Hogyan válhat egy ország kedvelt szőlőfajtájává egy kevésbé ismert szőlő, amely egykor szinte ismeretlen volt, miközben a világ legelterjedtebb vörösborszőlője, a szupersztár Cabernet Sauvignon háttérbe szorul? Miért a Franc a Sauvignon helyett? Hogyan lehetséges, hogy egy alig ültetett - vagy egyáltalán nem ültetett - szőlőfajta 30 évvel ezelőtt ma a magyar vörösborgyártás képe? Ez a cikk a magyar borászat átalakulásának lenyűgöző történetét mutatja be, különös tekintettel a Cabernet Franc felemelkedésére, amely a nemzetközi trendek és a hazai adottságok ötvözetéből született.
A rendszerváltás és a Nyugat kapuinak megnyílása
Magyarország 1989-ig a keleti blokk része volt, amikor a berlini fal leomlása véget vetett a kommunista rezsimnek. A valódi változás valójában 1991-ben kezdődött, amikor Magyarország megnyílt a Nyugat felé. A kapitalizmus első néhány évében rengeteg nemzetközi befektető érkezett új ötletekkel. A magyar borászok pedig elkezdtek használni mindenféle új „játékot”, amelyhez hirtelen hozzáfértek, mint például az új francia tölgyfahordók, a divatos nyugati szőlőfajták, a legújabb borászati eszközök és még sok más.
A szőlőterület drasztikus változásai
Magyarország szőlőterülete drámaian megváltozott az elmúlt 40 évben, de a legnagyobb változások a rendszerváltás után, 1989 után következtek be. A Borászok Zsebkönyve (1978) szerint 1974-ben Magyarországon mintegy 150 000 hektáron termesztettek szőlőt, és 5 150 000 hektoliter bort állítottak elő. A legnépszerűbb fajták listáján nem szerepeltek nemzetközi fajták - nem volt Chardonnay, nem volt Cabernet. A legelterjedtebb vörösborszőlő a Kadarka volt, lenyűgöző 29 634 hektárral.
A Magyar Borvidékek Ellenőrző Testületének (HNT) legfrissebb adatai szerint 2019-ben Magyarországon 65 000 hektáron termesztettek szőlőt, éves termelése pedig 2 745 000 hektoliter volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 45 évben a szőlőültetvényekkel beültetett terület kevesebb mint felére zsugorodott. Ez azonban nem feltétlenül rossz dolog. Az 1970-es és 1980-as években az ország a tömeggyártásra és az olcsó bor előállítására összpontosított. Túl sok szőlőültetvény volt, és rossz helyeken.
A fajtaválaszték új arca
A legnépszerűbb fajták 2019-es listája (lásd a táblázatot) gyökeresen különbözik az 1974-es listától. A Kadarka, amely akkoriban a legelterjedtebb fajta volt több mint 29 000 hektárral, 2019-ben mindössze 324 hektárral rendelkezik. Új fajták kerültek a lista élére, és a vörösborszőlők között a legtöbbjük nemzetközi: a Cabernet Sauvignon büszkén foglalja el a második helyet 2500 hektárral, utána következik legjobb barátja, a Merlot a harmadik helyen 1900 hektárral. Hősünk, a Cabernet Franc az ötödik helyen áll 1300 hektárral, közvetlenül a Zweigelt mögött, amely 1500 hektárral rendelkezik. Magyarország összességében legelterjedtebb vörösborszőlője az osztrák-magyar Kékfrankos fajta, 7150 hektárral.
A három bordeaux-i testvér közül - Cabernet Franc, Merlot és Cabernet Sauvignon - Magyarország leginkább a Cabernet Franc-kal elért sikereire büszke. De a három közül ez a legkevésbé ültetett, 1300 hektárral (összehasonlítva a Merlot 1900 és a Cabernet Sauvignon 2500 hektárjával). Nemzetközi szinten nézve az a szőlőfajta, amelyről egy adott régió (vagy ország) a legismertebb, ritkán a legelterjedtebb, és Magyarország sem kivétel. Még Bordeaux-ban - a világ legelterjedtebb vörösborszőlője, a Cabernet Sauvignon szülőhazájában - is több Merlot-t ültetnek, mint Cabernet Sauvigont.
