Az űr végtelen sötétjében, illetve már csak a saját galaxisunkban is rengeteg olyan furcsaság van, amit itt, a Földön elég nehezen tudunk elképzelni. Találtak már a csillagászok például záptojásszagú exobolygót, ahol néha üvegeső esik, sok milliárd tonna vasat, nikkelt, sőt, aranyat és platinát tartalmazó kisbolygót, ami valószínűleg rozsdásodik is, rejtőzködő sötét anyagot, ami néha mégis előkerül és gigantikus feketelyuk-összeolvadások is történnek. A Tejútrendszer saját fekete lyuka, a Sagittarius A* is rendszeresen terítéken van, pár éve például felmerült, hogy nem fánk, hanem hosszúkás alakú lehet.
Ettől a fekete lyuktól pár száz fényévre található a Sagittarius B2 nevű molekulafelhő, a galaxisunk legnagyobb, legaktívabb csillagképző régiója. A galaxisunk központjában található gáznak mindössze 10 százaléka található meg itt, mégis, a csillagainak fele itt jön létre. Hogy miért, azt a NASA tavaly az eddigi legrészletesebb felvételek elkészítésével próbálta meg kideríteni, és bár a válaszhoz egyelőre nem jutottunk sokkal közelebb, az biztos, hogy az infravörös (NIRCam) és a közép-infravörös (MIRI) tartományban készített képek egészen fantasztikusan néznek ki. És amúgy jelentősen el is térnek egymástól.
A NIRCam felvétel a Sagittarius B2 csillagközi régióját mutatja be, kiemelve a forró, fiatal csillagokat és a körülöttük lévő gáz- és porfelhőket. A MIRI felvétel ezzel szemben a hidegebb porrészecskéket és a molekuláris gázokat jeleníti meg, mélyebb betekintést engedve a felhő szerkezetébe és összetételébe. A két különböző hullámhosszon készült kép együttes elemzése lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy teljesebb képet kapjanak a csillagkeletkezés folyamatáról ebben a dinamikus régióban.
Az Űr Málnája és Rumja: A Sagittarius B2 Kémiai Csodái
Ha kigyönyörködték magukat, mehetünk is tovább, a Sagittarius B2-ről ugyanis a látványvilága és az elképesztő ütemű csillagképzése mellett azért is érdemes beszélni, mert csillagászok 2009-ben arra a következtetésre jutottak: a molekulafelhőnek málnaíze lehet, és rumra emlékeztethet az illata. Akkor fedezték fel ugyanis, hogy a Sagittarius B2-ben két komplex vegyület, butironitril és etil-formiát is nagy mennyiségben található - utóbbi rumillatú, és emiatt van a málnának is málnaíze. A felhőben emellett többféle alkoholt is találtak, a propanol és a metanol mellett etanolt is, ami a földi alkoholos italok összetevőjeként ismerhető.
A málnaízű, rumillatú, alkohollal teli molekulafelhő koncepciója elég vadnak hangzik, de senki ne kezdje el ide tervezgetni a következő kocsmatúráját. Egyrészt mert rohadt messze van, másrészt pedig mert a különleges tulajdonságait érdemes azért fenntartásokkal kezelni. Először is ott van a tény, hogy nemcsak etanol van benne, hanem a Földön főleg fertőtlenítőként, oldószerként használt propanol és metanol is, ráadásul utóbbiból van több, szóval a fogyasztását senkinek nem ajánljuk. Arról nem is beszélve, hogy a butironitril egy ciánt tartalmazó vegyület, szóval ez is erősen mérgező lenne.
A Tudományos Perspektíva: A Valóság Íze és Illata
Aztán ott van az is, hogy Arnaud Belloche, a Max Planck Intézet rádiócsillagászattal foglalkozó ágának csillagásza a Guardian kérdésére 2009-ben némileg lehűtötte a kedélyeket. Belloche akkor azt mondta, az etil-formiát valóban málnaízt kölcsönöz a málnának, de rengeteg más molekulára is szükség lenne ahhoz, hogy tényleg űrmálnák legyenek a Sagittarius B2-ben. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az űrben ugye nincs levegő, és ha lenne, akkor sem biztos, hogy éreznénk a rumot és a málnát, mert bár a világűr nagy részéhez képest elég nagy a molekulasűrűség itt, a földihez képest annyira elenyésző, hogy el se kezdjük kiírogatni a sok nullát.
