Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. E bor titkát nem külön az éghajlati, fekvési vagy talajadottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának.
Éghajlat és talaj: mi teszi egyedivé a borvidéket
A borvidékre jellemző a meleg nyár, a hideg tél, és a hosszú, napos, párás ősz. Az éghajlat kontinentális jellegű, gyakori a száraz, meleg késői őszi időjárás, ami lehetővé teszi az aszúszemek képződését. A termőtalaj főleg agyagos vagy löszös, és vulkanikus eredetű alapkőzeten képződött. A talajra jellemző, hogy főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalaj alakult ki.
A borvidék talajának döntő része erősen kötött agyag, sok helyen köves, nehezen művelhető. A dűlők jelentősége a borászatban óriási: hatással van a bor stílusára, ízvilágára, karakterére és presztízsére is. Különösen akkor, ha az egyes fekvések talaja és mikroklímája olyan mértékben különbözik, hogy azok sajátos terroir-t, vagyis egyedi termőhelyi jelleget adnak a bornak.
Történelmi háttér és dűlőklasszifikáció
Amíg XIV. Lajos francia király megkóstolta a II. Rákóczi Ferenctől kapott tokaji aszút, híres mondatával méltatta azt: „C’est le roi des vins, et le vin des rois” - vagyis „A borok királya és a királyok bora.” Ettől az időszaktól kezdve vált általánossá a Tokaj-Hegyalja elnevezés a borvidékre, a bort pedig egyre szélesebb körben ismerték meg „tokaji” néven. A Rákóczi-szabadságharc idején a fejedelemség államigazgatása országos szintű borvidéki minősítést vezetett be, amely öt kategóriába sorolta a magyar bortermő területeket és ezek közül egyedül Tokaj-Hegyalja kapta meg az első osztályú (prima classis) besorolást.
Ahhoz, hogy megértsük a „határok” kijelölésének jelentőségét, több mint 300 évet kell visszautaznunk az időben. 1730-ban, egy vagyonösszeírási folyamat részeként került sor az első dűlőklasszifikációra Tokaj-Hegyalján. Ettől kezdve vált tudatossá a dűlők szerepe, különösen a bor minősége és piaci értéke szempontjából. Tokaj eredetvédelmének története 1737-ben kezdődik, de csak 2012-ben készült el az a termékleírás, amely a modern borászat alappillérévé válhatott.
A 2012-es szabályzat alappillére a hat engedélyezett szőlőfajta (furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, kabar, kövérszőlő, zéta), valamint az akkor még nyolc bortípus: fehér bor, késői szüretelésű bor, aszú (3,4,5,6 puttonyos), aszúeszencia, eszencia, máslás, fordítás, szamorodni (száraz és édes), valamint plusz egyként a pezsgő. Fontos változás lépett életbe 2013-tól: Megszüntették az aszúeszencia bortípust, illetve az aszú puttonyszámokat is, ugyanakkor az aszúnak minimum 120 gramm maradékcukorral kell rendelkeznie, és a 6 puttonyos feliratot csak 150 grammtól lehet használni.
Kiemelt dűlők és települési csoportok
Mád a borvidék szőlőföldrajzi epicentruma. Talán a legismertebb dűlő a Szent Tamás, területe nagyságrendileg 80 hektár, és tulajdonképpen egy kúp. A Szent Tamás legmeghatározóbb tulajdonsága az ásványosság, amely a nyugati, de főleg az északi oldalon a leginkább jellemző. A Szent Tamástól délre, délnyugatra található a szintén jól ismert Nyulászó, amely tulajdonképpen egy félkúp, és amelynek legmagasabb pontja 195 méter körül található.
A Király dűlő a fenti két dűlőtől keletre található, a felette magasodó hegy pedig a legmagasabb a Mádi-medencében, kerek 380 méter. Itt 2003-tól termelők összefogásában kezdődött a nagyszabású rekonstrukció, amely mára létrehozta Magyarország talán legimpresszívebb dűlőjét. Nagyon erős ásványosodás ment itt végbe a miocén korban, mintegy 15 millió évvel ezelőtti időtől kezdve.
A Betsek, a Veresek és a Kakas dűlők a Király környezetében húzódnak, a Betsek egy nagy lapos domb, a Veresek kitettsége nyugati, riolittufás alapkőzetű, a Kakas kitettsége nyugati, nem túl meredek. A Lapis dűlőhírnevét elsősorban aszúinak köszönheti, és ez nem is csoda, hiszen a Bodrog közelsége biztosítja a megfelelő párát a szeptember-novemberi időszakban.