Cabernet Franc: A rejtett gyöngyszem
Magyarország 22 borvidékéből legalább hat termel prémium minőségű Cabernet Franc-ot, a legismertebbek között Eger, Villány és Szekszárd. A legtöbb magyarországi vörösborszőlő-ültetvény az ország déli, melegebb régióiban található, amelyek az Adria hatása miatt szubmediterrán jellegű éghajlattal rendelkezhetnek.
Eger: A Kékfrankos és a nemzetköziak árnyékában
Az Eger régióban a legelterjedtebb vörösborszőlő a hidegklímát kedvelő Kékfrankos (1260 hektár). A melegebb éghajlatot kedvelő Cabernet Sauvignon (470 hektár) és Cabernet Franc (230 hektár) a 3. és 5. helyen áll. Eger ismert a házasított borokról, mint például a népszerű és hagyományos „Bikavér”, így nem gyakori, hogy 100%-os Cabernet Franc-ot találunk a régióból, bár kiváló példák léteznek. A Cabernet Franc itt leginkább házasítási partnerként használatos, virágos és fekete gyümölcsös aromákat kölcsönözve a végső bornak. A Havas & Tímár Winery Franomja egy tiszta Cabernet Franc, amely az egri hűvösebb klíma Cabernet Franc stílusát példázza: friss savak, mérsékelt tanninok, virágos aromák és könnyedebb test a déli magyarországi változathoz képest.
A középérésű fajták, mint a Cabernet Franc, szerepe az elmúlt néhány évben nőtt, ahogy a borászok újra felfedezik terroirjukat és alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. A magyarországi borászok ismételten kijelentik: „Nem tudjuk beérlelni a Cabernet Sauvigont. Egyszerűen nem elég meleg.” Azonban ez a fajta marad a három bordeaux-i szőlő közül a legelterjedtebb. „Ha szerencsénk van, tíz évből háromszor érik be” - mondta Peter Stumpf borász egykor a Cabernet Sauvignonról. „Rájöttünk, hogy az egri éghajlat túl meleg a Pinot Noirnak, és nem elég meleg a Cabernet Sauvignonnak. Az a tény, hogy a Cabernet Franc tíz nappal korábban érik, mint a Cabernet Sauvignon, jobban illeszkedik Magyarország hűvösebb, kontinentális éghajlatához.”
A nyilvánvaló kérdés most az lenne: ha nem illeszkedik az éghajlathoz, akkor miért léteznek még mindig ezek a Cabernet Sauvignon ültetvények?
Szekszárd és Villány: Ahol a Cabernet Franc otthonra talált
Dél-Magyarországon két régió emelkedik ki a kiváló vörösborok, köztük a prémium Cabernet Franc-ok előállításában: Szekszárd és Villány. Stílusát tekintve a Szekszárd régió általában könnyebb és kevésbé koncentrált vörösborokat állít elő, mint Villány, egyszerűbb löszös talajának és kissé hűvösebb éghajlatának köszönhetően. Egerhez hasonlóan a szekszárdi Cabernet Franc-ot is általában bordeaux-i stílusú házasításokban használják, a Cabernet Sauvignon és a Merlot mellett. A három bordeaux-i szőlő közül a Merlot a legelterjedtebb (385 hektár, szemben a Cabernet Franc 254 és a Cabernet Sauvignon 251 hektárjával), és ezt használják leginkább prémium borokban. A terület legkiválóbb borai vagy Merlot alapú házasítások, vagy tisztán fajtaborok, mint a Vida Borászat „La Vida” vagy a Sebestyén Pince Gradus Cuvée-je. Tiszta Cabernet Franc borok is léteznek a Szekszárd régióból, beleértve a Sebestyén Porkoláb-völgyét vagy az Eszterbauer Borászat Mesterünket.
