A Varga Pincészet története a hagyományok, a szakértelem és a szenvedély ötvözete, amely a Móri borvidék egyedi adottságait felhasználva teremtette meg borait. A családi vállalkozás alapítása 1997-re nyúlik vissza, amikor Varga Béla, a borászatban jártas családfő, megalapította a pincészetet. Ma már fia, Máté is aktívan részt vesz a szakma művelésében, folytatva a családi örökséget. A pincészet területei a Vértes és a Bakony hegységek közötti dombokon, valamint a Vértes délnyugati lejtőin találhatóak, optimális feltételeket biztosítva a szőlőtermesztéshez.
A Borvidék Adottságai és a Termőhelyek
A Móri borvidék egyedülálló adottságokkal rendelkezik a szőlőtermesztés szempontjából. A Vértes és a Bakony hegységek közelsége, a domborzat változatos jellege, a talaj összetétele és a napfényes órák száma mind hozzájárulnak a szőlők kiváló minőségéhez. A pincészet területei stratégiailag helyezkednek el, kihasználva a dombok és lejtők adta lehetőségeket.
Kecskehegy: Az Ezerjó és a Királyleányka Bölcsője
Az ezerjó ültetvény a móri Kecskehegy fennsíkján található. A terület neve onnan eredeztethető, hogy eleinte itt még nem zajlott szőlőtermesztés, hanem kecskepásztorok legeltették itt állataikat. Később aztán a szőlőkultúra fellendülésével hamar otthont talált itt magának a szőlő. A hegy változatos, enyhén kötött talaja, az ültetvényt jól körbejáró napfény igen jó minőséget tud adni, magas fekvésének köszönhetően fagytól jól védett hely. Az ezerjó magyar eredetű fajta, amely a Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidékeken is megtalálható, de igazából a Móri borvidéken van otthon, nem véletlenül a Móri borvidék az "Ezerjó hazája". Szeptember második felében érik. Fürtje középnagy, vállas, tömött.
A királyleányka ültetvény szintén a móri Kecskehegy fennsíkján található, enyhe délnyugati kitettséggel. A hungarikumok sorába tartozó, feltehetően a kövérszőlő és a leányka természetes kereszteződéséből létrejött magyar fajta. Az 1970-es évektől telepítik Magyarországon, sok borvidékünkön, köztük a Móri borvidéken is megtalálható, sőt jellemző fajta.
Táborhegy, Kecskehegy és Árkibányai Területek: Az Irsai Olivér Sokszínűsége
Az irsai ültetvények a Móri borvidék 3 területén is megtalálhatóak. A legidősebb és egyben legnagyobb a Táborhegyen, ahol a homokos, laza talaj a jellemző. A Kecskehegyen a talaj kötöttebb, a hegyvidéki jelleg intenzívebb. Árkiban pedig egy 3 éves ültetvény szűztermését szüretelhették 2020-ban, illetve egy fiatal ültetvény termését 2024-ben. Az irsai olivér magyar eredetű fajta, a pozsonyi fehér és csabagyöngye keresztezése. Csemegeszőlőként és borszőlőként egyaránt hasznosítják, mára szinte mindegyik borvidékünkön elterjedt. Korai érésű (augusztus közepe), nem igényes különösebben a talajra. Fürtje középnagy (150g átlagtömegű), ágas vagy vállas, laza. Bogyója sárga, kicsi, gömbölyű, alig hamvas, középvastag héjú.
Vénhegy és Farkas-dűlő: A Tramini és a Kékfrankos Termőhelyei
A szőlőtermés jelentős része a Móri borvidék egyik legrégebbi termőterületének, a Vénhegynek a délnyugati lejtőiről származik. A kíváló kitettségű, napsütéses, bár sokszor aszályos löszös domboldalon komoly cukortartalmat és beltartalmi értékeket tud magába gyűjteni a szőlő. A többi termés a Kecskehegy északkeleti lejtőiről, a Farkas-dűlő területéről származik. Hűvösebb klíma, jobb vízháztartás jellemzi a területet. Az innen szedett alapanyag mindig élénkebb savú, frissebb, ropogósabb, kíváló kiegészítője a vénhegyről szüreteltnek.
A tramini nevét a dél-tiroli Traminról kapta, azonban egyes kutatások szerint francia eredetű, mások Észak-Görögországból származtatják.
A kékfrankos ültetvény a Móri borvidék északibb részén, Árkipuszta mellett, a Vértes nyugati lankáin terül el a Vörös Förtés-dűlőben. Ismertebb nevén a volt Szakcsoport. A 2016 őszi telepítéseknek köszönhetően 2024-ben is innen szüretelhették a kékfrankosukat. Nem messze az erdő alatt, a domboldalban, jó kitetteségben, kötöttebb, sok helyütt kövecses talajon helyezkedik el a fiatal kékfrankos, bízva abban, hogy a 35 évnyi tömegtermelés után a terület megmutathatja, milyen minőséget is tud. Hazánk egyik legelterjedtebb kékszőlő-fajtája, eredete nem teljesen tisztázott. Eleinte Sopron környékén, majd az ország szinte összes borvidékén megjelent. Erőteljes növekedésű, kiegyenlíttet termésminőséget, és termésmennyiséget adó fajta.