Így aztán a rumillat és a málnaíz inkább csak figyelemfelkeltésre volt jó már 2009-ben is - amire tökéletes is volt, és technikailag amúgy lehetett is vele dobálózni -, de a vegyületek felfedezése ettől még csillagászati szempontból elég fontos volt. A kutatók akkor aminosavakat, vagyis a földi élet alkotóelemeit keresték a molekulafelhőben, és bár ilyeneket nem találtak, ennek a két komplex vegyületnek a felfedezése reményt adott arra, hogy egyszer majd aminosavakat, vagy más, az élet keletkezéséhez szükséges molekulákat találjanak a csillagképző régióban.
Alkoholok az Űrben: Több Mint Csak Érzéki Benyomás
Brit szakemberek egy alkoholtartalmú csillagközi felhőt fedeztek fel. A képződmény mérete minden italt kedvelő ember fantáziáját felülmúlja. A manchesteri Galactic Research Institute kutatói egy kimeríthetetlen „kocsmára” leltek az űrben. Nagy teljesítményű távcsöveik ugyanis tízezer fényévre a Földtől egy etil-alkohol tartalmú felhőt fedezett fel.
- Az „itóka” hűtött állapotban van, hőmérséklete mínusz 148 Celsius- fok. A felhő alkoholtartalma megdöbbentően nagy, hiszen a felhő tartalma tízezerszer haladja meg a Föld teljes vízkészletét, magyarázta az egyik tudóscsoport vezetője. Keller János, az MTA Csillagászati Intézetének munkatársa szerint a ködszerű objektum alkoholtartalma nem nyerhető ki, mert igen ritka anyagfelhőről van szó, ráadásul ez a hőmérséklet a csillagközben langyosnak számít. És, hogy honnan tudták meg, hogy alkoholra bukkantak?
- Nos, ezt onnan tudjuk, hogy minden űrbéli objektum fizikai összetevőit elárulja az infravörös sugárzása. Az etil-alkohol - más néven etanol - az alkoholos italok alkotóeleme. Színtelen, jellegzetes szagú és ízű, könnyen folyó folyadék. Megtalálható kis mennyiségben némely gyümölcsben, a humuszban, a legtöbb természetes vízben, az erjedő gyümölcsökben, a friss kenyérben, de a cukorbetegek vizeletében is.
Az Alkoholok Kémiai Értelmezése: Több Mint Égett Bor
Ez a szócikk a vegyületcsoportról szól. Az alkoholok egy vagy több hidroxilcsoportot (-OH) tartalmazó szerves vegyületek. Az alkoholokban a hidroxilcsoport telített szénhidrogénhez kapcsolódik. Az alkohol elnevezés az arab al-kuḥl (الكحل) szóból származik, eredeti jelentése finom antimon-szulfid por. Ezt használták az egyiptomi nők szemöldökfestésre, és a jó minőségű festékben nem voltak kitapintható szemcsék. Később a szó átvitt értelemben a „nem tapintható” jelentést kapta. Az alkohol vegyületeket sokféle néven nevezték magyar nyelven. A legrégibb magyar neve az égett bor volt, amely egyik nyersanyagára, a borra mutatott, de nevezték még boralék, borláng, borlél, borlelke, borer, borspiritus, borszesz néven is. Később a bor és szesz szavak összeforrtak, és alkohol értelmet kaptak. Az alcohol vini (a bor párlata) kifejezést a 16. században kezdték használni.