Villány a legismertebb magyarországi régió a Cabernet Franc borok előállításában. Létrehozta saját minőségi kategóriáját a 100%-os Cabernet Franc borok számára, a Villányi Franc-ot. Meleg mediterrán éghajlata és mészkőalapú talaja tökéletes kombinációt alkot a kiemelkedő vörösborok előállításához, nagy mélységgel és koncentrációval. Villány volt az a régió, amely elindította a Cabernet Franc-lázat Magyarországon.
Mi teszi egyedivé a magyar Cabernet Franc-ot?
Van oka annak, hogy a világon a Cabernet Franc nem olyan elterjedt, mint a Cabernet Sauvignon. A Cabernet Francnak az a híre, hogy vékony borokat ad, piros és fekete gyümölcsös aromákkal, és erős zöldpaprika ízzel. Összességében egyszerű, bisztró jellegű borokat. Továbbá, amikor a Cabernet Sauvignon számára jobban megfelelő meleg éghajlaton ültetik, a Franc tompa borokat ad, kevés idegzettséggel, amelyek egyszerűen nem olyan lebilincselőek, mint az azonos terület Cabernet Sauvignonjai. Magyarország - és különösen a Villányi régió - új arcát mutatta meg a Cabernet Francnak: egy koncentrált, gazdag, intenzív, fekete gyümölcsös bor, anélkül az erős zöldpaprika aromák nélkül, amelyek sokakat elriasztottak. Magyarország elkezdett prémium Cabernet Franc-okat készíteni, amelyek inkább polírozott Cabernet Sauvignonokra hasonlítottak - szelídebbek és tele virágos parfümökkel.
Volt egy töréspont a Cabernet Franc számára Villányban, egy pillanat, amikor a borászok és a fogyasztók felfedezték ennek a fajtának a nagyszerűségét. A nagynevű, néhai Michael Broadbent - aki Master of Wine és a 20. század egyik legnagyobb borkarizmája volt - 2000-ben látogatta meg a Villányi régiót, pályafutása vége felé. Abban az időben a régió a trendnek megfelelő stílusú bort készítette: nagy bordeaux-i házasításokat. Broadbent több pincészetet is meglátogatott, és egyenesen a hordókból kóstolt borokat. Látogatása után befolyásos cikket tett közzé a Decanterben a következő kijelentéssel: „A Cabernet Franc megtalálta természetes otthonát Villányban.” Ez a kijelentés - attól a személytől származóan, aki az 1960-as években megírta az első könyvet a bor kóstolásáról, és aki a bor világának néhány legbefolyásosabb emberét mentorálta - megváltoztatta a magyarországi vörösborgyártást. Broadbent felfedezése után a magyar borászok az ország minden tájáról elkezdtek hinni ennek a szőlőnek a potenciáljában, hogy prémium borokat állítsanak elő.
Cezar Pincészet - Syrah és Cabernet Franc
2014-ben a Villányi borvidék létrehozott egy kategóriát a prémium 100%-os Cabernet Franc borok számára, amelyet Villányi Franc-nak neveztek el. 2021-ben Villány ad otthont minden idők első nemzetközi Cabernet Franc versenyének, a Franc du Monde-nak. Ez jó alkalom lesz annak megfigyelésére, hogyan illeszkednek a magyar Cabernet Franc-ok a világ többi részének mezőnyébe.
"Friss és karakteres illatú, szájban elegánsan indít, majd gyorsan fejlődik ki az összetett ízkép. Meglepően élénk, a fajta kitűnő reprezentánsa." - ez a leírás tökéletesen megragadja a magyar Cabernet Franc lényegét. A borok sav- és tannintartalma magas; jellegzetes aromajegye a feketeribizli, illetve nem megfelelő érettség esetén a zöldpaprika. A 18. század előtt nem említik, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy korábban nem is létezett: valószínűbb, hogy sokáig egyszerűen összetévesztették a Cabernet Franc-kal.
A VinAgora Nemzetközi Borverseny (az OIV és a VINOFED ellenőrzése alatt) minden évben különdíjakat hirdet a régió vagy a fajta legjobb borainak kiemelésére. A VinAgora legutóbbi kiadásán az Eszterbauer Tivald Cabernet Sauvignon 2017-et Szekszárdról választották a fajta legjobb példájának.