A Kopasz-hegy környékén a hegy egyik legelismertebb dűlője a Szarvas, amely tökéletes déli lejtő, alakja pedig mint egy nyitott könyvé, ami segít megőrizni az aszúsodási időszakban a Bodrog és a Tisza felől érkező párás levegőt. Mielőtt beérnénk Tokaj városába, feltűnik az a dűlő-együttes, amit a népnyelv Hétszőlőnek hív, pedig az így hívott dűlő csak egyike az egyébként hét összefüggő dűlőnek.
A Mádi-medence talajában a dácit és a lejjebb vastagabb, fent elvékonyodó lösz határozza meg a hegyoldal jellegét. A hegyoldal legalacsonyabb pontja 100 méter körül, a legmagasabb rész a Kis-Garaiban található, ez 340 méter felett van. A Lencsés teraszos dűlő remek mikroklímát biztosít a hőt visszaverő teraszfalakkal.
Sárospatak és környéke
A sárospataki Megyer hegy története a középkorig nyúlik vissza, 1324-ben említik először. A 14-15. században a pálosok rendje birtokolt itt nagy területeket. Lorántffy Zsuzsanna rokonság útján jutott a Megyeren szőlőterülethez, melyet az 1640-es években a sárospataki Református Kollégiumnak adományozott.
Sárospatak legpatinásabb múltú szőlőhegye, az aljában lévő királyi szálláshelyként szolgálti udvarházról kapta a nevét. A Királyhegy kezdetben királyi birtok volt, később egyházak, szerzetesrendek tulajdonában volt. A gazdag, zsíros aszú szemeket adó terület gyümölcsei igazán nagy borok alkotására nyújtanak lehetőséget.
Szétszórt, de kiemelkedő települések és dűlők
A vámosújfalui Rány a Tokaji borvidék legrégebbi szőlőhegyei közé tartozik. Már az Árpád-korban is biztosan voltak itt szőlőültetvények, először az 1248-as sárospataki váruradalommal kapcsolatban említették meg. A dűlő történetét Nagy Kornél dolgozta fel. A dűlő a bornak olyan, mint az embernek a szülőhely: meghatározza, hogy mivé válhat.
A Sátoraljaújhely 370 méter magas hegye a Feketehegy, melyen a borászat legújabb dűlője található. A dűlő talaja (agyaggal kevert riolittufa), illetve fekvése, kitettsége arról árulkodik, hogy van a területben fantázia. Feszes, penge száraz borokra számít innen a borász, de az itteni első szüret mindenképpen meglepetést tartogat.
Az Erdőbényei-medence Olaszliszka településnél ér ki a Bodroghoz, és a legnagyobb név kétség kívül a Lőcse. A 15 hektáros dűlő délnyugati kitettségű, talaja tiszta riolit, meglehetősen sok obszidiánnal gazdagítva.
Kirándulási és kilátási pontok a dűlőkhöz kapcsolódóan
Tokaj-Hegyalja olyan sajátos táji együttállások gócpontja, ahol még a legkezdőbb fotós is képes szárnyalni. A borvidék szimbóluma a Tokaji-hegy és annak történelmi löszös dűlői. Legkönnyebben talán a Szerelmi járható be; nem csak a Hétszőlőre és a Lencsés teraszaira, de a Bodrogközre és Tokaj városára is páratlan rálátásunk fog nyílni a séta alatt.
- Könnyű terepnek nem mondható, de megéri túrabakancsot húzni, a kocsit letenni a történelmi dűlő aljában (Mád dűlői személyautóval is egész jól bejárhatók).
- A terep ugyan meredek, de végig dűlőúton tudunk sétálni, immár végig szilárd burkolaton (gyalogos megközelítés ajánlott).
- Az összes közül a legszebben kiépített magaslat, végig lekövezve, akadálymentesítve; Tarcal település nyújtja innen a legszebb látványt.
- Mád központjából kb. húsz perc alatt elérhető magaslat, bár járatlanabb úton.
- A sportpálya után letéve az autót gyalogosan gyorsan megközelíthető a TV-torony, mögötte pedig festői a kilátás Bényére.
- A legfelkapottabb, legtöbbet fotózott kilátópontok egyike, hatalmas sziklákból rakott emelvénnyel; a temető felé autóval is jól megközelíthető.
- Ajánlott a Patriciusnál letenni az autót, és onnan felsétálni a látványos parcellákhoz.
- Kényelmesebb túrázóknak: keresztúri temetőn át, tábla is jelzi a feljutást; parkoló csak pár száz méterre van.