Az alkoholok nevénél néha látható egy szám, valahogy így: 2-butanol. Ez a szám azt jelenti, hogy hányadik szénatomhoz kapcsolódik a hidroxilcsoport. Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc nevének végéhez illesztett -ol végződéssel képezzük. Három-, vagy több szénatomos alkoholoknál az -ol végződés előtt fel kell tüntetni annak a szénatomnak a számát, melyhez a hidroxilcsoport kapcsolódik. Így a CH3-CH(OH)-CH2-CH3 vegyület szabályos neve butan-2-ol. Az alkoholok rendűsége annak a szénatomnak a rendűségét adja meg, amelyikhez a hidroxilcsoport kapcsolódik. A rendűség megmutatja, hogy a hidroxilcsoporthoz kapcsolódó szénatom hány olyan kötést alakít ki, melyekkel másik szénatomhoz kapcsolódik. Az elsőrendű alkoholokban a hidroxilcsoporthoz kapcsolódó szénatom 1 másik szénatomhoz kapcsolódik. A másodrendűekben ez a szénatom 2 másik szénatomhoz kapcsolódik, vagy egyhez, kétszeres kötéssel. A nyílt láncú alkoholok (alkil-alkoholok, vagy alifás alkoholok) a leggyakoribb értelemben vett alkoholok. Ezek hidroxilcsoportja nem mutat savas jelleget, oldatuk semleges. Az alifás alkoholok közé tartozik a legismertebb alkohol, az etanol. A fenolok (aromás alkoholok, aril-alkoholok) az alkoholoktól különálló vegyületcsoportot alkotnak.
A kis szénatomszámú egyértékű alkoholok színtelen, jellegzetes szagú folyadékok. A magasabb szénatomszámú alkoholok szilárdak. Olvadás- és forráspontjuk a megfelelő szénhidrogénekénél, aldehidekénél és ketonokénál magasabb, mivel a legerősebb intermolekuláris (másodrendű) kölcsönhatás, hidrogénkötés kialakítására képesek. A karbonsavakénál viszont alacsonyabb forrás-, ill. A kis szénatomszámú alkoholok poláris jellegük miatt jól elegyednek a vízzel, ez az alapja a különböző alkoholos italok készítésének. Magasabb szénatomszám esetén vízben nem oldódnak. A tiszta alkoholok, ill. Az alkoholok általában annyi hidrogénkötést tudnak kialakítani, amennyi értékűek (pl. Az alkoholok vizes oldata első közelítésben semleges, így az alkoholok a Brönsted-féle savelmélet alapján nem számítanak sem savnak, sem bázisnak. Alkoholokat melegítve kb. Magasabb hőmérsékleten, kb. Az alkoholok enyhe oxidáció hatásra (pl. Az alkoholok előállíthatók telítetlen szénhidrogének vízaddíciójával, ill. A természetben számos alkohol megtalálható az erjedő növényi anyagokban. Kötött állapotban a különböző gyümölcsök, viaszok, illóolajok tartalmazzák őket észtereik formájában. Az etil-alkoholt italok készítésére használják.
A Nagy Alkohol Felhő: A Sagittarius B2 Újabb Meglepetései
Nagy mennyiségben azonosítottak alkoholmolekulákat az űrben, a galaxisunk központi régiójában - írja a Futurism. A németországi Max Planck Rádiócsillagászati Intézet munkatársai propanol molekulákból álló felhőt találtak. A kutatók szerint ez a legnagyobb alkoholmolekula, amelyet valaha észleltek az űrben, a Tejútrendszer centruma közelében. Úgy vélik, a felfedezés segíthet jobban megérteni a csillagok keletkezését. A kutatócsoport a propanol mellett izopropanolt is talált a Sagittarius B2 közelében. A Sagittarius B2 egy csillagközi régió, nem messze a galaxisunk középpontjában megbúvó Sagittarius A* néven ismert szupermasszív fekete lyuktól. Ezt a régiót a "szülőszoba" becenévvel illetik, mivel rengeteg csillag születésének helyszíne.
Sajnos rossz hírrel kell szolgálnunk azoknak, akik ezt a kimeríthetetlen alkoholraktárat szeretnék megcsapolni, mert az űrhordó tízezer fényévnyire, vagyis elérhetetlenül messze lebeg a Földünktől. A felfedezés tehát inkább a kozmikus kémia és a csillagkeletkezés megértéséhez járul hozzá, mintsem az űrutazóknak kínálna egy gyors italt. A propanol és izopropanol molekulák jelenléte a Sagittarius B2 régióban tovább gazdagítja az ott található vegyületek listáját, és arra utal, hogy a csillagkeletkezési folyamatok során komplex szerves molekulák képződnek, amelyek alapvetőek lehetnek az élet kialakulásához szükséges építőkövek szempontjából.