Az alkohol egy drog. Mint minden drog esetében, az alkoholra is igaz, hogy a testbe bevitt mennyiség határozza meg a hatást. Egy kis adag serkentőként hat (felgyorsít). Egy nagyobb adag nyugtatóként hat (lelassít). A még nagyobb adag, az alkohol-túladagolás pedig súlyosabb depresszáns hatásokat vált ki: a fájdalomérzet hiányát, mérgezést, amelynek során a test kihányja a mérget, és végül öntudatlanságot vagy - ami még rosszabb - súlyos túladagolás esetén kómát vagy halált. Az alkohol torzítja a személy érzékelési és ítélőképességét. Az alkoholos befolyás alatt álló embereknek lassabb a reakcióidejük, és sok mindent megkockáztatnak, amit sosem tennének, amikor józanok.
Az alkohol a gyomorfalban és a vékonybélben található kis vérereken keresztül szívódik fel a véráramba. Néhány perccel az alkoholivás után feljut a gyomorból az agyba, ahol gyorsan kifejti a hatásait, lelassítva az idegsejtek tevékenységét. A májban történő metabolizáció útján az alkoholt feldolgozza, és a maradék tovább kering az egész szervezetben. A fiatalok teste nem tud ugyanúgy megbirkózni az alkohollal, mint a felnőtteké. Az ivás ártalmasabb a tizenévesekre, mint a felnőttekre, mivel az agy serdülőkorban és fiatal felnőttkorban még fejlődésben van.
Az alkoholizmus alkoholfüggőséget jelent. A súlyos függőség életveszélyes elvonási tünetekhez vezethet, beleértve a görcsöket, amelyek az utolsó alkoholfogyasztás után 8-12 órával kezdődnek. Az alkohol több tizenévest öl meg, mint az összes többi drog együttesen. Az alkoholt fogyasztó fiatalok 7,5-ször valószínűbben használnak más illegális drogokat, és 50-szer valószínűbben használnak kokaint, mint azok a fiatalok, akik sohasem isznak. Akár akaratlan sérülések is előfordulhatnak, például terhes anyák esetében az alkohol bekerül a véráramba, és eljut a magzatba.
Az alkohol a terhesség bármely szakaszában árthat a babának, ám az első három hónapban a legsúlyosabb. Napjainkban az alkohol továbbra is központi eleme a társas eseményeknek. A hatásaiért felelős legfontosabb összetevő az etanol (etil-alkohol). A gondot az etanol működése jelenti. A legtöbb kábítószerre jellemző mechanizmusoktól eltérően az etanol pontos működési mechanizmusa nem teljesen ismert, mivel kis mérete miatt diffúzióval könnyedén eljut a test különböző területeire, és több közvetett útja is van a hatás kiváltásának.
Az elfogyasztott etanol a véráramba kerül, és a májban az alkohol-dehidrogenáz oxidatív útján acetaldehiddé, majd acetáttá alakul. Az acetaldehid mérgező és karcinogén, így az acetaldehid-dehidrogenáz gyorsan tovább bontja. Jelen ismereteink szerint az acetát a mérsékelt mérgezés egyik fő oka. Az alkoholfogyasztás dopaminrendszerre gyakorolt hatása miatt alakul ki a függőség. Minél több alkoholt fogyaszt, annál több dopamin szabadul fel, ami fokozza a függőség kialakulásának valószínűségét. Az alkohol akut hatásait a véralkoholszint befolyásolja, amelynek mértékét a ‰-ben mérik.
A véralkoholszint hatásai: 0,2-0,39 esetén normál koordináció, enyhén csökkent gátlások; 0,4-0,59 jókedv, enyhe eufória, melegségérzet, enyhén csökkent ítélőképesség és figyelem; 0,6-0,99 enyhén egyensúlyzavarok, beszéd- és reakcióidő-zavarok; 1-1,29 jelentős egyensúlyzavarok, látható figyelemcsökkenés; 1,3-1,59 komoly koordinációs problémák; 2-2,49 járás bizonytalanság és teljes mentális zavar; 2,5-3,99 alkoholmérgezés. Az alkoholfogyasztás hosszú távon káros hatásokhoz vezethet.
Az alkoholfogyasztás egyik fő káros hatása a központi idegrendszer lassítása: GABAA receptorokra gyakorolt hatása hasonlít némely érzéstelenítőre, és együtt jár a neurogenezis és neuroplaszticitás lassításával. A sejtek programozott halála is előfordulhat, és 39 000 alany bevonásával végzett 2022-es tanulmány kimutatta, hogy napi egy sör is agyunkat érő károsodást okozhat. A mérsékelt alkoholfogyasztás nem feltétlenül kockázatmentes; az általános nézet szerint nincs biztonságos mennyiségű alkohol.
Az alkoholfogyasztás többek között fokozza a keringési betegségek kockázatát, emeli a vérnyomást és hozzájárulhat a szív- és érrendszeri problémákhoz. A májkárosodás a legismertebb hosszú távú következmény, amely cirrózishoz vezethet, és a hasnyálmirigy-gyulladás vagy rák kockázatát is növeli. Az immunrendszerre is hatással van, és negatívan befolyásolja az alvást. A mentális egészségben is súlyos kockázatokat hordoz: súlyosbíthatja a szorongást és a depressziót, és függőség esetén nehéz kilépni a folyamatos körforgásból.
Különböző nézetek és adatok szerint a mérsékelt vörösbor fogyasztásának előnyös hatásai is felmerülnek: a HDL-koleszterin növelése és a polifenolok révén csökkenthetik a koszorúér-betegségek kockázatát. Ugyanakkor a nagyobb mennyiségű alkohollal járó hatások egyértelműen károsak lehetnek, és a teljes egészségi állapotot hosszú távon rontják. A megelőzés érdekében fontos a mértékletesség, a tudatosság és a megfelelő szabályok betartása, különös tekintettel a fiatalokra és a terhes nőkre.
A beszélgetésekben gyakran szóba kerül, hogy mennyi alkoholt érdemes fogyasztani: a WHO ajánlása szerint felnőtteknek a napi kilencven gramm tiszta szesz feletti fogyasztás már kockázatos lehet, míg a mérsékelt mennyiség a férfiaknál napi 30 gramm, nőknél napi 20 gramm. Heti ajánlott italegységek: férfiaknak kb. 21, nőknek kb. 14. Érdemes legalább két teljesen alkoholmentes napot tartani. A standard egységhez kapcsolódó számításokkal könnyen kiszámolható, hogy például 1 dl borban vagy 1 pohár sörben hány gramm alkoholt rejt a. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az alkoholfogyasztás calóriatartalmú, és üres kalóriákat jelent, amelyek nem nyújtanak tápanyagot.
Összefoglalva: az alkoholt meg lehet érteni és kordában lehet tartani, de nem barát vagy ellenség - inkább olyan eszköz, amelyet jól vagy rosszul lehet használni. A felelős, mérsékelt fogyasztás mellett az alkohol társasági és kulturális szerepe megőrizhető, de a túlzott vagy rendszeres alkoholfogyasztás komoly egészségügyi és társadalmi kockázatokat hordoz.
