesebb borvidékünkön megpróbálkoztak aszú készítésével, de ezeket a tokaji kiszorította a piacról.
A filoxéravész gyakorlatilag teljesen kipusztította a hegyaljai szőlőket, az újratelepítés a fajtaszám jelentős csökkenését eredményezte. A privatizáció után több külföldi befektető megjelent a borvidéken, az általuk szorgalmazott borászati technológia új aszústílus megjelenéséhez vezetett.
A borvidékre jellemző a meleg nyár, a hideg tél, és a hosszú, napos, párás ősz. Az éghajlat kontinentális jellegű, gyakori a száraz, meleg késő őszi időjárás, ami lehetővé teszi az aszúszemek képződését. A magyar borászati tradíció és hagyomány legfőbb őrzője és védelmezője a borvidék. A legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borok születnek Tokaj-Hegyalján. E bor titkát nem külön az éghajlati, fekvési vagy talajadottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában.
A Tokaji borok történelmi jelentőségét jól mutatja, hogy számos koronás fő asztalának kelléke volt. A zenében Mozartról hírlett, hogy kedvelt italai közé tartozott a Tokaji, sőt szövegírója, Lorenzo Da Ponte abbé is a hódolói közé tartozott. A nagy német költő Goethe még a Faustba is beleszőtte Tokaj borának hírét.
A borvidék 30 települése - Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu - mind hozzájárulnak a borvidék gazdag kulturális és történelmi örökségéhez.
A borvidék számos pincészete kínál borkóstolókat, melyek során megismerhetjük a tokaji borvidék legjavát, díjnyertes borkülönlegességeket, valamint az organikus és konvencionális szőlőművelés különbségeit. A pincék felfedezése, a helyi borok megkóstolása felejthetetlen élményt nyújt a borkedvelők számára.