- A Hasznos tetejéről Tállya legszebb termőhelyei és a Szerencsi-dombság is kiválóan láthatók.
- Tolcsva történelmileg is kiemelkedő termőhelyekkel bír, dűlőtúrára is megéri ellátogatni.
Borászatok, telepítések és modern művelés
A Royal Tokaji Borászat szőlőterületeinek többsége Mád területén helyezkedik el. Itt találhatóak az I. osztályú Szt. Tamás, Nyulászó és Betsek, valamint a II. osztályú Birsalmás dűlők. A kiváló I. osztályú Mézes Mály dűlő viszont Tarcal községhez tartozik.
Kivételes adottságú és elsőosztályú dűlőkben gondolkozunk az indulástól kezdve. Dolgozunk Tokajban, a Teleki dűlőben és Tállyán, a Görbében is. Mindkét helyen, elhagyott, rossz állapotú ültetvény volt a kiindulási alapunk, amit aprólékos munkával hoztunk rendbe. Hiszünk benne, hogy sikerül mindkét területről komoly bort készítenünk.
A dűlők alapkövek: alapkőzete durva szemcsés riolittufa, riolittufa kőzetliszt és agyag változó arányú elegye, jellemzően jó vízháztartású, déli kitettségű dűlő. Az általunk művelt parcellák döntő részben furmint tőkékből állnak, a régi ültetvényeknek megfelelően azért hárslevelű és sárgamuskotály is van bennük. A legenda szerint közel száz éves tőkék is vannak köztük, mi igyekszünk ennek megfelelően gondozni őket.
A Teleki-dűlőt a tokaji Kopaszhegyen találjuk, a Szarvas-dűlő szomszédságában. Kiváló adottságú, történelmi első osztályú terület. Pleisztocén eredetű, löszös dűlő, a több méter vastag löszréteg alatt ott találjuk a mélyben az ásványos alapkőzetet. Két parcellát művelünk a dűlőben, egymástól 200 méterre.
Tokaji borvidék, Magyarország - Világörökségi utazások
Szőlőfajták és terméseredmények
A borvidék ültetvényeinek kb. 70%-át teszi ki a furmint, a legjobban aszúsodó szőlőfajta. A termésmennyiség hektáronként körülbelül 15 hektoliter. A telepített ültetvények kb. 25%-át teszi ki a hárslevelű. A sárgamuskotály az ültetvények kb. 5%-át adja; korán érő fajta, bora illatos, selymes, játékos. A botritiszre kevésbé érzékeny, de gazdag és aromás tételt ad bizonyos évjáratokban jól aszúsodva.
Dűlők szerepe, jelentősége és kulturális dimenzió
A dűlő a bornak olyan, mint az embernek a szülőhely: meghatározza, hogy mivé válhat. A szőlő esetében sem mindegy, hol nevelkedett, hol vannak a gyökerei - ez adja az egyéniségét. A dűlők szerepét, jelentőségét mutatja, hogy a Tokaj-Hegyalja a XVIII. század vége óta tudatosan kezelte a dűlők osztályozását, és a történelmi dűlők határai ma is nagyjából egyeznek a korabeli határokkal.
A Tokaj-Hegyaljai tájat 2002-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította, elismerve a terület páratlan borászati és kulturális értékeit. Tokaj-Hegyalja évente képes ámulatba ejteni minket az újabb és klasszikus borstílusokkal, miközben a történelmi dűlők, a talajok és a mikroklímák mind hozzájárulnak a borvidék sokszínűségéhez.
| Dűlő / Település | Fő jellemzők | Talaj / alapkőzet |
|---|---|---|
| Szent Tamás (Mád) | Presztízs, ásványosság | Vulkanikus, riolittufa |
| Nyulászó | Félkúp, ásványos részek | Agyagos, vegyes |
| Király, Betsek, Lapis | Erős ásványosság, aszúhírnév | Riolittufa, tufák |
| Kopasz-hegy / Szarvas | Déli lejtő, aszúsodás segítése | Lösz, dácit |
| Mézes Mály (Tarcal) | I. osztályú, elegancia | Vulkanikus, ásványos |
A dűlők és a rajtuk végzett gondos munka adják meg azt a lehetőséget, hogy a tokaji borok a világban is egyedi helyet foglaljanak el. A dűlők évszázadokon át formálódtak, a mai borászatok pedig a hagyományokra építve, modern eszközökkel és gondossággal dolgoznak azon, hogy a Tokaji borvidék minden palackja visszatükrözze e terület különleges terroir-ját.