Merlot és a Vörös Förtés-dűlő
A merlot ültetvény is a Vörös Förtés-dűlőben található, a Vértes nyugati lankáin. A 2016 őszi telepítéseknek köszönhetően 2019-től már innen szüretelhették a merlot-jukat. A merlot francia eredetű szőlőfajta, nevének jelentése: kis feketerigó. Tőkéje középerős növekedésű; érzékeny, igényes fajta. Kedveli a védett, fagymentes fekvésben és tápanyagban gazdag talajokat.
A Varga Pincészet Kínálata és Szolgáltatásai
A Varga Pincészetben egyre gazdagabb és változatosabb kínálattal várják a vendégeket. Eleinte csak folyóborok értékesítésével foglalkoztak, mára több mint 10 féle palackozott bor is megtalálható kínálatukban. A kínálat tartalmaz 6-os, illetve 9-es borkóstolót emellé választható borkorcsolyával (alma, sajt, kifli), zsíros deszkával, pogácsával vagy igény esetén a város éttermeiből rendelt meleg ételekkel.
2008-ban a pincészet borkóstoló-helyiséggel és bemutató pincével bővült Móron, a Pince u. 32. szám alatt, ahol csoportokat is szívesen várnak (4-25 főig). Ideális helyszínt biztosítanak csapatépítő tréningek, legény-, illetve leánybúcsú, valamint céges rendezvények borkóstolóval egybekötött lebonyolításához (25 főig).
A Család Története és Szakmai Elhivatottsága
Varga Béla, a családi pincészet vezetője már a Balaton-felvidéken, a szülői háznál is megtapasztalhatta a szőlőművelés és a borászat szépségeit. Ezt követően 1974-ben végezte el a Soós István Borászati Szakközépiskolát és Technikumot, majd a szakmában maradva a Badacsonyvidéki Pincegazdaságnál helyezkedett el. Így került 1978-ban Mórra is, ahol a pincegazdaság egy üzeme működött. Ezt követően 1988-ban a Móri Állami Gazdaság Borászati Üzemében dolgozott műszakvezetőként. Innen az ÁG megszűnésével egyenes út vezetett a családi vállalkozáshoz, melyet több mint tizenöt éve üzemeltet.
Varga Máté, a családi pincészet ifjabbik borásza gyerekkora óta aktív résztvevője a szőlőművelésnek és borkészítésnek. Gimnáziumi tanulmányai után a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi karára került, majd 2006-ban az egyetem Borászati Tanszékén diplomázott.
A Varga Pincészet történetében fontos szerepet játszik Varga Péter is, aki a rendszerváltás éveiben önálló vállalkozásokba kezdett, majd 1993-ban megvásárolta a Badacsonyi Állami Gazdaság badacsonyörsi pincészetét. „Amikor lejöttünk ide a kérdés egyértelműen eldőlt” mondta V.P. Ekkor a legnagyobb nehézséget a 3 millió palackból álló raktár tartalmának eladása jelentette. Ugyanis ha nem sikerült volna eladni, a pincészet csődbe megy. A kezdeti 400 000 palackos értékesítés után dinamikus fejlődés következett, 2005-ben a Varga Pincészet összesen több mint 9 millió palack bort és pezsgőt értékesített, valamint a palackos borok magyarországi piacán piacvezetővé vált közel 7 millió palackos forgalmával. 2015-ben 17,8 millió kilogramm szőlőt dolgoztak fel, és 14,2 millió palack bort értékesítettek, elsősorban a hazai piacon. 2018-ban már 20,5 millió kilogramm szőlőt dolgoztak fel, 14,5 millió palackot adtak el.
Sikerek és Jövőkép
Száraz, édes, könnyű, friss vagy testes - az eltelt évek alatt kiérlelték azokat az ízeket, amelyek népszerűvé tették a „vargabort”. És emellett sikeressé is: nemzetközi és hazai megmérettetéseken rendre nagyon szépen szerepel a Varga Pincészet. A legrangosabb 11 nemzetközi borversenyen 2019-ben 22 aranyérmet szereztek, 2020-ban pedig 2 nagyaranyat, 33 aranyat és 15 ezüstöt hoztak haza, ezzel a legeredményesebb magyar borászat is ők lettek.
A pincészet jövőképét az elhivatott munka, a szakmaiság és a folyamatos fejlődés határozza meg. A cél továbbra is az, hogy a minőségi borok fogyasztását bárki megengedhesse magának.
A legnépszerűbb boraik közé tartozik a Badacsonyi Olaszrizling, a Balatoni Szürkebarát, a Balatoni Zweigelt, a Balatoni Merlot és a Balatoni Kékfrankos.
Az Év Első Bora: A Csabagyöngye Primőr
A Csabagyöngye úgynevezett nulla érlelésű bor. Az erjedést követően ugyanis néhány napon belül palackozásra kerül. Így próbálják megörökíteni a bor megszületését követő pillanatot, megőrizni az eredeti szőlőízeket, illatokat. A halványzöld színű, szőlővirág illatú, enyhén muskotályos ízű primőrbor gyümölcsös jellegét tovább erősíti az erjedésből visszamaradt szénsav. A Csabagyöngye Európa legkorábban érő szőlője, így a magyaroknak adatik meg a lehetőség, hogy megalkossák az "Év első borát". Szeptember első dekádjában már palackozzák, így a vásárlók még a szüret igazi beindulása előtt megkóstolhatják. Ez a bor a "Magyar Termék" címet is viseli, és az év első bora.