A Nemzetközi Fajta vs. A Helyi Büszkeség
Amikor egy borászat elkezdi fontolgatni az exportálást, az első nehéz döntés az, hogy a helyi vagy a nemzetközi fajtát promótálja. Míg a borrajongók kíváncsiak az ismeretlen fajták felfedezésére, az átlagos borfogyasztó még mindig a biztonsági játékot játssza, és nagyobb valószínűséggel választ le egy palackot a polcról, amely egy ismerős szőlőfajtából készült. A Cabernet Sauvignon a világ legelterjedtebb fekete szőlője, és ennek oka van - képes elképesztően szaftos, ízletes, komplex, testes borokat adni. Ha egy Cabernet jól van elkészítve, kiemelkedő lehet. A borfogyasztóknak van referenciájuk, tudják, mit várhatnak - így egy kis borország, mint Magyarország, bizonyíthatja borászati szakértelmét nemzetközi fajtákon keresztül.
Az Eszterbauer család szőlőbirtoka 1746 óta szerepel a szekszárdi város levéltárában. János az Eszterbauer család 10. generációja, aki a hagyományokon alapuló borvállalatot működteti, 25 hektárról szüretelve. A Tivald szőlő a Görögszó dűlőből származott. „Mély, sötét szín. Közepes intenzitású az orrban, de komplex, tele fekete bogyós gyümölcsökkel, áfonyával, keserű csokoládéval és konyakkal átitatott savanyú cseresznye bonbonnal. A szájban határozott, de mégis kellemes tanninok, bors és karácsonyi fűszerek. Az alkohol magas, de a szerkezet még kiegyensúlyozott, a bor érlelt, komplex, karakteres, gyönyörű hordós jegyekkel. A bor a tulajdonos nagyapja napidíjasának van szentelve. „Tivald”, a napidíjas inkább slampos volt a megjelenésében, ezért megvetette őt a tulajdonos, aki akkoriban még gyerek volt.”
A Villány-Siklós régió a horvát határ közelében fekszik, és mivel Magyarország legmelegebb borvidéke, gyakran „Magyarország mediterránjaként” emlegetik. Magyarország egyik első számú vörösborvidékeként ismert, a bordeaux-i fajtákat és néhány helyi fajtát, mint a Portugieser és a Kékfrankos, specializálódott. A régióban 11 falu található, maga Villány falu a központ. Egy bájos falu, és erős sváb hatása nyilvánvaló a rendezett főutcán, amelyet hagyományos fehérre meszelt borospincék szegélyeznek, ahol mindig folyik a bor.
Villány volt az egyik borvidék, amely a legkorábban újraindult a kommunizmus bukása után. A régió sikere elengedhetetlen volt a magyar boripar egészének újjáépítésében. A magyar turisták tömegesen érkeztek ide, hogy borral töltött hétvégéket töltsenek a bájos, pincékhez tartozó panziókban, és hamarosan a hír nemzetközileg is elterjedt. Villány jellegzetes szőlője a Portugieser (korábban Kékoportó), és a Kékfrankos is széles körben ültetett. Villány borainak nagy részét nemzetközileg ismert fajtákból készítik, mint a Cabernet Sauvignon, Merlot és Pinot Noir. Az elmúlt két évtized kísérletezései során világossá vált, hogy a Cabernet Franc a régió szupersztárja.
Csaba Malatinszky borászként kezdte pályafutását, a 90-es években több budapesti étteremben dolgozott. 1997-ben alapította pincészetét, és 1999 óta teljesen organikus (2009-ben minősített organikus). Malatinszky régebbi évjáratokból álló portfóliója az egyik dolog, ami figyelemre méltóvá teszi pincéjét. Chardonnay-t, Sauvignon Blanc-ot, Rajnai Rizlinget, Muscat Ottonelt, Cabernet Franc-ot, Cabernet Sauvignon-t és Merlot-t termeszt, és évente 60-80 000 palackot állít elő. Pincészete környezettudatos épület, és gondosan tervezték a kis hordókban való érlelésre való összpontosítása érdekében.